Belföld
Megemlékezett a parlament a magyar zászló és címer napjáról
Napirend előtt a legtöbb szó a keddi oktatási tüntetésről esett+VIDEÓ
A magyar zászló és címer napja alkalmából Jakab István, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a magyar nemzeti színeket és a nemzeti zászló használatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei tették a magyar nemzettudat és történelem legerősebb szimbólumává. Amikor a magyar zászló és címer napját ünnepeljük, egyúttal azokra a hősökre és mártírokra is emlékezzünk, akik ezen zászló színei alatt életüket áldozták a hazáért, a szabadságért és Magyarország függetlenségéért - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2014. december 17-én nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére. A zászló színei közül a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezte akkor, és azt jelenti számunkra mind a mai napig - fogalmazott.
A képviselők döntöttek arról, hogy Házszabálytól eltéréssel tárgyalják szerdán a behajtási költségátalányról szóló törvényjavaslatot, amelyről csütörtökön szavaznak.
A kormány kezdeményezésére megszavazták, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló előterjesztést, amelynek így a vitáját és a zárószavazását is csütörtökön tartják.
A Fidesz javaslatára a migrációval összefüggő előterjesztés általános vitáját levették napirendről.
A Ház - a rágalmazási ügyekben folytatott töretlen gyakorlatának megfelelően - sem a szocialista Tóth Bertalan, sem Oláh Lajos DK-s politikus, független képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel.MSZP: Hatalmas tömeg követelt új irányt Magyarországnak
Tóbiás József (MSZP) szerint kedden hatalmas tömeg jelezte, hogy elég volt; már nem csupán kért, hanem követelt, méghozzá új irányt Magyarországnak. Hozzátette: a kormánynak el kell fogadnia a pedagógusok 12 pontját, amivel a magyarok több mint hetven százaléka egyetért.
Érdemi tárgyalásokat követelt az ellenzéki politikus, aki szerint vissza kell térni a nyugat-európai pályára, rendbe kell tenni az oktatás mellett az egészségügyet és a szociális ellátórendszert. Tóbiás József szerint kedden nem egy dühöngő, romboló tömeg, hanem fegyelmezett, jó szándékú emberek sokasága tüntetett, amely nem fog harcba indulni Európa ellen.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint az MSZP-SZDSZ-kormány vette ki a pénzt az oktatásból, a mostani kormány teszi vissza azt 2012-től kezdve. Hozzátette: a szocialista kormányok 100 milliárd forintot vettek ki a rendszerből a fenntartói normatíva csökkentésével, amely az önkormányzatok eladósodásához vezetett. Emellett - folytatta - minden köztisztviselőtől elvettek egyhavi bért.
Hozzátette: 2012-től emiatt kellett elindítani a béremeléseket, először a pedagógusoknál. Azon véleményének is hangot adott, hogy a szocialisták csak és kizárólag politikai céljaikra szeretnék felhasználni a pedagógusokat.
Jelezte, az oktatási kormányzatnak minden felhatalmazása megvan a tárgyalásokra és a változtatásokra.
LMP: Módosítani kell a sztrájktörvényt
Ikotity István (LMP) is a keddi oktatási tüntetésről beszélt, ő is úgy látta, hogy a pedagógusok most már nem kérnek, hanem követelnek, mert elegük lett a kormány időhúzásából. A célkitűzésekről nincs mit tárgyalni - közölte. Bírálta a köznevelési kerekasztal működését. A kormány "vegyen már vissza", ne próbálja erővel lenyomni a másikat! - szólított fel.
Az ellenzéki politikus a tanárok bejelentett sztrájkját, illetve polgári engedetlenségét jogosnak nevezte, ha az nem is jogszerű. Elmondta, a sztrájktörvény módosítását kezdeményezik, mert a jelenlegi alapján lehetetlen sztrájkolni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, ezekben a percekben is tárgyal az oktatási államtitkár a szakszervezetekkel a 25 pontjukról. Azt kérdezte, hogy a képviselő szerint az az erőből tárgyalás, hogy minden héten meghívót küldenek a szakszervezeteknek az egyeztetésre, amire aztán ők nem mennek el.
