"Megfontoltságra utal a migrációs döntés elhalasztása"

Szakértők: Alapvető kérdésekről kellene megállapodniuk a vezetőknek
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint amíg az uniós vezetők nem tudnak egységes álláspontot kialakítani arról, hogy a migráció erőforrás, amely megoldja Európa problémáit, vagy az egész európai civilizációt fenyegető veszély, a kötelező betelepítési kvótákról sem lesz döntés. Ugyanakkor - emelte ki - már másfél éve azt látni, hogy mindig megállapodnak arról, folytatják a tárgyalásokat, és olyan "lózungokat" írnak le, amelyeket nem lehet haladásként értékelni.  Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a műsorban azt mondta: bár a migráció és a biztonság ügye első helyen szerepelt a csúcson, "nem ment előre a szekér". Jogszabályokat kellene alkotni a kérdésekben, de ez egyelőre nem történt meg - közölte. Kovács István azt mondta: ha egységes álláspontot tudnának kialakítani az uniós vezetők, akkor lehetne a jogszabályokon "agyalni". Addig viszont továbbra is a nemzeti megoldások és a regionális együttműködések kerülnek előtérbe. Az EU-n kívüli úgynevezett hot spotok, menekülttáborok ügyéről Gálik Zoltán azt mondta: sok nemzetközi jogi probléma merül fel, hiszen az unió más országokban "csak úgy" nem hozhat létre ilyen területeket. Hozzátette, rá kell venni más államokat, hogy fogadják be ezeket a megoldásokat. Jelezte továbbá: menekültstátuszért csak az adott országban lehet folyamodni, ezért nem lehet például Líbiában olyan pontot létrehozni, ahol menekültkérelmet adnak be. Kovács István szerint fordul az európai politika iránya, erre példaként említette, hogy novemberben az Európai Néppárt politikai közgyűlése is elfogadott egy olyan határozatot, amely tulajdonképpen a magyar Schengen 2.0 tervből "emel át" pontokat, a többi között nagy regisztrációs központok létrehozásáról a konfliktuszónák melletti biztonságos országokban. Ezzel együtt még nem mondható el, hogy a Magyarország által képviselt álláspont mögött állna a többség - mondta.

A politikus szerint a migrációs megállapodás féléves elhalasztása annak felismeréséről tanúskodik, hogy a felek nem fogják tudni egyhamar egymásra kényszeríteni az álláspontjukat, és hogy kell egy közös álláspont. 

Gál Kinga pozitívan értékelte, hogy a résztvevők egyértelműen kiálltak a közös védelmi politika mellett, továbbá azt, hogy az unió mindent megtesz azért, hogy megszűnjenek az akadályok Ukrajna és az EU társulása, illetve Kijev vízummentessége előtt. A képviselő megjegyezte: nagyon kevés európai döntéshozó ismerte fel eddig, hogy először azt kell tisztázni, "milyen Európát akarunk az elkövetkező évtizedekben". Ennek fényében lehet dönteni arról, az unió hogyan kezelje a migrációt, vagy hogy mennyire tágan értelmezzük a szolidaritást - mondta.

Az uniós tagországok vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat szerint ugyan még nem fogadták el a visegrádi négyek (V4) migrációval kapcsolatos javaslatait, de fél éven belül egyfajta közös megoldás lehet azokból - mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Az elemző azt, hogy a dokumentum szerint fél éven belül ki kell dolgozni a V4-ek által korábban tett javaslatokat - közös határvédelem, Európán kívüli hotspotok, a migráció kiváltó okainak helyi kezelése -, úgy összegezte: amivel Közép-Európa elkezdte, azzal az unió befejezte az évet. 

A kvótával és általában az illegális migrációval kapcsolatos döntés féléves elhalasztása arra utal, hogy bár még nem fogadták el a V4-ek javaslatait, azokból lehet egyfajta közös megoldás - vélekedett.
Azt, hogy a héten megkezdődtek a csoportos kitoloncolások Németországból, Boros Bánk Levente úgy kommentálta: Angela Merkel német kancellár azt szeretné, hogy 2017-ben újraválasszák, emiatt a németek által elfogadott politikát kell hogy kövessen. Valószínű, hogy egy olyan köztes megoldást próbál választani, amely az uniós szintnek is megfelel és az embereket is meg tudja győzni - tette hozzá.