Ma tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját

Uniós bizottság: az Európai Unióban nincs helye a szélsőségességnek
Az Európai Unióban nincs helye a szélsőségességnek, az intoleranciának és a zsarnokságnak - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztóvédelemért és a nemek közötti egyenlőségért felelős biztosa a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából kiadott közös nyilatkozatában szerdán.
Hangsúlyozták, hogy az Európai Unió mind a kontinensen, mind világszerte kiáll a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelméért, valamint elutasítja az önkényuralmi rendszerek alapját képző ideológiákat.
Emlékeztettek arra, hogy 1939. augusztus 23-án a náci Németország és a Szovjetunió aláírta a Molotov-Ribbentrop-paktumot, amely a kontinens közelmúltbeli történetében "az egyik legsötétebb időszak kezdetét jelezte". A totalitárius rezsimek Európa-szerte korlátozták az emberek szabadságát, megsértették jogaikat, így milliók váltak az ideológiák áldozatává - emelték ki.
"Az Európai Unió alapjait olyan közös értékek alkotják, mint az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság elve, valamint a visszautasítása a szélsőséges nacionalizmusnak, az idegengyűlöletnek és általában a gyűlöletnek. Ugyanakkor ezeket a jogokat és szabadságokat soha nem szabad maguktól értetődőnek tekintenünk. Nap mint nap meg kell értük harcolnunk" - fogalmaztak.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai közbeszédben még mindig jelen van a szélsőségesség, a nacionalizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet. Mint írták, az áldozatok emlékét úgy tudjuk megőrizni, ha gondoskodunk arról, hogy ezek az ideológiák határozott visszautasítást váltsanak ki.

 A kormányzat tervei között szerepel, hogy központi emlékművet létesítsenek "a kommunizmus által meggyötört embereknek". A javaslatot a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette, a jelenlegi elképzelések alapján az emlékművet Óbudán helyezik el - mondta el Rétvári Bence az M1 aktuális csatornán hétfőn. 

A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.

A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.

Az EP 2009 áprilisában állásfoglalásban javasolta az emléknap megtartását. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar ás litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól.
Az emléknapot először 2011-ben tartották meg.