Mellékszál a brókerügyben: a Betonút Rt. egykori második emberének 336 millió forintját tüntették el hamisított átutalásokkal

A K & H-brókerügy büntetőperének egyik mellékszálaként az alapügy kilencedrendű vádlottja, Garamszegi Gábor 2011. szeptember 15-én tett feljelentést annak kapcsán, hogy az általa képviselt Geometax Holding Limited számlájáról még a brókerbotrány idején eltűnt hétszáz-nyolcszáz millió forint, ebből 336 millió forint tényszerűen, bizonyíthatóan hamis átutalásokkal.

A 2011. szeptemberi feljelentést megelőzően a Geometax 2011. szeptember 21-én a Fővárosi Bírósághoz kártérítési kereseti kérelmet nyújtott be. A bíróság a 2011. szeptember 30-i végzéssel a folyamatban levő pert felfüggesztette, majd megkereste a nyomozó hatóságot, hogy a kereset alapjául megjelölt 336 milliós, „állítottan meghamisított átutalások vonatkozásában” a büntető eljárást lefolytassa. A Betonút Rt. egykori vezérigazgató helyettese és társtulajdonosa a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) már 2003. július 3-án feljelentést tett, majd külön a Geometax ügyben 2011. szeptember 15-én, és a nyomozást el is rendelték.
A rendőrhatóság írásszakértőt rendelt ki, aki a nyomozati iratok szerint kétséget kizáróan megállapította, hogy 2002. április 8. és július 31. között négy alkalommal, a banki átutaláson szereplő Garamszegi Gábor névaláírások szabadkézi utánzásos, illetve érkeztető bélyegzővel ellátott hamisítványok. Az NNI tehát megállapította, hogy bűncselekmény történt, ám a cselekmények elévültek, emiatt már nem büntethetők.
Garamszegi panaszt nyújtott be a rendőrségi határozattal szemben, amelyet a Fővárosi Főügyészség elutasított, ám a nyomozás megszüntetésének jogcímét megváltoztatta. A megszüntetés oka elévülésről úgy változott meg, hogy a „nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése”. Magyarán: akár Garamszegi is bevihette az aláhamisított átutalási megbízásokat a bankba.

A Geometax tulajdonosa és képviselője ekkor – 2014. január 21-én – pótmagánvádas eljárást kezdeményezett, amelyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) be is fogadott, s az első tárgyalást ki is tűzte, 2015. január 23-ára. Ez az ügy alapvetően csak abban különbözik a Kulcsár Attila és társai ügyében folyó büntetőeljárástól, hogy itt a „tetthely” nem a K & H Bank brókercége, az Equities, amelynél a bank sértettje az eljárásnak, azzal a Betonút Rt.-vel együtt, amelynek 11 milliárd forintja tűnt el a brókerügyben.
Ebben az esetben a Geometax pénze a bank fiókjából tűnt el, ráadásul sajátos körülmények közt. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy négy alkalommal, az összesen 336 millió forint átutalásáról szóló bizonylatot – a pénz az alapügyből ismert Montrade Ltd. számlájára került – nem dobták be az úgynevezett gyűjtőládába. A tranzakciókat kézi vezérléssel, záróra után intézték. Ráadásul az átutalások során valótlan tényt rögzítettek, azokat „éven túli kölcsönök törlesztéseként” tüntették fel. Miután a szabályzat szerint a fiókvezetőnek az egymillió forintot meghaladó átutalásoknál „felülellenőrzési” kötelezettsége is volt, felmerült a gyanú, hogy a fiókvezető is megszegte ellenőrzési kötelezettségét.

„Garamszegi Gábor a feljelentést ugyan ismeretlen tettesekkel szemben tette, ám a nyomozás során egyértelműen kideríthető lett volna, kik azok a személyek, akik szándékegységben, összehangoltan hajtották végre a bűncselekményt” – mondta lapunknak Garamszegi jogi képviselője, Palotás Csongor ügyvéd, aki beszámolt arról is, hogy a PKKB a múlt héten megnyitotta a büntetőeljárást, majd a vádindítványt végzéssel elutasította.

„A bíróság megállapítása szerint a vádindítvány nem tartalmazza a pontos tényállást, a büntetés kiszabására vonatkozó indítványt, a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azon érveket, amelyek miatt (Garamszegi – a szerk.) nem ért egyet az eljárást megszüntető határozattal” – áll a PKKB végzésében.
A sértett – rendőrségi végzés szerint a bankban kirabolt személy – jogi képviselője szerint azonban a vádindítvány elutasításának eljárásjogi akadályai vannak. A kézbesítéssel ugyanis a bíróság elfogadta a vádindítványt, azt a vádlottaknak postázták, a tárgyalásra idézték őket. A végzésben olvasható büntetés kiszabására tett indítvány pedig nem kötelező kelléke a vádindítványnak – hangsúlyozta lapunknak Palotás Csongor. „Alaptalanul állítja az elsőfokú bíróság, hogy bírósági szakban nincs helye a nyomozati szakban elmaradt bizonyítások pótlásának, ez bármelyik büntetőeljárásban, legyen az közvádas vagy pótmagánvádas, a bíróság jogköre. Ebben az esetben is csak azt kellett volna a bíróságnak tisztáznia, kik voltak azok a személyek, akik a bankban záróra után az átutalásokat intézték, kinek a szignója szerepel az átutalási megbízásokon” – fejtette ki további álláspontját az ügyvéd. A Geometax képviselője ezért fellebbezést nyújtott be a PKKB végzésével szemben.