Hozzátette: 2012-től bérfejlesztési programot indítottak el, mert a szocialisták nagyon sokat vettek ki a köznevelésből.
Jobbik: Káros, hogy politikai vita zajlik az oktatásról
Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, pártja rendkívül károsnak tartja, hogy az oktatási vita politikai síkra terelődik. Az övön aluli ütésváltásokat szakmai vitának kellene felváltania - érvelt.
Elmondta, fontos, hogy minden szereplő, elsősorban a kormányzat önkritikával tekintsen az elmúlt hat évre. Szerinte a kormánynak több kérdést is fel kell tennie magának: elég fontos volt-e számára az oktatás? Hajlandó-e elhinni, hogy vannak olyan iskolák, amelyek jobb állapotban lennének önkormányzati fenntartásban?
Azt mondta, 2003-ban GDP 5,6 százalékát, 2013-ban 3,9 százalékát költötték az oktatásra. Dúró Dóra arról is beszélt, hogy a tankönyveknek nemcsak az árát, hanem a minőségét is figyelembe kellene venni.
Rétvári Bence azt hangsúlyozta, minden szakmai szervezetnek ott lenne a helye a köznevelési kerekasztalon, mert csak ott lehet megoldást találni a problémákra, nem az utcán.
Véleménye szerint a keddi Kossuth téri tüntetés erős jelzés volt minden ellenzéki párt számára, majd arra mutatott rá, hányan voltak a Jobbik, az MSZP és az LMP megemlékezésén. Hozzátette: ezek az emberek lehet, hogy a kormányt leváltanák, de a szakszervezeteket meg az ellenzéki pártokat már leváltották.
Elmondta, 2015-ben GDP-arányosan, több tételt összeadva 6,14 százalékot költött az ország az oktatásra.
Ózd jobbikos polgármesterét bírálva azt mondta, sárga iskolabuszok helyett sárga cabriót vett magának.
KDNP: A kormányzati megoldási szándék idejétmúlttá tette a tüntetést
Harrach Péter (KDNP) a március 15-ei megemlékezéseket értékelte. Az állami ünnepeket méltóságteljesnek ítélte, és kijelentette: a miniszterelnök beszéde a magyarokhoz szólt, a nemzet egységét hangsúlyozta. Két kifejezésben foglalta össze az ünnep üzenetét: a polgárosodás és a nemzet szabadsága.
Szólt a pedagógustüntetésről is, amelyet azonban szerinte a kormányzati megoldási szándék már idejétmúlttá tett. Problémának ítélte azt is, hogy a demonstrációra "rárepültek a politikai szervezők". Feltette a kérdést: a sok pedagóguson kívül hányan voltak az ellenzéki pártok aktivistái közül?
Rétvári Bence a szabadság kérdéséről szólva úgy felelt: Brüsszelből mintha egy másik életformát akarnának ránk erőltetni. Szerinte, aki a gazdaságát csak az ide érkezőkre kívánja alapozni, az nem bízik az európai emberekben és kiszolgáltatottá teszi a kontinenst.
A pedagógusok követeléseiről szólva azt mondta: az elmúlt években soha nem volt olyan közel az ország ahhoz, hogy tárgyalásos úton tudjon javítani a köznevelés rendszerén.
Fidesz: Leginkább a migráció fenyegeti a szabadságot
Kósa Lajos (Fidesz) tanulságosnak ítélte a keddi megemlékezéseket a magyar szabadság napjáról. A legabszurdabbnak azt tartotta, hogy a szabad sajtó munkatársait egy párt, az MSZP tüntesse ki, az ötlet - mondta - még Örkény Istvánnak se jutott eszébe. Bírált az LMP megemlékezését is, de kijelentette azt is: a Jobbik által politikailag és pénzzel is támogatott paramilitáris szervezet, a Farkasok veszélyezteti leginkább a közösségi és egyéni szabadságot.
Abszurdnak ítélte, hogy a pedagógustüntetés szerinte "bejelentkezett a politikai mezőbe". Miért is kérjen bocsánatot a köztársasági elnök és a miniszterelnök? - tette fel a kérdést, úgy folytatva: mert a szocialisták által kivett pénzt megpróbáljuk visszatenni? Kijelentette: a szabadságot napjainkban leginkább a migrációs hullám fenyegeti.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: 1848-hoz hasonlóan most ismét olyan időket élünk, hogy az események évtizedekre meghatározhatják Európa sorsát. Szólt a menekültválságról, kijelentve: bátorság kell meghaladni a cselekvést gátló politikai korrektséget, és kimondani, hogy nem lehetőség, hanem veszélyforrás a bevándorlás, de bátorság kell a kötelező betelepítési kvóta elutasításához is.
MSZP: A kormány feladta a rendvédelmi életpályamodell második és harmadik pillérét?
Harangozó Tamás a rendvédelmi életpályamodell második és harmadik pillérét kérte számon.
A szocialista politikus interpellációjában felidézte, hogy az illetmények emelése mellet új lakhatási támogatási rendszert és megtakarítási célú állami biztosítási rendszert ígértek. Eközben
december 23-án azzal lepték meg a dolgozókat, hogy a vonatkozó határozatot hatályon kívül
helyezték. Az új kormányhatározatban nyoma sincs a korábbi ígérteknek - rótta fel. Miért nem szerepelnek ezek a tételek? A kormány feladta ezen terveit? - kérdezte.
Kontrát Károly államtitkár szerint a képviselő a kormányhatározatok egy részét kíséri csak figyelemmel. Januárban tárgyalta a kormány ezt a kérdést, s megbízta a belügyminisztert, készítsen előterjesztést a fenti két témában. Az előterjesztés előkészítése zajlik, február 10-én tartottak egyeztetést a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, és minden esély megvan, hogy erről a kormány tárgyaljon. Mind a három pillér működni fog - ígérte az államtitkár, majd kitért arra is, hogy idén először teljesítményértékelésre a költségvetésben 8 milliárd forintot különítettek el.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 106 igen és 44 nem szavazattal jóváhagyta.
A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló előterjesztésről vitázott a TAB
Számos aggályt vetettek fel a törvényalkotási bizottság ellenzéki tagjai a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozásáról szóló előterjesztéssel összefüggésben a testület szerda esti ülésén. A kormányoldali felszólalók azonban azzal érveltek: a javaslat célja az építőipar fellendítése.
A nokhoz csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak. A törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja a Ház, szerdán terjesztette be a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, és már csütörtökön szavaznak is róla.
Hadházy Sándor (Fidesz) a jelenlegi "rettenetes" lakáshelyzettel indokolta az előterjesztés szükségességét, rámutatva arra is: az építőipar kapacitása meghaladta a keresletet. Úgy ítélte meg, nemzetközi viszonylatban számos pozitív példa található a konstrukció sikeres működésére.
Frakciótársa, Répássy Róbert jóhiszemű hozzáállást kért az ellenzéki képviselőktől, hangsúlyozva: a törvény garanciát nyújt majd arra, hogy csak erkölcsileg elfogadható személyek igazgassák a közösséget, mint fogalmazott, ritka szigorú szabályok vonatkoznak a szervezőkre. A javaslat ellenzék által bírált "szerencseeleméről" azt mondta: a konstrukció hangsúlyos elemét adó sorsoláshoz hasonlóan működnek például a nyereménybetétek is.
A fideszes Révész Máriusz ezt azzal egészítette ki: nem nyerteseket sorsolnának, csupán a forráshoz jutás sorrendjét, 10-15 éven belül mindenki a pénzéhez jut.
