Migrációs diplomáciai nagyüzem jön

Az oktatás és az egészségügy azok a területek, amelyekkel a világon minde­nütt gond van, így nálunk is – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. Arról, hogy Czunyiné Bertalan Judit közoktatásért felelős államtitkár más feladatot kap, azt mondta, az államtitkárt politikai értelemben jókor, nem választási évben „áldozták be”. Szerinte 2018-ig maradt ideje a kormánynak megoldani a problémákat. Felhívta azonban a figyelmet, azzal, hogy most egyedül Palkovics László eddigi felsőoktatási államtitkár lesz felelős a teljes oktatási területért, az eddigi önálló köz- és felsőoktatási terület értelemszerűen nem lesz olyan kiemelt státusú a kormányon belül, mint eddig. Viszont a szakmai egyeztetések és az új államtitkár személye feltehetően megnyugtatják a kedélyeket.

A pedagógustüntetésekről kifejtette, azok eredetileg spontán tiltakozások voltak, méghozzá olyan iskolákból indultak ki, amelyek rosszul jártak azzal, hogy az államhoz kerültek. Emlékeztetett, a Klik létrehozását és az iskolák állami átvételét a kormány az oktatási esélyegyenlőség kialakításával indokolta. Ez azt jelenti, hogy a szegényebb önkormányzatok alulfinanszírozott intézményei jól, míg a gazdagabb helyhatóságok által támogatott iskolák rosszabbul járhattak a változtatással. Ez utóbbiakból indultak ki a tiltakozások, amelyekre a baloldali pártok és az egykori SZDSZ-hez köthető szakmai elit is rácsatlakozott. Úgy érzik ugyanis, hogy az oktatás- és az egészségügy az Orbán-kormány gyenge pontjai, ezért itt támadnak a legnagyobb vehemenciával.

Kiszelly a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által csütörtökön bejelentett hatezres, a közszférában történő leépítésről azt mondta, ez népszerű intézkedés lehet, de csak úgy, ha ezzel párhuzamosan a bürokratikus eljárásokon is nagyot nyesnek. Pozitív példa erre az építési szabályok egyszerűsítése, egy sor hivatali eljárás ingyenessé tétele, vagy épp az új személyi igazolvány bevezetése. A bürokráciacsökkentés egyben versenyképesség-növelést is jelent – tette hozzá.

Diplomáciai nagyüzem kezdődik a következő hetekben a migrációs ügyekben – V4 csúcstalálkozó, Beata Szydlo lengyel kormányfő budapesti tárgyalása, az Európai Tanács ülése. Három álláspont ütközik. Angela Merkel német kancellár és támogatói újabb humanitárius katasztrófát vizio­nálnak, a szír kormányerők – orosz légi támogatással – ugyanis erőteljes offenzívát indítottak Aleppó visszafoglalására. Csakhogy azok, akik most onnan Törökország felé menekülnek, eddig az al-Kaida terrorszervezetet támogatták. Merkel álláspontjával szemben valós alternatíva a visegrádi országok politikája. A V4-ek, a macedón–bolgár határ megerősítését szorgalmazzák, hogy a migránsok ne tudjanak ott átjönni.

Hollandia eközben azt javasolja, újabb kétszázötvenezer menekültet fogadjon be az unió. Kiszelly szerint ez a szám bármikor növekedhet, és veszélyt jelentene, ha kötelező elosztási kvótaként határoznák meg a tagállamok részére. Magyarország, amelynek migránspolitikája ma már példaértékűnek számít több európai országban is, biztosan elutasítja az újabb kvótajavaslatot.