Belföld
Megemelték az alanyi adómentesség határát és kitolták az új lakások áfakedvezményét
Németh Zsolt: A hasonló migrációs politika is összeköti Magyarországot és Bulgáriát
A képviselők 115 igen szavazattal, 20 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadta el a pénzügyminiszter előterjesztését.
A kormány korábban kifejtett álláspontja szerint az alanyi adómentesség értékhatárának emelését a gazdaság növekvő teljesítménye teszi lehetővé és több mint 650 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget.
Varga Mihály november elején jelentette be az új lakások kedvezményes áfakulcsának meghosszabbítását, hangsúlyozva, azt az építőipari szakértők kérésére fogalmazták meg.
A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.
A kedvezményes adómérték a változtatást követően az ingatlan legkésőbb 2023. december 31-én történő étékesítéséig alkalmazható.
A most elfogadott módosítás a fentieken kívül külön fejezetet tartalmaz a jövő év elejétől hatályba lépő kedvezménynek az új szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást érintően, amely a közigazgatásból elbocsátott, védett korban lévő személyek elhelyezkedését segíti. A kedvezmény értelmében a munkáltatók - a minimálbér négyszeresének erejéig - a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe a 60. életévét betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után.
A Ház emellett kötelező ellenőrzést írt elő az adóhatóságnak a tartósan veszteségesen működő, két egymást követő üzleti évben 60 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt elérő cégeknél, mivel ezekben az esetekben fokozottabban merül fel az adóelkerülés veszélye. A kötelező ellenőrzés ugyanakkor nem vonatkozik a jogelőd nélkül induló vállalkozásokra az első négy üzleti évükben.
A parlament egy módosító javaslat elfogadásával felhatalmazást adott a kormánynak rendeletalkotásra a filmtámogatás és a látványcsapatsportok támogatása korlátjának meghatározására. Emellett a látványcsapatsportok esetében a 2019-2020-as időszaktól kezdődően lehetővé vált a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének támogatása is.
A képviselők a bankadó felső kulcsát 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökkentették összhangban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött korábbi megállapodással.
A változtatások lehetővé tették még, hogy a jövőben jellemzően munkabérként adózó cafeteria juttatások értéke ne módosítsa úgy a munkáért járó jövedelem adóalapját, hogy azzal a munkáltató rosszabbul jár.
A magáncélra is használt céges személygépkocsik esetében bevezették az 50 százalékos magánhasználat vélelmét, amelynek igénylésével az érintetteknek nem kell vezetniük a jelentős adminisztrációs terhet jelentő útnyilvántartást.
Az Országgyűlés 7 forintról 3,5 forintra csökkentette a 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszokra vonatkozó, úgynevezett kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét. Az indoklásban hangsúlyozták, a kormány továbbra is az uniós szabályok alapján adható legmagasabb mértékű kedvezményt biztosítja az érintetteknek.
A képviselők adómentessé tették továbbá a nemzetiségi pedagógusképzésben résztvevőknek, pályázat alapján nyújtott ösztöndíjat.
A Ház 10 millió forintos összegkorlátot határozott meg arra a lakáshitelre, amely után a munkáltatónak nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania. Emellett eltörölték a feltételrendszerből a méltányolható lakásigény követelményét.
Az adócsomag kibővítette az adóhatóság hatáskörét is, amely így 2019-től átveszi a törvényszéki végrehajtás feladatait.
Az Országgyűlés öt nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá
A képviselők elsőként a Magyarország és a Thaiföldi Királyság között idén szeptemberben New Yorkban létrejött kiadatási egyezményt fogadták el. Az előterjesztés indoklása szerint a megállapodásra azért volt szükség, mert az utóbbi években egyre nagyobb számban fordult elő, hogy Magyarországon bűncselekményt elkövetők Thaiföldre menekültek, ezáltal kivonva magukat a magyarországi büntetőeljárás alól.
A parlament ezután megszavazta a magyar és angolai diplomata, valamint szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárok kölcsönös vízummentességét.
Ratifikáltak továbbá két, új kábítószerfajtákat listázó módosítást, így a New York-i és a bécsi nemzetközi egyezmények legfrissebb pszichoaktív szereket tartalmazó változatai is a magyar jogrend részévé váltak.
