Legyen az egyetem tudományos műhely

„A Magyar Tudományos Akadémia sokféle eszközzel támogatja az egyetemeken folyó kutatómunkát” – mutatott rá Lovász László elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hétfői tanévnyitó ünnepségén. Arra emlékeztette az egybegyűlteket: az akadémiai kutatócsoportok – ahol tapasztalt kutatók, doktoranduszok és diákok dolgoznak együtt – olyan műhelyek, amelyek mind az Akadémia, mind az egyetemek számára kölcsönösen előnyösen biztosítják a kutatói utánpótlást. 2013-ban a támogatott kutatócsoportok száma 79-ről 89-re emelkedett, az MTA és a Budapesti Műszaki Egyetem közötti gyümölcsöző együttműködést pedig az itt dolgozó 15 akadémiai kutatócsoport, valamint a hat, a nemzetközi kutatási térben is kimagaslóan versenyképes tevékenységet folytató Lendület csoport léte bizonyítja. „A 2009-ben indított Lendület program célja a nemzetközileg kiemelkedő fiatal tehetségek itthon tartása, illetve hazahívása külföldről” – idézte fel Lovász László az egyedülálló pályázati modellt életre hívó szándékot. Szintén a hazai versenyképes kutatások erősítését, a tudományos kapcsolatok elmélyítését szolgálja az Akadémia vendég kutatói programja, amelynek révén külföldi egyetemek legrangosabb professzorai kapcsolódnak be a hazánkban folyó kutatásokba – emlékeztetett az Akadémia elnöke. „Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy minél több magyar kutató vegyen részt a nemzetközi tudományos együttműködésben, együtt dolgozva más nemzetiségű tudósokkal. – Hozzátette: – Ha egy közös kutatás itthon folyik, az különleges lehetőséget nyújt a diákoknak, fiatal kutatóknak a modern kutatási témák és módszerek megismerésére.”

Lovász László arra bátorította a diákokat, ne féljenek kérdezni, és – a jól bevált módszerek mellett – a tudomány eszközeivel törekedjenek új megoldások, eredeti ötletek felmutatására, hiszen minden megoldott probléma izgalmas, új kérdések sokaságát veti fel. Az Akadémia elnöke rámutatott, fontos, hogy a nem kutatói pályára készülő, hanem a gyakorlati közgazdász- és mérnöki hivatást választó szakemberek is tisztában legyenek a tudomány főbb kutatási irányaival, lehetőségeivel és korlátaival. „Ami ma kutatási téma, tíz vagy húsz év múlva mindennapi technológia lehet” – hangsúlyozta, és arra biztatta a hallgatókat: tegyék az egyetemet igazi tudományos műhellyé, hogy az „ne csupán kurzusok és vizsgák színhelye legyen”.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára egyebek mellett arról beszélt, a kormány egyértelmű szándéka az, hogy nem csökkenti a felsőoktatási férőhelyek számát, és a kabinet elkötelezett az elitképzés jogi, szervezeti és gazdasági feltételeinek megteremtése mellett. Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a felsőoktatás-irányítás és a felsőoktatási intézmények érdekei közösek: legyen jobban működő, hatékony felsőoktatási struktúránk, amely értékes diplomát ad a jó képességű fiatalok kezébe.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, az élelmiszer a 21. század stratégiai fontosságú terméke, és csak azoknak az országoknak lehet jövőjük, amelyek a tudományos kutatások eredményeit felhasználva képesek megoldani az élelmiszer-termelés aktuális problémáit. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a jövő magyar agrárfejlesztései elképzelhetetlenek magasan képzett műszaki értelmiség nélkül, valamint emlékeztetett arra, hogy a BME kiemelt szakmai programja több kérdésben is találkozik a minisztérium feladataival. A környezetvédelem, a megújuló energiák felhasználása, az innováció, a fenntartható élelmiszeripar kialakítása kivitelezhetetlen az agrártárca és a Műegyetem hatékony együttműködése nélkül.

Péceli Gábor, a Műegyetem rektora az intézmény tevékenységét jellemezve elmondta: az oktatók nemcsak órákat tartanak, ismereteket adnak át a diákoknak, hanem tudományos kapacitásukkal, az itt dolgozók tapasztalatával és szakértelmével az ország háttérintézményét is működtetik. Szavai szerint amikor az elsőéves hallgatók leteszik esküjüket, olyan intézményhez köteleződnek el, amely az ország jövőjének támasza, így nekik is erre az életpályára, az ország szolgálatára kell felkészülniük a választott szakterületükön.