Belföld
Mindenhol biztosítani akarják a hozzáférést a minőségi kultúrához
Hoppál Péter: A gazdaság talpra állítása után az életminőség emelése a cél
– Orbán Viktor miniszterelnök a kormány céljaként a polgári berendezkedést jelölte meg. Mit jelent ez a célkijelölés a kulturális területen?
– Magyarország gazdasági helyzetét 2010-ben Görögországéval együtt emlegették. Mostanra a hellének a csőd szélére kerültek, mi viszont a gazdasági növekedés tekintetében az Európai Unió első három állama között vagyunk. Ennél jobban semmi sem igazolja az elmúlt évek kormányzati eredményességét. A gazdasági válságkezelés után a miniszterelnök a társadalompolitikai célt a polgári berendezkedés kiterjesztésében definiálta. A kormány célja a középosztály megerősítése és szélesítése, a többmilliós létszámú alsó középosztály – amely már munkából tartja el magát – felemelése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy mindenki előreléphessen, hogy ez a réteg is kultúrafogyasztóvá váljon. A gazdaság talpra állítása után az életminőség emelése a cél, ezért törekszik államtitkárságunk arra, hogy a kulturális alapellátást megerősítse, tehát az ország minden pontján elérhetővé tegye a minőségi kultúrához való hozzáférést. Nem helyes, hogy ehhez csak a fővárosiak vagy a megyeszékhelyeken élők juthassanak hozzá.
– Mi ennek az útja?
– A rendszer struktúráját a fővárosból és a megyeszékhelyekből kisugározva építjük ki. A következő lépcsőfok, hogy a 176 járás szintjén szervezzük meg a kulturális alapellátást. Ebben a munkában a közművelődési szakemberek, a fiókkönyvtári hálózat, a múzeumok, tájházak vesznek részt. A harmadik Orbán-kormánynak a kulturális alapellátás szélesítése mellett a kulturális közösségfejlesztés is célja. Azt fogalmaztuk meg, hogy a kommunista, 1948-as teljes hatalomátvétel előtti időszak erős civil társadalmi hálóját alulról építkező közösségeken keresztül újjáépítjük. Ezzel támogatni tudjuk a helyi identitást is, tágabb célként a nemzeti elkötelezettséget is. Emellett azonban a nagy intézményeinkkel, az operaházzal, a Müpával, a Nemzeti Színházzal, a Nemzeti Múzeummal megerősítjük a magas kultúra bázisait. A Balassi Intézet koordinálja az ország kulturális kisugárzását, a külföldi nagyvárosokba, fővárosokba viszi el a magyar zenét, népművészetet, képzőművészetet. A fesztiválélet támogatása is nagyobb hangsúlyt kapott, a Budapesti Tavaszi Fesztivál költségvetését megháromszoroztuk a három évvel ezelőttihez képest.
– Ezekhez a célokhoz új szemléletű közművelődési szakemberekre is szükség van.
– Az elmúlt tíz–tizenöt évben megmozdult a szakma. A múzeumok, gyűjtemények láthatóan nyitottak az emberek felé, a múzeumpedagógiával, a könyvtár-pedagógiával jelentős szakmai megújulást értek el. A múzeumok megtöbbszörözték látogatottságukat. Ebben nagy szerepet vállal a Múzeumok Éjszakája programsorozat, amely már tizennégy éves. Idén újabb rekordokat döntöttünk a négyszázhúszezres látogatószámmal egyetlen éjszaka alatt. De a digitalizáció segítségével az interneten keresztül is eljutnak a múzeumok tárlatai a háztartásokba. Mindez azt mutatja, van igény a minőségi kultúrára, csak olyan programokat kell szervezni, amelyeknek köszönhetően az emberek bemennek a tárlatokra. A közművelődési szakemberek ma már közösségi művelődésként határozzák meg a feladatukat. Két évvel ezelőtt teljes körű képzés-átszervezés kezdődött. A Nemzeti Művelődési Intézet új struktúrában dolgozik, minden megyeszékhelyen módszertani központot hoztak létre, ahonnan négy-öt szakember segítségével elérik a kistelepüléseken és a kisebb városokban élő aktív közösségeket. A kulturális közfoglalkoztatott szakembergárda hatezres létszámú lett. Ők diplomás, érettségizett munkatársak, akik nap mint nap a „terepen” szervezik a kulturális programokat.
– A kulturális államtitkárságnak mekkora költségvetési forrás áll rendelkezésére?
