Megújulnak az egészségügyi ellátórendszer pénzügyi irányítási funkciói

Az ÁEEK tudatta, hogy megkezdődött a központi pénzügyi engedélyező rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a Központ felügyelete alá tartozó intézményekben a pénzügyi-számviteli folyamatok egységes szabályrendszer alapján működjenek. A rendszerrel a gazdasági események engedélyezésének folyamata és adminisztrációja digitálisan kezelhetővé, jól áttekinthetővé válik, ami segítséget nyújt a döntések előkészítésében és az adatok elemzésében.

Az ÁEEK kiemeli, hogy a rendszer lehetővé teszi a halottvizsgálati bizonyítványok elektronikus kiállításának, tárolásának, hozzáférésének és feldolgozásának keretrendszerét is. A fejlesztés a jelenlegi papíralapú hatpéldányos halottvizsgálati bizonyítvány használatához képest jelentős adminisztratív könnyítést jelent.

A projekt további eleme a lakosság egészségügyi sugárterhelésére vonatkozó szakértői becslési modell és informatikai rendszer kifejlesztése. A modell és a rendszer fő célja egy lakossági platform létrehozása, amely tájékozódási lehetőséget biztosít a lakosságot érő különböző természetes és mesterséges sugárforrások mértékéről, illetve az orvosi berendezésektől származó sugárterhelések megyei szintű átlagairól egy térképes ábrázolás segítségével.

Ugyancsak a projekt részeként kapcsolják össze a védőnői és e-anyakönyvi rendszert, amely csatlakozni fog a NEAK rendszeréhez és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) is. A működési engedélyek kiadásának digitalizálását és egységesítését, a szakellátási kapacitást és ellátási területeket nyilvántartó eGEN (Működési engedély nyilvántartó) informatikai szakrendszer lekérdező felületének továbbfejlesztését, az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer (HENYIR) továbbfejlesztését, valamint a közepes és nagyértékű műszereket nyilvántartó alkalmazás fejlesztését is megvalósítja a projekt.

A 3,4 milliárd forint keretösszegű programot az ÁEEK, mint konzorciumvezető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) közreműködésével hajtja végre.

A fejlesztés a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.