MSZP-vereségek népszavazásfronton

„Az időpont és a témaválasztás miatt meggyőződésünk, hogy csupán néhány százezren mentek volna el földügyben népszavazni. Az MSZP-nek ilyen eredménnyel kellett volna ráfordulnia 2018-ra, tehát Gőgös Zoltán először gondolkodhatna egy kicsit, mielőtt badarságokat nyilatkozik” – mondta egy fideszes forrásunk. Miután a választási iroda közölte, az MSZP-nek nem lesz meg a földügyi referendumhoz szükséges kétszázezer érvényes aláírása, Gőgös arról beszélt, a Fidesz és a kormány akadályozta meg a népszavazást, a választási iroda rosszul számolta össze az aláírásaikat. A párt ezért a Kúriánál fellebbezett.
A szocialisták új vezetője, Molnár Gyula pártelnök nem véletlenül hagyja rá Gőgösre a kommunikációt. Azon túl, hogy Gőgös volt a referendum kezdeményezője, az is szerepet játszik ebben, hogy a politikus Tóbiás József elnökhelyettese is volt. Molnárék pedig mindenben elhatárolódnak elődeiktől, így volt már ez az ugyancsak Gőgös által felkarolt, Kész Zoltán-féle állami vezetők bérplafonjáról szóló aláírásgyűjtés kudarcakor is.

Molnárék úgy látják, Tóbiásékat egyszerűen „megalázta” Orbán Viktor. A miniszterelnök ugyanis már a  február 23-i „kopaszos balhé” után kapcsolt, amikor Nyakó Istvánt a választási irodánál megakadályozták a népszavazási kérdés leadásában. „Akkora balhé kerekedett, annyira negatív színben tűnt fel a Fidesz, hogy már másnap bejelentette a kvótaügyi népszavazás kezdeményezését, tehát rögtön új tematikával állt elő” – mondta MSZP-s informátorunk. De Orbán szerinte a végső ütést áprilisban vitte be, amikor visszavonatta a vasárnapi boltzárat. „Akkor az a döntés született az elnökségben, hogy követeljük, egy napon legyen a kvótás és a mi népszavazásunk. De ezzel a saját táborunkat is mozgósítottuk volna a fideszes kezdeményezés mellett. Ilyen rossz ötletelések mentek, ahelyett, hogy már akkor szép csendben kihátráltunk volna az egész népszavazósdiból” – értékelt a szocialista politikus.