– Az államtitkárság költségvetése összességében hatvanhatmilliárd forint. Ennek nagy részét, harmincmilliárd forintot a Városliget fejlesztésének támogatása teszi ki. De azt is meg kell jegyezni, hogy az állam összességében 152 milliárd forintot költ kultúrára. A legnagyobb tételek ezek közül a Belügyminisztérium költségvetésében szereplő harmincmilliárdos önkormányzati kulturális normatívák, a Müpa PPP-számlájának tizenegymilliárd forintja, a Magyar Művészeti Akadémia hat és fél milliárd forintos támogatása. Látszik, hogy a kultúra költségvetési pozíciójában minden évben jelentős lépést teszünk előre. A kulturális államtitkár kétfrontos harcot vív, hiszen a fővárosi nagy intézményeink költségvetéséért is küzdeni kell, de immár a kistelepülések támogatása is fontos feladat. A Zeneakadémia, a Magyar Állami Operaház, a Filharmónia Magyarország lehetőségeit jelentősen bővítik, és jövő évre a Budapesti Operettszínházat is meg tudtuk erősíteni költségvetés szempontjából. A Nemzeti Színház is többlettámogatásban részesül az idén és jövőre is, és a Müpánál is keressük a pluszforrást a büdzsében.
– És mi a helyzet a kistelepüléseken élőkkel?
– Elértük azt, hogy az 1790 legkisebb, ezerkétszáz fő alatti településünkön egy minimum kulturális normatívát léptettünk életbe a költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy egymillió-kétszázezer forint alatt egy falu sem kaphat kulturális támogatást. Egy háromszáz fős településnek 2014-hez képest megnégyszereztük a kultúrára fordítható normatíváját, egy hatszáz fős, iskolával már rendelkező falu is a dupláját kapja a tavaly kultúrára fordítható összegéhez képest. Ez szerintem történelmi lépés. Emellett jövő évtől a vidéki kulturális fesztiválok külön költségvetési soron szerepelnek majd. Tehát nem kell azon aggódniuk a szervezőknek, hogy mennyit kapnak különféle pályázatokból, beleférnek-e a Nemzeti Kulturális Alap támogatásába. Megszűnik az a nonszensz helyzet is, hogy eddig csak az év derekán tudták meg, hogy a nyári fesztiváljukra mennyivel gazdálkodhatnak. A polgári kormányzás alapja és a kulturális költségvetés is azt tükrözi, hogy a Budapest–vidék egyensúlyt meg kell tartani. Ennek eleget is teszünk.
– Szükség van önálló múzeumi negyedre a fővárosban?
– A Liget Budapest Projekt nem fogja érdemben átrajzolni az eddigi budapesti múzeumi kapacitásainkat. Magyarországot kultúrnemzetként tartják számon még a legtávolabbi országokban is – Puskás Ferencén kívül – ismerik Bartók Béla, Kodály Zoltán nevét. Miért nem használjuk ezt ki? Ezt a célt szolgálja a ligetben felépülő Magyar Zene Háza, amely várakozásaink szerint fantasztikus építészeti alkotás lesz japán tervezőjének, Fudzsimoto Szounak köszönhetően. Nagyon bízom benne, hogy a Bartók-örökséget kezelő új intézmény tényleg világlátványosság lesz a koncepciója miatt is. Az Új Magyar Nemzeti Galéria saját állományának bemutatása mellett az erős nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően a külföldi múzeumokból fogadhat majd cseretárlatokat.
– De mi lesz a mostani Magyar Nemzeti Galériának helyet adó budai Várral?
– A nemrég megalakult Hausz-mann-bizottság újragondolja azt, hogy az állam miképp vállalhat új szerepeket a Vár épületeiben. Kérdés, erőltetni kell-e, hogy a Várban már így is helyhiánnyal küzdő Országos Széchényi Könyvtár itt maradjon. Azt is át kell gondolni, hogy a galériának is itt, a nem erre a célra készült terekben van-e a helye. Megoldás lehet egy új, jól megközelíthető, parkolási kapacitásokat is biztosító könyvtár. Vagy hogy modern, új dimenziókat nyitó Magyar Nemzeti Galéria épüljön, ahol a régi állományt és időszaki tárlatokat kiegészítheti a kortárs képzőművészet új Ludwig Múzeuma. Ha ez megvalósulna, a megújult Szépművészeti Múzeum és a magyar kortárs alkotásokat felvonultató Műcsarnok kiegészülne, és egy olyan hármas múzeumi egység jöhet létre a Városligetben, amely hatalmas látogatottságot, külföldi érdeklődést érhet el. Szeretnénk, ha a Kossuth téri Kúria-épület visszakapná régi funkcióját. A most itt lévő Néprajzi Múzeumnak – amely egészen egyedülálló Európában – is a Városligetbe kellene kerülnie. Még kérdés, hogy egy következő ütemben az építészeti múzeum és a fotómúzeum megvalósulhat-e a ligetben, ezekről a kormány még nem döntött. A Közlekedési Múzeumot újjáépítjük, az egész Városligetben megnöveljük a zöldterületet, az egész parkot rendbe tesszük. 2018-ra egy új közparkkal és kulturális centrummal lesz gazdagabb a főváros.