Belföld
Megszavazták a reklámadó módosítását
Egykulcsos, 5, 3 százalékra változik az adó mértéke - 100 millió forintra csökken az adómentesség
A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában felidézte, a kormánynak a reklámadó bevezetésével (hasonlóan több más forgalmi-fogyasztási adóhoz) az volt célja, hogy az arányos közteherviselés érdekében a nagyobb teherbíró képességű, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kevéssé kulcsfontosságú vállalkozások fokozottan vegyék ki részüket a társadalom közös kiadásaiból. Fontos szempont volt továbbá, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek. A kormánynak töretlen szándéka, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek is kiemelten kell szerepet vállalniuk a közteherviselés rendszerében, ezért a reklámadó a jövőben is fennmarad - rögzítette.
Az államtitkár (utalva az Európai Bizottság vizsgálatára) rámutatott: a kormány az aggályok eloszlatása érdekében indokoltnak látja a módosítást, anélkül, hogy feltétlenül osztaná a bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek - hangoztatta Tállai András. Ismertette: továbbra is nulla százalék vonatkozik a száz milliónál nem nagyobb adóalapra. Az adóalanyoknak a száz millió forint adóalaprész fölött egységesen 5,3 százalékos kulccsal kell számolniuk, s a hatálybalépéstől a reklámközzététel megrendelőjére vonatkozó, a megrendelés ellenértékére, mint adóalapra vetülő adómérték a mostani húszról öt százalékra csökken.
Fidesz: Ugyanakkora költségvetési bevétel állhat rendelkezésre, mint eddig
Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: Magyarországon olyan adórendszert kell kialakítani, amelyben nagyobb szerepet kell vállalniuk a jelentős profithoz jutóknak. Megállapította: az adórendszer súlypontja a forgalmi, fogyasztási típusú adók felé mozdult el.
Emlékeztetett, a reklámadóról szóló törvény hatályba lépése óta két uniós eljárás indult meg, és felszólították a kormányt, hogy módosítsa a jogszabályt. Mérlegelve a jogvita elhúzódásának következményeit, indokolt a módosítás - rögzítette a kormánypárti politikus, aki hangsúlyozta: biztosítható lesz a módosítás után is, hogy ugyanakkora nagyságrendű bevétel álljon a költségvetés rendelkezésére.
Fontos szempont volt, hogy az eredeti célokat a módosítás ne veszélyeztesse, s az adóadminisztrációs költségek a lehető legalacsonyabbak lehessenek - közölte a javaslat támogatását kérve.
MSZP: Vissza kell vonni a törvényjavaslatot!
Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka az mondta, gazdasági szempontból különadóról van szó, a politikai célokat tekintve pedig büntetőadóról. Ennek a szektornak szerinte nem kell semmilyen különadót, büntetőadót viselnie, ezért a törvényjavaslattal egy dolgot lehet csinálni, visszavonni azt.
Ez az adó teljesen elhibázott, felesleges, s a funkciója nem más, mint a még úgy ahogy független médiumokat térdre kényszeríteni - mondta. Álláspontja szerint a médiaviszonyok ma torzak, a független sajtó a túlélésért küzd, a kormánypárti sajtó pedig "jól elvan", költségvetési forrásokból gazdagon kistafírozva. Ez tragikus és szomorú - állapította meg, és azt mondta: a közmédia nem látja el azt funkcióját, amit kellene.
"A hírnök jön és integet, mert hírek már régen nincsenek" - fogalmazott, és szóvá tette, hogy a közmédia nem tartja "közvetítésre méltónak" a reklámadóról szóló vitát, vagy a költségvetési vitát. A médiaadó megváltoztatott formában sem támogatható - jelentette ki Burány Sándor.
Jobbik: Nem a javaslatra
Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a Jobbik szakmai kritikáját nem fogadták el, az unió nyomására úgy módosítják a törvényt, ahogy a szervezet "fütyül". Az is elfogadhatatlan, hogy ismét az RTL Klubon és a multinacionális cégek helyzetén könnyítenek, míg a kis- és középvállalkozások helyzetén nem javítanak - hangoztatta.
Hozzátette: a kormánypártok normális esetben nem zsarolhatnák a médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek.
Novák Előd a Magyar Marketing Szövetség észrevételei közül felvetette: annak az internetes boltnak, amelyik a Facebookon, vagy a Google-on helyez el hirdetést, kell-e majd fizetnie. Egy totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül, de mi a helyzet, ha magyar nyelvű szöveg nem kerül rá, csak például egy kép és egy logó? Nagy a bizonytalanság az önreklámmal kapcsolatban is - jegyezte meg Novák Előd, aki szerint a befolyó összegeket az ingyenes internet bevezetésére kellene fordítani.
