„Mindenütt tudatosan támadják a család alapvető közösségét”

Veres András püspökkari elnök a vatikáni szinódusról, a bevándorlási hullámról és arról, van-e még esélye a pápalátogatásnak

Mivel alapvető emberi értékekről van szó, nem pusztán a kereszténység szempontjából jelent problémát a család és a házasság intézményének válsága – nyilatkozta lapunknak Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a hét végén zárult püspöki szinódus kapcsán. Szólt arról is, egyes országok a törvényalkotás eszközeivel is próbálják ezeket relativizálni.

Veres-Andras
Jól vizsgáztak a segélyszervezetek, véli Veres András (Fotó: MH)

– Miért volt szükség a püspöki szinódus összehívására, illetve milyen veszélyek fenyegetik napjainkban a család intézményét?

– Ferenc pápa azért kérte a tanácskozás megtartását, mert a házasság és a család világszerte válságba került, támadások érik ezeket az intézményeket, amelyeket számos országban a törvényalkotás eszközeivel is próbálnak relativizálni, nem is szólva a médiában tapasztalható folyamatokról. Fontos megjegyezni, ez nem pusztán a kereszténység szempontjából jelent óriási problémát, hiszen alapvető emberi értékekről van szó. Márpedig a férfi és a nő életre szóló szeretetszövetségét lehet csak házasságnak nevezni, bármely egyéb típusú kapcsolatot nem. Kizárólag ez garantálhatja ugyanis az élet továbbadásának megfelelő lehetőségét.

– Mi lehet az oka a világban tapasztalható változásoknak ezen a téren?

– Lehet, hogy egyesek szerint ez üldözési mánia, de akkor is látni kell: egyfajta tudatosság húzódik meg a háttérben, a társadalom legalapvetőbb közösségét akarják szétforgácsolni azért, hogy az egyes embereket minél könnyebben lehessen manipulálni. Vagyis, mint említettem, ez nem pusztán az egyház szempontjából aggályos tendencia, hiszen a nem hívők életét is súlyosan és hátrányosan érinti, ha gyengülnek a családok.

– Hogyan lehet összefoglalni a szinódus iránymutatásait?

– Kiemelt feladata valamennyi templomba járó embernek, hogy átgondolja, megfontolja a záródokumentumban foglaltakat, amelyek a szokásoktól eltérően ezúttal nyilvánosságra kerültek, Ferenc pápa döntése értelmében. Meg kell erősödnünk a hitben, hogy függetleníteni tudjuk magunkat az ideológiai befolyásolásoktól. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Krisztus szerinti élet nem valamiféle korlátozást jelent, hanem örömmel és boldogsággal jár. Erről magunk is tapasztalatot szerezhetünk.

– Egyes sajtóbeszámolók szerint feszültség is volt a szinódus során. Milyen légkörben zajlott a tanácskozás?

– Csodálkozva olvastam az erről szóló tudósításokat és találgatásokat olykor egyes politikai irányokhoz tartozó személyek részéről. Ezzel szemben a valóságban szó sem volt arról, hogy a konzervatívok és a haladó szelleműek egymásnak feszültek volna, ez félremagyarázás. Természetesen mindig voltak és ma is vannak véleménykülönbségek, de korántsem olyan formában, ahogy azt egyesek láttatni szerették volna. Hozzáteszem, az ülés kívülről befolyásolására tett kísérletnek tekinthetjük azt is, hogy a szinódus kezdetén tett bejelentést egy vatikáni pap a homoszexualitásáról, majd a pápa agydaganatáról cikkeztek a sajtóban. Ezek a hírek leginkább azért aggályosak, hogy az egyházat nem ismerőkben furcsa képzeteket ébreszthetnek. A szentatya azonban tisztában volt ezekkel, és kérte, ne vegyük figyelembe a támadásokat.

– A balliberális médiumokat leginkább a melegekkel kapcsolatos megnyilvánulások érdekelték.

– A családok sok nehézséggel küzdenek, de ez csak egy a problémák sorában. A szinódus többször megerősítette: nincs változás, és nem is lesz az egyház ezzel kapcsolatos tanításában. Segítő szándékkal fordulunk feléjük, de kapcsolatuk semmiképpen sem lehet a házassággal egyenértékű.

– A szinódusi záródokumentum érinti a menekültek iránti szolidaritás szükségességét is. Ez mit jelent a magyar egyház számára?

– Valóban foglalkoztunk a kérdéssel, amely egyébként az egész világot érinti. Elsődleges szempont, hogy minden embernek joga van méltó körülmények között élni ott, ahová a Gondviselés helyezte, vagyis a szülőföldjén. A nagyhatalmak felelőssége és feladata, hogy ott segítsék őket a boldogulásban. Azokhoz azonban, akik mégis útra kelnek, az irgalmas szamaritánus lelkületével kell fordulnunk. De nem a vándorlást kell erősíteni, mert az aránytalanságokhoz vezet a kontinensek között.

– Amúgy mik a tapasztatai a migrációs helyzetre adott magyar reakciókkal kapcsolatban?

– A Szombathelyi Egyházmegyében is azt láttuk, de ez talán igaz az egész országra is, hogy az emberek zöme kellő érzékenységgel fordult az itt áthaladók felé. Vagyis a társadalmi gondolkodás rendben van, a segélyszervezetek, így az egyházak egyértelműen jól vizsgáztak, nagyszerűen teljesítették, illetve teljesítik a feladataikat. Olyannyira, hogy ezzel még a Vatikán lapja is terjedelmes beszámolóban foglalkozott múlt szombaton.

– Szintén részt vett a szinóduson. Volt alkalma érdeklődni az esetleges magyarországi pápalátogatásról?

– Természetesen, bár Ferenc pápa, mondjuk úgy, jó diplomata módjára se igent, se nemet nem mondott egyelőre. A jövő évi Szent Márton-emlékév apropóján tett meghívásunkat mindenesetre megerősítettem, az illetékes Vatikáni Államtitkárság foglalkozik is a kérdéssel, döntés azonban még nem született.