Belföld
Migrációkutató Intézet: menekülteket befogadnának a magyarok
Nagy a gazdasági bevándorlók elutasítottsága
A felmérés szerint - amely május 17-e és június 4-e között készült kétezer ember megkérdezésével - a magyar társadalom többsége úgy látja, a mostani migrációs hullámban alapvetően gazdasági migránsok érkeznek Európába.
Magyarországon kértek korábban menedéket a Csehországban őrizetbe vett iraki menekültek
Csehország vissza kívánja toloncolni Magyarországra azt a 31 iraki menekültet, akiket hétfőn vett őrizetbe a nyugat-csehországi Pilsen (Plzen) melletti Hermanova Hut település közelében a D5-ös autópályán a cseh rendőrség. A cseh hatóságok megállapították, hogy korábban mindnyájan menedéket kértek Magyarországon - közölte Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője kedden Prágában.
"Az összes őrizetbe vett személyt most a Belá Jezovában lévő táborban helyezzük el, két férfit pedig a Drahonicében lévő táborban. Később a dublini egyezmény alapján át kellene őket adnunk Magyarországnak" - pontosította közlését a szóvivő.
Az iraki menekülteket a Prágából a német határig vezető D5-ös autópályán egy fehér színű, brit rendszámú és román állampolgár által vezetett kisbuszban fedezte fel a cseh rendőrség. Az autó sofőrjét a rendőrök őrizetbe vették, és illegális határátlépés megszervezésének vádjával eljárást indítanak ellene. A román állampolgárt akár ötéves szabadságvesztésre is ítélhetik - mondta Katerina Rendlová. A lezárt kisbuszban összesen kilenc férfi, nyolc nő és 14 gyermek utazott. A legfiatalabb gyermek tíz hónapos volt.
Két magyar állampolgárt hasonló bűncselekmény miatt a közelmúltban háromévi börtönbüntetésre ítélt egy cseh bíróság.
A legfontosabb aggályként a biztonsági kockázatok érdemi növekedését jelölték meg a válaszadók, és e meggyőződésüket erősíti, hogy a migrációs nyomás fokozódása és az Európában elkövetett terrorista cselekmények számának növekedése között összefüggést látnak.
A válaszadók negyede személyes tapasztalattal rendelkezik a migránsokról, amely alapvetően negatív - tették hozzá.
Nyilvánvalóan nem függetlenül a kockázatoktól és a negatív tapasztalatoktól, a megkérdezettek mintegy háromnegyede egyáltalán nem szeretné, hogy településén migránsokat befogadó intézmény jöjjön létre.
A válaszadók mintegy fele együttműködést vár el a segítséget kérőktől, de egyéb tekintetben nem tartja lehetségesnek a migránsok közötti különbségtételt.
A kutatás során egyértelműen kiderült: a migráció kérdésében a magyar társadalom számára meghatározó fontosságú a tagállami szuverenitás: a megkérdezettek döntő többsége szerint a tagállamoknak kell dönteniük az Európai Unió területén benyújtott menedékkérelmekről, illetve arról, hogy kik telepedhessenek le az adott tagállamban.
A schengeni határok védelmét ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele az EU szakosított szervére bízná - írták az elemzők.
A válaszadók szűk többsége növelné a közbiztonság feladatainak ellátásához szükséges hazai kapacitásokat, ami a szubjektív biztonságérzet társadalmi fontosságát tükrözi.
Utóbbira utal a migránsok határzárral (kerítéssel) történő feltartóztatása mellett kialakult széles körű konszenzus is; szintén elsöprő többséget élvez a honvédség határvédelmi feladatokba történő bevonásának támogatása.
A szigorú, hatékony határvédelmet a válaszadók többsége az EU-tól és a magyar kormánytól is elvárja - áll a kutatásban.