LMP: Vissza kell vonni a javaslatot!
Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, ez nem reklámadó, hanem médiaadó. A reklámadóról szóló törvény elfogadása a "fideszes bandaháború" nyitóállomása volt, ami most is folyik, és helyettesíti a kormányzást - értékelt. Hozzátette, önmagában reklámadóról beszélni fontos, de amit elfogadtak, kizárólag a zsákmányszerzésről szól, ezért reklámadóról szóló törvényt és a módosító javaslatot is vissza kell vonni.
Rámutatott: egy valódi reklámadó a társadalmi és környezeti károk okozóira terhelné a költségeket. A törvényjavaslat és a reklámadó ugyanakkor pusztán a média megregulázásáról szól - közölte.
Schiffer András - utalva arra, hogy tízmilliárdos bevételt terveztek -, azt mondta: ehhez képest csak Andy Vajna tizenöt milliárdos "ajándékot kapott" a kaszinói után, ez az összeg "ott van egyetlen oligarchájuknál".
A lapkiadók egyesületének elemzésére hivatkozva kiemelte: világos, hogy az elsődleges kárvallottak a lappiacon szereplő, kis- és középvállalkozások lesznek.
A szocialista Bárándy Gergely a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket "torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni" - folytatta a képviselő, aki szerint a reklámadó mértékét úgy alakították, hogy az egyedül az RTL Klubot érintse negyven százalékos mértékben. Később a kormány utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg; amikor ez sem használt, tovább emelték az adót - mondta Bárándy Gergely. Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban, majd a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. "Záróakkordként" Angela Merkel német kancellár látogatást tett Magyarországon, nem sokkal ezt követően pedig a kormány bejelentette, hogy eltörlik a legmagasabb kulcsot - tette hozzá Bárándy Gergely, aki szerint egy olyan szabályozásnak sikerült elejét venni, ami a magyar kormány bosszúhadjáratának egyik eszköze volt.
A jobbikos Novák Előd arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet. A kormánynak az ügyben végrehajtott "pálfordulásairól" beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben. Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.
Az LMP-s Sallai R. Benedek az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan.
Úgy fogalmazott: egy "pofátlan, méltatlan" jogszabályt most máshogyan tesznek "pofátlanná". Úgy ítélte meg: a javaslat a kis, helyi reklámszolgáltatókat teszi tönkre, de azokat is, akik náluk reklámoztak. Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat.
A fideszes Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub "egyik napról a másikra" való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól. Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy százmillió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.
Az ülésen elnöklő Sneider Tamás ezt követően lezárta az összevont a vitát.
Kiterjesztette a parlament az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetést
A képviselők 167 igen szavazattal, egyhangúlag döntöttek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról, amely megalapozza a szükséges források biztosítását az idei és a következő évek központi költségvetésében. Szeptembertől tehát ingyenes gyermekétkeztetésre jogosultak a három vagy több gyermekes családok, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreik, valamint azok a családok, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér százharminc százalékát, jelenleg nyolcvankilencezer-négyszáznyolc forintot. A tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetni az étkezésért. A jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, a szülői jövedelemnyilatkozatban foglaltakat nem vizsgálja sem az intézmény, sem a települési önkormányzat jegyzője.
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a gyermek és ifjúsági alapprogram éves keretösszege - a nyílt és meghívásos pályázati úton túl - egyedi támogatási formákban is elérhető lesz. Ezt 111 igen és 29 nem szavazattal, 28 tartózkodás mellett fogadták el. Az előirányzatból egyebek mellett fiatalok programjait, szervezeteit támogatják és a fiatalokat segítő szakembereket fejlesztik.
Napirend előtt
A napirend előtti felszólalások folyamán a képviselők a bírósági végrehajtásról, a jövő évi költségvetésről, a szociális ágazat alacsony béreiről, a korrupciós ügyekről és a gazdaság állapotáról beszéltek.
A fideszes Tuzson Bence arról beszélt, hogy a gazdaság adatai egyre jobbak, tavaly a várakozásokon felüli, 3,6 százalékos volt a növekedés, idén is 3,1 százalékra számítanak, míg jövőre 2,5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy tartósan több mint 4 millió ember dolgozik az országban.
Hozzátette: 2010-ben a legfontosabb elveket fektették le, mert elvek nélkül nem lehet kormányozni. Ezen elvek közé sorolta, hogy az emberek ne segélyből, hanem munkából éljenek, a családokat kell előtérbe helyezni, az adórendszert meg kell változtatni, a termelő beruházásokat kell ösztönözni.
