„Magyarországot meg kell védeni az illegális migrációtól!”

A politikus rámutatott arra, hogy az ENSZ és az Európai Unió álláspontja nagyon eltér a magyar kormányétól, és a bevándorlást támogató szervezetekhez áll közel. Gulyás Gergely szerint az illegális migrációról Európában nem lehet közös álláspontot kialakítani.

A magyar álláspont szerint a menekülteknek nincs joguk arra, hogy a világon bárhol válasszanak maguknak egy országot, csak arra, hogy az első biztonságos országban menedéket kapjanak arra az időre, amíg erre valóban szükségük van - mondta a miniszter.

Magyarország a jugoszláviai háborúk idején, az 1990-es években befogadott több tízezer valódi menekültet, és ezzel megmutatta, hogy első biztonságos országként védelmet nyújt a rászorultaknak - jegyezte meg Gulyás Gergely.

Közlése szerint az illegális migráció szervezésének büntetendővé nyilvánítása az embercsempészeket fosztja meg eszközeiktől, és az illegális bevándorlást akadályozza.

Gulyás Gergely kifejtette, a Jobbikon kívüli ellenzékre április 8-án leadott szavazatok száma mutatja, milyen társadalmi támogatottsága van Magyarországon a bevándorlásbarát álláspontnak. A miniszter emlékeztetett: a kötelező betelepítési kvótáról rendezett 2016-os népszavazáson 3,4 millió ember mondott nemet a bevándorlásra. A magyar választópolgárok döntenek arról, hogy kivel akarnak együtt élni és kivel nem - szögezte le.

Az ENSZ-nek vagy más nemzetközi szervezetnek ebbe nem kell beleszólniuk, véleményt nyilváníthatnak, de dönteni a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés fog - mutatott rá a kormánypárti politikus. Gulyás Gergely a szolidaritásra hivatkozó kritikák kapcsán kifejtette: e tekintetben a magyar kormányon nincs mit számon kérni. Éppen a szolidaritás egyik megnyilvánulása a déli határokra épített kerítés, hiszen ha valaki nem védi az EU külső határait, akkor a belső határokon lesznek ellenőrzések, ahogy ezt már ma is megteszi több tagállam, és így épp az unió egyik vívmánya, a szabad mozgás kerül veszélybe - közölte.

Európa külső határait kell védeni, az EU-nak a schengeni határok védelmét kell megkövetelnie, és annak az összegnek egy részét, amelyet Magyarország erre fordít, az EU-nak kell állnia - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az alaptörvény-módosításról és a "Stop Soros" törvényjavaslatról tárgyalnak a képviselők 

A parlament honlapján elérhető napirendi javaslat szerint a hétfőn egy órakor kezdődő ülésen a képviselők megemlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának napjáról (1920. június 4.), amely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja.

Ugyancsak megemlékezik a Ház a közelmúltban elhunyt, előbb a Magyar Igazság és Élet Pártjában (MIÉP), majd a Jobbikban és végül függetlenként politizáló Rozgonyi Ernő volt országgyűlési képviselőről.

Ezt követően két képviselő is leteszi esküjét: a Párbeszéd-frakcióban Kocsis-Cake Olivio váltja Karácsony Gergelyt, Zugló polgármesterét, míg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciójába Hohn Krisztina ül be Gémesi György, az Új kezdet vezetője, gödöllői polgármester helyére.

Hétfőn, az új Országgyűlés megalakulása óta először hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések, valamint kérdések, továbbá a házszabálytól eltérve, vita nélkül fogadhatják el a hétpárti egyetértéssel benyújtott, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

 A napirend utáni felszólalásokat követően Hadházy Ákos (LMP) is leteheti képviselői esküjét, miután az alakuló ülésen nem vett részt. Kedd 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a parlamenti munka, majd a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás vitája következik.

A változtatás célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését. Az alaptörvény hetedik módosításának vitájában először csak az előterjesztői nyitóbeszéd és a vezérszónoki felszólalások hangozhatnak el, majd elnapolják a vitát.

A képviselők ezt követően folytathatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáját. A Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvénycsomaggal a kormány meg akarja akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.

Az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (angol rövidítéssel: GDPR) miatt jogharmonizációs céllal módosítani kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt. Ennek az előterjesztésnek is kedden lehet az általános vitája.
    Az ülésnap végén ismét megnyílik az alaptörvény módosításának általános vitája.