A Ház emellett jóváhagyta az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) tanácsi határozatához csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány idén nyáron született módosítását is.
- Akadálymentessé válnak a közszféra honlapjai
A közszféra honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymenetesítéséről fogadott el törvényt az Országgyűlés egyhangúlag, 171 igen szavazattal.
A változtatás nemcsak látássérültek, hanem más típusú fogyatékossággal élők, illetve az idősek speciális igényeit is figyelembe véve biztosítja a hozzáférést a szolgáltatásokhoz és az információkhoz.
Az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő törvény nemzetközi iránymutatásokat figyelembe véve határozza meg a honlapok akadálymentesítési követelményeit, új technikai és műszaki előírásokat. A jogszabály meghatározza a kezelhetőség és az elérhetőség alapelveit.
Az újabb honlapoknak jövő szeptembertől kell megfelelniük a törvény előírásainak, a régebbieknek 2020 szeptemberétől, míg a mobilalkalmazásoknak 2021 júniusától.
- Elfogadták a médiahatóság jövő évi költségvetését
A parlament 115 igen vokssal, 56 ellenszavazat mellett elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövő évi költségvetését.
A költségvetési bizottság által előterjesztett dokumentum az NMHH bevételeinek és kiadásainak főösszegét 34,6 milliárd, a Médiatanácsáét 681 millió, az annak kezelésében lévő előirányzatokét pedig 1,8 milliárd forintban szabja meg a 2019-es évre.
Az NMHH bevételeinek zöme, több mint 26 milliárd forint közhatalmi bevételekből - ebből több mint 20 milliárd frekvenciadíjakból - keletkezik. A Médiatanácshoz befolyó pénzek egyharmada költségvetési juttatás, kétharmada működési bevétel; külön előirányzata szinte teljes egészében médiaszolgáltatási díjakból származik, amit a Magyar Média Mecenatúra program pályázati támogatásaira fordítanak.
Az MTVA jövőre 92 milliárd 682 millió forintból gazdálkodhat, amiből 73 milliárdot valamelyest meghaladó összeget tesz ki a közszolgálati hozzájárulás.
A plénum 114 igen, 57 nem szavazat mellett elfogadta az NMHH tavalyi évi zárszámadását is.
- Emelkedik a nemzetiségi pedagógusok pótléka
A jelenlegi 15-ről 30 százalékra növekszik a nemzetiségi pedagógusok pótléka - az Országgyűlés a nemzetiségi bizottság által kezdeményezett változtatást 165 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el.
A változtatás célja, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó létszámhiányt a nemzetiségi pedagógusok körében ellensúlyozza megbecsülésük javításával. A támogatás egyúttal lehetővé teszi a nemzetiségi óvodapedagógus-képzésben részt vevők létszámának növelését, a képzés minőségének javítását.
- Egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosítása
Az Országgyűlés 138 igen, 14 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadta az egyes törvények külügyi igazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által beterjesztett jogszabály hat törvényt módosít, a külügyi tárgyúak mellett adózással összefüggőeket.
A fontosabb változtatások között szerepel, hogy a jövőben a külföldre utazó magyar állampolgárok külföldi tartózkodásukat előzetesen csak elektronikus úton jelenthetik be a konzuli szolgálatnak. Akik a konzuli szolgálat figyelmeztetése ellenére utaznak veszélyes térségekbe, esetleges evakuálásuk költségeit ezentúl maguk állják.
Változás, hogy a külföldön bajba jutott magyarok egy kisebb - 20 euró - összegű vissza nem térítendő anyagi segítséget kaphatnak a konzuli szolgálattól.
A módosítás rendezi az utazó nagykövetek státuszát, eltörli az iskoláztatási költségtérítés alsó határát, és lehetővé válik a kihelyezettek egymillió forintot meghaladó egészségügyi ellátásainak esetében, hogy a minisztérium méltányossági alapon megelőlegezze az ellátás költségeit.
Tartós külszolgálatra ezentúl belső pályázaton jelentkezhetnek a külügy irányítása alá tartozó központi hivatal, valamint azoknak a gazdasági társaságoknak a foglalkoztatottjai, amelyeknek tulajdonosi joggyakorlója a külgazdasági és külügyminiszter.