Tállai András szerint a magyar gazdaság most már nemzetközileg is elismeréseket kap. Kiemelte a 2015. első negyedévi ipari termelési adatokat, amelyek jelentős meghaladták az előző évit.
A kereszténydemokrata Szászfalvi László arra emlékeztetett: az elmúlt évtizedekben rengeteg panasz volt a végrehajtás miatt Magyarországon és egyedül az Orbán-kormány hallotta meg azokat. Probléma volt a magas jutalékkal, azzal, hogy kamatterhek elviselhetetlenül magasak, illetve hogy a végrehajtók visszaélnek hatalmukkal - tette hozzá. Értékelése szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy tisztességes és emberséges végrehajtás jöhessen létre.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány célja, hogy helyreálljon a megingott közbizalom a végrehajtók iránt. Ismertetése szerint a javaslat alapján a végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a végrehajtói kar látja el, de a közfeladatok ellátása közvetlen állami felügyelet alá kerül. Hozzátette: előírják a végrehajtóknak és helyetteseiknek a jogi diploma megszerzését.
A szocialista Tóbiás József bírálta a 2016-os büdzsét, amelyet a cserbenhagyás költségvetésének nevezett. Szóvá tette, hogy az egészségügy területéről az elmúlt években 300 milliárd forintot vontak ki, és minden kormányzati ígérgetés csak tűzoltás, csak az adósságrendezést szolgálja. Az ellenzéki politikus elmondta, a szociális ellátórendszerből is 300 milliárd forintot vontak ki, az önkormányzatokat megfosztották annak lehetőségétől, hogy a szociális krízist kezeljék. Tóbiás József ezért az önkormányzatok támogatásának növelését szorgalmazta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt, hogy a jövő évi büdzsé nyugodt, mert nem kell azon idegeskedni, hogy teljesíthető a bevételi cél, illetve a hiány. A költségvetés kiszámítható - folytatta - , mert reálisak a bevételek, egyértelműek a célok, például az adócsökkentés. Szerinte az egészségügy területén sincs ok szégyenkezni, mert jövő évi támogatás meghaladja az ideit.
Hangsúlyozta, az önkormányzatok működőképessége biztosított, pont az MSZP kormányzása idején adósodtak el az önkormányzatok.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a szociális dolgozók is megértették, hogy a kormány addig nem foglalkozik velük, amíg utcára nem vonulnak. Értékelése szerint a szociális ágazat bérviszonyai katasztrofálisak, van, hogy harminc év munkaviszony után nettó százezer forintot visz haza egy dolgozó.
A kormány többször ígérte a béremelést, az életpályamodell bevezetését, de csak ágazati bérpótlékkal szúrták ki a szociális dolgozók szemét - hangoztatta. Azt kérte, terjesszék ki az egészségügyi bértáblát a szociális szférára is. Jelezte, a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokkal tesznek javaslatot a béremelésre.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a szociális dolgozóknak mind erkölcsileg, mind anyagilag nagy fokú megbecsülés jár, és a kormány nyilvánvalóvá tette, amint a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, lép is. Felidézte az eddig meghozott intézkedéseket, a 2014-től bevezetett bérpótlékot. Közölte, júliustól újabb bérkiegészítést kapnak a dolgozók, erre 7,6 milliárd forint van.
A jobbikos Novák Előd szerint a brókerbotrányba belesüppedt Fidesz lemondott a korrupt szocialista politikusok, köztük Simon Gábor elszámoltatásáról. Kéz kezet mos, a korrupció a közös nevező, ami összeköti a 20. század két pártját, az MSZP-t és a Fideszt - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz is folytatta a politikusbűnözést, hiszen "Simicska talicskával és Nyerges vontatóval hordta szét a közpénzt".
A jobbikos politikus pártja korábban lesöpört javaslatait ajánlotta a Ház figyelmébe, a többi között azt, hogy a politikusbűnözés esetén legyen vagyonelkobzás, dupla büntetés járjon, ha politikus az elkövető. Nyilatkozni kelljen a más állampolgárságról a képviselőknek, hozzák nyilvánosságra a hozzátartózok vagyonnyilatkozatát! - sorolta javaslataikat Novák Előd. Szerinte a tenyérszkennert a stadionokból le, a bankokba pedig fel kellene szerelni, hogy a több millió forintos befizetéseket utólagosan is azonosítani lehessen.
Kontrát Károly, Belügyminiszter parlamenti államtitkára ismertette: Simon Gábor ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás miatt nyomoz, jelenleg felelőtlenség lenne találgatásokba bocsátkozni arról, a bíróság milyen ítéletet hoz. A nyomozást június 14-ig hosszabbították meg - jelezte.
Kijelentette, Magyarország jogállam, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben.