Már benyújtották a menedékjogi törvénymódosítást

Határsértők feltartóztatása Röszkénél. Ők Afrikából jöttek (Fotó: MTI - Kelemen Zoltán Gergely)

Benyújtotta tegnap a Fidesz a parlamentnek a menedékjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke az előterjesztés indoklásában azt írta: a szabályozás célja, hogy akik ilyen, biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot.

Nem vasfüggönnyel, hanem jogi eszközökkel kell lezárni a határainkat – jelentette ki sajtótájékoztatóján Kósa Lajos. Mint mondta, Ukrajna kivételével csak biztonságos országokkal vagyunk szomszédosak, ahol nem fenyegetik senkinek az életét. A menekültek jórészt Szerbia felől érkeznek, a rendőrség most is majdnem mindnyájukat elfogja, viszont ezután tehetetlen, hiszen az illegális bevándorlók menedékkérelmet terjesztenek elő, így nem lehet őket feltartóztatni. Felhívta a figyelmet, Németország jelezte, hogy tizennégyezer olyan határozatot hoz, amely illegális határátlépők Magyarországra visszaküldéséről szól. Rajtuk kívül a nyáron Luxemburg és Svájc is charter repülőkön küldi vissza hozzánk az érintett menekülteket.

Kósa Lajos a parlamentben napirend előtt arról szólt, összesen mintegy kétszázezren vannak Nyugat-Európában, akiket most vissza fognak küldeni Magyarországra. Felhívta a figyelmet, egy bevándorló ellátása naponta négyezer-háromszáz forintba kerül. Ők átlagosan három napot tartózkodnak nálunk, ami másfél mil­liárdos kiadást okoz az adófizetőknek, ezen kívül a velük kapcsolatos állami intézkedések költsége meghaladja a négymilliárd forintot.

„Ez egy tőről metszett náci vircsaft” – jelentette ki a baloldal plakáttépő akciójáról Kósa Lajos. Szerinte miközben a kormány igyekszik felhívni a figyelmet a bevándorlással kapcsolatos várható veszélyekre, a „szólásszabadság és demokrácia bajnokai plakátháborúba kezdenek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy annak idején a nácik vezették be az erőszakot a politikába, plakáttépkedéssel, könyvégetéssel próbálták kifejezni a „szólásszabadság iránti elkötelezettségüket”. Úgy vélekedett, a baloldal számára csak addig tart a szólásszabadság, „ameddig az ő véleményük elhangozhat”.

Emlékeztetett arra is, hogy a baloldal soraiban az Országgyűlés tagja az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, aki 2004-ben, a kettős népszavazásról szóló kampány idején a „valaha volt leguszítóbb magyargyűlölő kampány kampányarca” volt.

A Belügyminisztérium a baloldali ellenzék vádjaira közölte, a rendőrök nem figyelik meg operatívan a plakátokat, de eljárást indítanak minden tudomásukra jutott jogsértés esetén. Hozzátették, a rongálásnak semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz.

A Fidelitas szerint az Együtt elnöke, „Szigetvári Viktor és segédtrolljai” törvénytelen plakátrongálásra biztatnak, a TASZ külön útmutatót tett közzé a rongálások elősegítésére.

Legfontosabb pontok

- Jogi eszközökkel zárná le a határokat a Fidesz
- Listára kerülnek a biztonságos harmadik országok
- A megélhetési bevándorlók nem maradhatnak itt
- A módosítást indokolt minél előbb elfogadni
- Nyáron újabb menekülthullám várható

2 perces interjú: Földi László titkosszolgálati szakértő

– Túl a humanitárius megközelítésen, mennyire biztonságpolitikai kérdés a bevándorlás?

– Nemcsak hazánk, de egész Európa szempontjából az. Nincs idő egy újabb generáción át kísérletezni a bevándorlók identitásválsága nyomán kialakuló együttélési nehézségek eddig sikertelen megoldásával. Mi határország vagyunk, és hamarosan kettős nyomás alá kerülhetünk, ha a belső tagállamok elkezdik visszaszorítani a náluk próbálkozó migránsokat. Túl a szocializációs ellentéten, az ebből is fakadó, sajnálatos terrorcselekményeken, egyéb okokból sem lehet engedni az immár népvándorlássá fajuló migrációs tendencia folytatását.

– Mik ezek az „egyéb okok”?

– Korántsem összeesküvés-elmélet, hogy külső politikai erők érdeke lehet a menekültügyi nyomás fokozása Európán, amely ezáltal tovább gyengülhet a nemzetközi porondon.

– Vagyis rivális nagyhatalmak gerjeszthetik a folyamatot? Melyek?

– Amerika vagy Kína, nekik biztosan érdekük a kontinens legyengítése. És még valami: az unióba érkezők előbb-utóbb mindenképp radikalizálódnak, hiszen tapasztalják, hogy Európában sem tudnak igazán boldogulni, és így hajlamosak részt venni a politikai destabilizációt szorgalmazó helyi ellenzékek tevékenységében, súlyos válságokat is okozva ezzel. Ez is jelentős biztonsági kockázat.

– Elfogadható lehet a Fidesz javaslata a déli határzárral kapcsolatban?

– A 2012 előtti szabályozás visszaállítása a minimum. Bár a hivatalos indoklást, az uniós kényszert ismerem, mégsem értem, miért kellett feladni az akkori rendszert. Aki illegálisan átlépi a határt, rögtön bűncselekményt követ el, vagyis azonnal szankcionálható. Ahonnan a menekült érkezik, például Szíriából, ott biztosan ez a rend, de például az Egyesült Államokban is. Sőt ott még a repülőtérről is visszafordítják a turistát, ha nem stimmel valami a vízumával. (KD)

2 perces interjú: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő

– Elképzelhető megoldásnak nevezte a napokban felvetődött határzárat, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy ez különböző jogokat sérthet.

– Erre az ismert példákkal tudnék válaszolni: a bolgár–török határon létezik a határzár, Spanyolország szögesdróttal védi két afrikai enklávéját, a G7-es csúcsnak helyet adó kastély köré pedig hét kilométer hosszú és három méter magas szögesdrótot építettek Németországban.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a megoldás fog elterjedni?

– Ha Európa rövid időn belül nem talál választ a menekültproblémára, akkor egyre több állam választhatja ezt a megoldást. Az északolasz tartományok jelezték, hogy nem tudnak több illegális bevándorlót befogadni, és megvonják a támogatást azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt megteszik. Olaszország az unióhoz fordult segélyért és fegyveres beavatkozást sürget az emberkereskedőkkel szemben. Tavaly 170 ezer menekült érkezett Olaszországba, idén már ötvenezer. Líbiában félmillióan várják, hogy feljussanak egy hajóra.

– Lehet, hogy egyszer csak Európa lezárja a határait?

– Azt nem tudja, mert több ponton „lyukas”, de az egyes államok dönthetnek így.

– A magyar kormány megfelelő súllyal kezeli a kérdést?

– Mindenképpen. Emlékeztetnék arra, hogy a tavaly hazánkba érkezőknek csak két százaléka volt politikai menekült, míg a többi 98 százalék gazdasági bevándorló. A magyar társadalom ráadásul a menekültek befogadása ellen foglalt állást.

– Korábban azt mondta, hogy a szerbekkel komolyabb együttműködést kellene kialakítani a helyzet megoldása érdekében.

– Ez elkerülhetetlen. A szerbek szabadon hagyták a határaikat, tisztázni kell velük, hogy amennyiben az Európai Unió tagjai akarnak lenni, akkor jobban kell védeniük a határt. (BR)