A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
- 2020-ra negyven százalékkal nőnek a hallgatói normatívák
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az egyik legfontosabb módosításnak nevezte, hogy az egy főre megállapított hallgatói normatíva az évenkénti 119 ezer forintról jövőre 128 ezer 520 forintra, 2020-tól pedig 166 ezer 600 forintra nő. Ez 40 százalékos emelkedést jelent - hívta fel a figyelmet.
Arra is kitért, hogy a doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek létszámát 1300 főről kétezerre növelik.
A kormány azt is javasolja, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásokkal szembeni jogorvoslati eljárások során a bíróságok legkésőbb 45 nap alatt hozzanak döntést - közölte.
A kabinet kezdeményezi, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemet nyilvánítsák kiemelt egyetemmé - mondta.
A rektorok és a kancellárok kettős vezetéséből fakadó tapasztalatok alapján az indítvány pontosítja a munkáltatói jogkör gyakorlására és a kancellári pályázatokra vonatkozó szabályokat - emelte ki Rétvári Bence.
Fidesz: alapvetően technikai módosításokról van szó
Pósán László (Fidesz) azt mondta, hogy alapvetően technikai módosításokról van szó, nem pedig átfogó szakpolitikai célok megvalósításáról.
A képviselő méltányolhatónak nevezte, hogy a kancellári pályázatot elbíráló bizottságban kapjon helyet az érintett felsőoktatási intézmény rektora.
Az ellenzék vélhetően politikai indíttatásokat keres majd abban a paragrafusban, amelyik szerint a nagy tapasztalattal bíró rektorok a 65. életévük betöltése után is kitölthetik vezetői ciklusukat, amennyiben ezt a hosszabb távú programok végigvitele indokolttá teszi - vetítette előre, és helyesnek nevezte a felvételikhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások újraszabályozását.
Jobbik: nem lehet személyi alapon döntéseket hozni
Brenner Koloman (Jobbik) támogathatónak tartja az előterjesztést, mert frakciója szerint az pozitívan befolyásolja majd az egyetemek életét.
A Jobbik egyetért azzal, hogy a kancellárokat kiválasztó testületekbe a rektorok is helyet kapnak - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy pártja nem a kancellári rendszer eltörlését, hanem a rektorok és a kancellárok feladat- és hatáskörének újragondolását javasolja.
Pozitív, hogy előrelépés történik a felvételi eljárások fellebbezésének módszertanában - jelentette ki a képviselő.
A 65 évesnél idősebb rektorokat érintő változásokról azt mondta, több kiváló rektor további munkáját is támogatni lehet, de elvi szinten elutasítják a személyi alapú döntéshozatalt.
A KDNP támogatja a javaslatot
Földi László (KDNP) az előterjesztés tartalmát ismertetve kifejtette: a javaslat módosítja a közalkalmazotti törvényt, nevesítve például a szakmódszertant oktató tanár munkakörét.
A külföldi bizonyítványokról szóló törvény módosításával pedig egy európai uniós irányelvnek tesznek eleget, és egy elmarasztalást orvosolnak - mondta.
A KDNP támogatja az indítványt - közölte Földi László.
MSZP: az Oktatási Hivatal tervezett feladatbővítése a CEU-ról szól
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy ideje volt a hallgatói normatíva emelésének, arra ugyanis kilenc éve nem volt példa. Megbocsáthatatlannak nevezte ugyanakkor, hogy ez nyolc évig nem történt meg.
A kancellári és a rektori rendszer, vagyis a felsőoktatási kettős vezetés tapasztalataival kapcsolatban azt mondta: nem látja annak előnyét, hogy egy intézményben két vezető van, nem látja előnyét annak, hogy az évszázados intézményi autonómia sérül.
Az Oktatási Hivatal (OH) nemzetközi jogosítványainak tervezett bővítését Hiller István úgy értékelte: ez csak a CEU-ról és az időhúzásról szól.
Az MSZP-frakció attól teszi függővé a javaslat támogatását, hogy a vitában felmerült kérdésekre hogyan reagál a kormány - közölte.
DK: a kormány nem mer szembenézni a felsőoktatás valódi gondjaival
Arató Gergely (DK) szerint a javaslat azt mutatja, hogy a kormány nem mer szembenézni a felsőoktatás valódi gondjaival, amelyek lassan ellehetetlenítik az ágazat működését.
