Megmaradnak a rendkívüli intézkedések

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János a tájékoztatón (Fotó: Nagy Balazs)

Négyszázezer bevándorló érkezett idén az országba, ha nem léptették volna életbe a déli határzárat, hatszázezernél járna a számuk – mondta Lá­zár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón kifejtette, a kabinet arról döntött, hogy életben maradnak a határszakasz négy megyéjére vonatkozó rendkívüli intézkedések. Azok ugyanis a radikálisan lecsökkent migránsok számából következtetve elrettentő erejűek.

Kérdésünkre, mit szól a volt MSZP-elnök, Hiller István pártja korábbi álláspontjával szemben megfogalmazott, a határzárat támogató nyilatkozatához, azt mondta, a „felvilágosodás időről időre megtalálja a szocialistákat”. Mint folytatta, „sok választást veszítettek, nézzék el nekik, hogy mindent megtesznek, hogy visszaszerezzék a társadalom bizalmát”. Szerinte Hiller jó miniszter volt, bölcs és gondolkodó ember, de reméli, ezzel nem árt neki. Lázár János nem kívánta minősíteni Ausztria szögesdrót-kihelyezését a szlovén határnál, mondván, nem akar abba a hibába esni, mint az osztrák kancellár és más politikusok. Ők korábban példátlan kampányt folytattak Magyarország ellen a kerítés miatt, megbélyegezték hazánkat. Az osztrákok szerinte „magas lóról tárgyaltak”, de hazánk most nem kéri rajtuk számon az emberi jogokat. Hozzáfűzte, Magyarország abban érdekelt, hogy az osztrák-magyar viszony rendeződjön, és erősödjön az együttműködés.

Ismét elutasította, hogy Németország rá akarja kényszeríteni saját akaratát Európára. Az szerinte szuverén döntés, hogy a németek befogadják a bevándorlókat, de Magyarország a visszatoloncolni kívántak közül sem kíván senkit befogadni. Mint magyarázta, ők ugyanis Görögországban és nem nálunk léptek az unióba, így oda kell őket visszaküldeni. A kötelező kvótáról elmondta, a magyarok és nem a betelepítés támogatására van szükség. A kormány támogatja a Fidesz aláírás-gyűjtési kezdeményezését, hiszen pártállásra tekintet nélkül fontos a választók véleménye. A következő hetekben le kell folytatni a társadalmi és parlamenti vitát, hogy decemberben az Európai Bíróságon meg lehessen a kvótadöntést támadni. Felvetésünkre, mikorra várható bírósági döntés az ügyben, azt válaszolta, ez megmondhatatlan, kénytelenek az „európai jog mocsarába süllyedni”, hogy egyáltalán elindíthassák a folyamatot.

Minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde – ez a három ellátási típus jön létre a kormány döntése értelmében, így növelik majd a férőhelyek számát, erről is beszámolt tegnap Lázár. Kifejtette, 2017-től naponta négyszer fognak étkezni a gyerekek a közoktatásban. Emlékeztetett, 2010 óta háromszázezerrel többen vesznek részt a programban, ez az igazán hatásos módszer a gyermekéhezés ellen. További változás, hogy a gyed-extrát már a gyermek féléves korától igénybe vehetik majd az édesanyák, így a munka mellett is támogatáshoz lehet jutni. Bejelentette, a pedagógus-életpályát kiterjesztik a szociális területen, a bölcsődékben dolgozókra is.

Kiemelt bejelentések a kormányinfón

- Nem fogadjuk be a kvóták alapján hazánkba visszatoloncolt bevándorlókat
- Napi négyszeri étkezést biztosítanak a köznevelési intézményekben 2017-től
- Jelentősen növelik a bölcsődei férőhelyek számát, új ellátási formák lesznek
- Kiterjeszti a kormány a pedagógusi életpályamodellt a szociális szférára is

Röviden
Magasabb fizetésük lehet a kistelepülési polgármestereknek

- „Az ellenzék megtámadta a földműveseket” – így minősítette Lázár János, hogy a Jobbik, az MSZP és az LMP az állami földeladás miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. „Megdöbbentő fordulat, a három párt arra kötött koalíciót, hogy szóvá tegye, a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek” – mondta. Hozzátette továbbá azt is, hogy már megmondani sem tudja, melyik ellenzéki párt mögött melyik nagybirtokos áll.

- Arról is szólt, hogy a kormány november 18-án tárgyalja az állami mintagazdaságok ügyét. Kifejtette, kétfajta mintagazdaság számára nyitnak lehetőséget. Az egyik az állami tulajdonban lévő, mezőgazdasági tevékenységet folytató cégek (így Szilvásvárad, Bábolna, Mezőhegyes), a másik olyan gazdasági struktúra, amelyben nemzetgazdasági érdek a sikeresség. Ezeknél a termesztés, a termelés és a végtermék előállítása, az élelmiszer-feldolgozás egybekapcsolódik. Ide sorolta a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt.-t és a Dalmand Zrt.-t. A mezőhegyesi mintagazdasággal kapcsolatban egyértelműsítette, azt a szocialista Gráf József miniszter és államtitkára, Gőgös Zoltán idején, az ő támogatásukkal privatizálták, az állam most újjáalapítja a ménesbirtokot. Ehhez háromezer-ötszáz–négyezer hektár termőföldet rendelnek.

- A kormány döntése értelmében az ezerötszáz fő alatti települések saját forrásukból harminc százalékkal növelhetik polgármesterük fizetését. A háromezer fő alatti falvak vezetői más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett – ismertette a miniszter.

- Lázár úgy véli, két-három év kell ahhoz, hogy hétköznapi rutin legyen az elektronikus kommunikáció az állammal. Azon dolgoznak, hogy az állami szervek egymással is e-mailen keresztül érintkezzenek, gyorsabban a mostani levelezési formánál. Azt is elmondta, a kormány egy kerettörvényre tesz javaslatot az elektronikus ügyintézés könnyítése érdekében. Lehetőség lesz az elektronikus személyi okmány kiállítására, szabályozzák az elektronikus aláírás használatát, és az e-fizetés érdekében is lépéseket tesznek.

- A kormány ugyancsak november 18-án dönt a NAV átalakításával kapcsolatos, Tállai András államtitkár által készített tervezetről. Az átfogó reform bemutatását ezután várják a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

- Lázár kizártnak tartja, hogy ne tudják megoldani a BKV finanszírozását. Mint mondta, ő nem kapott levelet Tarlós István főpolgármester és több kerületi polgármester aláírásával, amelyben regisztrációs díjról és járatritkításról is szó van.

- Újra elmondta, nemcsak a Pest Megyei Közgyűlésnek, hanem a településeken élőknek is el kell mondaniuk véleményüket arról, hogy a 2014–2020-as támogatási ciklustól ki szeretnének-e lépni a fővárossal közös régióból. Szerinte a kilépés jót tenne Pest megyének.

- Lázár János az MSZP vádjaira – hogy az MVM gázkereskedője, a MET Zrt. drága földgázt segített a magyar piacra, ezzel tartva mesterségesen magasan a gáz árát – reagálva hangsúlyozta, a MET a legjobb ajánlatot tette, az MVM a legolcsóbb gázt vásárolta a MET-től.