Az ülésen elnöklő Hende Csaba (Fidesz) a piramisjáték vádját azzal cáfolta, hogy a tagok száma az indulás után nem bővíthető.
Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: a brit példára létrehozandó, kockázatközösségen alapuló megtakarítás nem fogyasztói csoportokat eredményez. Közölte még: a környező országokban háromszor-négyszer annyi lakás épül a lakosság arányában, mint Magyarországon. Kijelentette: a belépők 10-15 éven belül biztosan új lakáshoz jutnak, míg a lakás-takarékpénztári megtakarítások - amelyekben mintegy egymillión tartanak csaknem 610 milliárd forintot - jó részét felújításra vagy használt lakásra költik. Hangsúlyozta azt is: a szervező a munkájához kizárólag szervezési díjat szedhet, más költséggel nem terhelheti a befizetőket. A lakásvásárlók sorrendjének meghatározásánál elsődleges a licit, aki a legnagyobb önerővel tud lakást venni, az juthat elsőként forráshoz, és csak azonos arányú befizetés esetén lép be a sorsolás lehetősége. Leszögezte azt is: a jegybanktörvény lehetőséget ad ara, hogy egy egyszerű többséggel elfogadott jogszabály újabb feladatokat rójon az MNB-re. Hangsúlyozta a szervezőkre vonatkozó garanciális elemeket, a többi közt a százmillió forintos alaptőke szükségességét vagy a kitettség 3 százalékát kitevő tartalékképzési kötelezettséget. A javaslat gyors elfogadását az építőipar 20 százalékos visszaesésével indokolta, az OBA-garancia hiányára válaszul pedig azt közölte: minden olyan garanciális elem, amely a törvényben megfogalmazottakon túl felmerül, drágítja a konstrukciót.
Harangozó Tamás (MSZP) azt kifogásolta, hogy a közösségek szervezőjére a törvényjavaslat által meghatározott feltételeknek mindössze két cég felel meg: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. Mindkettő tulajdonosa az a Nyéki Zoltán, aki már 2001-ben vázolta a brit building societykhez hasonló közösségek létrehozására vonatkozó elképzelését. Megjegyezte: a Poligrupót 2006-ban 10 millió forintra büntették a fogyasztók megtévesztése miatt. Hozzátette: új fogyasztói csoportok létrehozását 2012 óta törvény tiltja. Ebből hogy lesz új cég? - tette fel a kérdést. Bírálta azt is, hogy a közösségek létrehozását és működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd. Feltette a kérdést: felmérték-e hogy mennyi állampapírt vásárolnak majd a közösségek.
A jobbikos Szilágyi György bírálta, hogy az egy nap alatt elfogadandó törvény számos körben ad rendeletalkotási jogot a kormánynak, a többi közt a közösségek működési, gazdálkodási szabályainak meghatározásában. Ha a közösség jelzálogjogot jegyezhet be egyik tagjának ingatlanára, melyik bank ad majd ahhoz hitelt? Mit jelent a megbízható szervező kifejezés? - sorolta kérdéseit. Szerinte nincs garancia annak kiküszöbölésére, hogy a megbízható szervező az általa kezelt pénzzel elhagyja az országot. Államilag támogatott piramisjátéknak minősítette a rendszert, és azt kezdeményezte: jöjjön létre biztosítási alap a befizetések védelmére, ha már az Országos Betétbiztosítási Alap azt nem védi.
Frakciótársa, Lukács László a példát adó angliai tapasztalatokról azt mondta: a kezelt vagyontömeg nagy részét a válság elvitte, számos károsultat hagyva maga után. Szerinte mind a lakásmegtakarítások, mind a -hitelek piacán versenytorzító hatása lesz a törvénynek.
Fodor Gábor, az MLP független képviselője monopóliumgyanúsnak nevezte az előterjesztést, és azt kérdezte: miért nem a meglévő megtakarítási rendszert alakítják át.
A testület kormánypárti többsége jogtechnikai módosítást fogadott el a törvényjavaslathoz.