A hallgatói normatívák emelését úgy kommentálta: ha úgy gondolják, hogy valóban segíteni kell a hallgatóknak, egyben oda kellene adni nekik a 40 százalékos emelést.
Kifogásolta, hogy nincs érdemi intézkedés a hallgatók lakhatási problémáinak megoldására, ami nehéz helyzetbe hozza a vidéki diákokat.
Az OH feladatbővítését - Hiller Istvánhoz hasonlóan - ő is úgy kommentálta: tovább folyik a CEU-ügyben a "porhintés".
Az LMP támogatható, de átgondolandó passzusokat is talált az előterjesztésben
Hohn Krisztina (LMP) egyetértett azzal, hogy a rektorokat is bevonják a kancellár személyéről szóló döntés meghozatalába, és azzal is, hogy meghosszabbítható a rektori megbízatás.
A felvételivel kapcsolatos fellebbezési szabályok változtatását is támogatta, feltette ugyanakkor a kérdést: hogyan érinti a nyári ítélkezési szünet azokat, akik bírósághoz fordulnak a döntés ellen.
Lényeges változtatásnak nevezte, hogy a végzettség meg nem szerzésekor sem kell visszafizetni az ösztöndíjat magyarországi munkaviszony létesítése esetén.
Kifogásolta azonban, hogy a jövőben nem lesz szükség az akkreditációs bizottság véleményére a képzési központ működési engedélyéhez. Aggasztónak ítélte azt is, hogy kikerül a törvényből az a rendelkezés, amely alapján a minisztérium támogatást adhat külföldi intézményben zajló képzéshez.
Németh Zsolt: A hasonló migrációs politika is összeköti Magyarországot és Bulgáriát
A politikus Dzhema Marinova Grozdanovával, a bolgár parlament külügyi bizottságának elnökével folytatott megbeszélése után a közös sajtótájékoztatón kiemelte: Bulgária és Magyarország álláspontja megegyezik az Európa-politika, a biztonságpolitika, a migrációs politika, az uniós bővítéspolitika, valamint a társadalompolitika több kérdésében, és ez az oka annak, hogy kifejezetten barátként tekintenek egymásra.
Németh Zsolt közölte: összeköti a két országot a kultúra és a nemzeti kisebbségek kérdése is, Magyarországon virágzó bolgár közösség él, és az ország elkötelezett a mellett, hogy ez a kulturális és kisebbségpolitikai kapocs megmaradjon.
Hangsúlyozta: a következő évtizedek legfontosabb kihívása a migráció ügye. Most a Bulgária is úgy döntött, hogy kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának tárgyalási folyamatából, és egyre többen gondolkodnak hasonlóan - mondta.
A képviselő úgy látja, ezen országoknak alapvetően a migrációs csomag megközelítésével van problémájuk, azzal, hogy az a migrációt elkerülhetetlen és kedvező folyamatnak tekinti, "mi pedig kihívásnak, amelyet nem menedzselni, hanem megállítani kell".
Németh Zsolt kitért rá: az is összeköti Magyarországot és Bulgáriát, hogy mindkét országnak jelentős nemzeti kisebbségi közössége van Ukrajnában. Remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amely garantálja Ukrajna területi szuverenitását és integritását, emellett pedig segíti, hogy a nemzeti kisebbségek megőrizhessék kultúrájukat, intézményrendszerüket és nyelvüket - mondta.
Megjegyezte: a nyugat-balkáni térség európai jövőjének segítése Magyarország és Bulgária legfontosabb közös feladata, támogatniuk kell e régió integrációját az EU-ba és a NATO-ba.
Dzhema Marinova Grozdanova arról beszélt, hogy a magyar-bolgár kapcsolatok kiválóak, a két ország az EU-ban és NATO-ban is hasonló álláspontot képvisel, továbbá más nemzetközi szervezetekben is együttműködik.
A bolgár politikus köszönetet mondott, amiért Magyarország aktívan segíti a nyugat-balkáni térség európai integrációját. Ez a kérdés a bolgár EU-elnökség egyik legfontosabb feladata volt az év első felében - emlékeztetett.