Megállítanák a kórházak folyamatos eladósodását
További hárommilliárd forinttal nőhetett május végére a tartozásállomány

Kancellárok lehetnek a kórházakban is (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Mintegy ötvenmilliárd forintnál jár a kórházak össz-tartozásállománya az eszközbeszállítók felé, ám napokon belül meglesz a május 30-i állás, amely nagyságrendileg hárommilliárd forintnyi többletet jelent majd – közölte lapunkkal Hegedűs Iván, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökségi tagja, a Bács-Kiskun Megyei Kórház gazdasági igazgatója. A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint előbbiből háromszázmillió forint az állam felé rögzített adósság, 50,4 milliárd pedig a piaci szereplőknél felhalmozott tartozás. A kórházak 2015-ben hasonló nagyságrendű adósságot halmoztak fel, tavaly májusban azonban ennek rendezéséhez a kormány külső forrásból, vagyis nem az egészségügyi kassza terhére, hatvanmilliárd forintot juttatott az ágazatnak, lenullázva az akkori tartozásállományt.
Hegedűs Iván most kérdésünkre elmondta, ebben az évben még nem történt konszolidáció, leszámítva azt a tavaly decemberi, úgynevezett kasszasöprésből megmaradt hét-nyolcmilliárd forintos többletet, amelynek egy része „átfolyt erre az évre”, s szintén e célra fordították. Jelentős ugyan nem, de lehet változás a kórházak finanszírozásában, s annak ellenére, hogy konkrét ígéretet még nem kaptak, az idén is várható központi adósságrendezés, amelynek fejében a mostaninál is fegyelmezettebb gazdálkodást várnak el az intézményektől.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár már tavaly többször felvetette, a kormány nem tudja, pontosan mekkora készpénzállománya van az egyes szolgáltatóknak. Néhányuk esetében például kiderült, képesek lennének akár saját bevételből is rendezni a lejárt számláikat. A tényleges adósságállomány megismeréséhez – érvelt az államtitkár – tehát le kellene vonni a meglévő készpénzállomány mennyiségét is, ezt a tételt azonban a MÁK nem rögzíti.
Az MKSZ elnökségi tagja ezzel kapcsolatban elmondta, valóban van az intézményeknek készpén-
zük, ám az szerinte nem befolyásolja számottevően az adósságállományt. „Az ellátók, illetve az egyetemek együttesen nagyságrendileg hétszázmilliárd forintból gazdálkodnak a kórházi járóbetegrendszerben, ebből pedig a készpénzállomány legfeljebb pár milliárd forintot tehet ki. Részben még tavalyi uniós beruházásokból megmaradt, kisebb tételekről vagy például ingatlaneladásból származó bevételekről van szó. Természetesen minden kórháznak érdeke, hogy amint lehet, rendezze a beszállítók felé fennálló tartozását, de az említett készpénzállomány nem tudja érdemben befolyásolni az összadóssághalmaz mértékét” – magyarázta Hegedűs.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten előrevetítette, az állam vállalja az adósság kifizetését, ám fontos kivizsgálni, az mitől keletkezik. Rétvári Bence, a humántárca államtitkára pedig arról beszélt, a tartozások újratermelődésének megállítását az oktatásban bevezetett kancellári rendszerhez hasonló megoldásban látja a kormány. Hegedűs Iván közölte, az MKSZ-nek még nincs annyi információja, hogy állást foglalhatna a tervezett változtatásról.
Milliókat osztottak
Döntött támogatási keretének szétosztásáról a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület, a szervezet közgyűlésén mintegy 55,5 millió forint odaítélését szavazták meg. Beszámolójuk szerint határon túli gyermekek egészségügyi költségeinek támogatására 12,9 millió, intézményi kérelmek támogatására és további több száz gyermek életkörülményeinek javítására csaknem tizenegymillió, hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatására nyolcszázezer, hátrányos helyzetű, kiemelt tanulmányi eredményű gyermekek számára pedig ösztöndíj formájában harmincegymillió forintot ítéltek oda.