Belföld

Lázár: Sarokba szorítanák az országot

Kormányinfo. „Brüsszel ragaszkodik a kényszerbetelepítési kvóták tervéhez”

Hazánk kitart a kötelező kvótát elutasító álláspontja mellett az Európai Tanács jövő heti ülésén is, s azt semmilyen formában nem tudja elfogadni – mondta tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A PISA 2015 jelentés rossz eredményei kapcsán kifejtette, meg kell kezdődnie a szakmai vitának az oktatás módszertanának megváltoztatásáról.

kormányinfo 20161209
Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János (Fotó: Nagy Balázs)

Magyarországot sarokba akarják szorítani az Európai Tanács (ET) jövő heti, brüsszeli ülésén a kötelező betelepítési kvótával. Ennek előkészületei most is zajlanak, s a migránspárti erők újabb attakot akarnak indítani annak érdekében, hogy megszervezzék az Európába irányuló bevándorlást. Arra kell felkészülnünk, hogy szövetségesekkel vagy önmagunkban, de ki kell tartanunk álláspontunk mellett az uniós csúcson – jelentette ki Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság néhány nagy uniós tagállammal – például a kvótához ragaszkodó Németországgal – közösen elszánta magát arra, hogy áttörést ér el a migránsok kötelező szétosztása terén. Ez meg is jelent az uniós dokumentumokban, ahogy az is, hogy uniós szolidaritásra van szükség a bevándorlásügyben. „Magyarország álláspontja teljesen világos, a miniszterelnök is ezt fogja képviselni az ET ülésén. Semmilyen formában sem tudjuk elfogadni a kötelező betelepítést, a migránsok kötelező szétosztását” – mondta. A kormány kezét ebben köti 3,3 millió ember népszavazáson kinyilvánított, a kvótát elutasító szavazata, az Országgyűlés határozatai, a kétezer-ötszáz önkormányzat álláspontja, valamint az Alkotmánybíróság (AB) döntése is. Az AB kimondta: a betelepítési kvóta a szuverenitásunkat érintő kérdéskör.

A magyar kormány szerint a bevándorlókat nem szabad beengedni az Európai Unióba, nem szétosztani kell őket, hanem azokat, akik már itt vannak, össze kell gyűjteni, és ki kell őket vinni az unió határain kívülre, és ott kell velük szemben – vagy épp az ő kérésükre – lefolytatni az unió területén hatályos bevándorlási eljárást. „Áthidalhatatlannak tűnő véleménykülönbség van Brüsszel és a soros elnöki tisztséget ellátó, általunk támogatott Szlovákia álláspontja között ebben a kérdésben” – fejtette ki Lázár. Mint folytatta, a szolidaritást minden nemzet kultúrájához és identitásához kell illeszteni, ennek kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy Magyarország több mint százötvenmilliárd forintot költött már a határvédelemre. A kormány kétnapos, kihelyezett ülésén áttekintette a migráció kockázatait és a lehetőségeket, hazánk az önkéntes szétosztás mellett áll, tehát minden tagország a saját lehetőségeihez, kultúrájához mérten önkéntesen fogadhasson be migránsokat, amennyiben szeretne – magyarázta.

Beszélt a köznevelés helyzetéről, a PISA-felmérés tanulságairól is. Rámutatott, a kormány az elmúlt három évben – az EU statisztikái szerint is – jelentősen emelte az oktatásra fordított pénzt, az uniós átlagnál többet költünk a területre. De arról is szólt, hogy a szakszervezetekkel egyeztetve döntöttek az oktatási rendszer januártól elinduló, teljes állami üzemeltetésről. „Az unió szerint az üzemeltetés és a finanszírozás nyolcvan százalékban nem befolyásolja az oktatás tartalmát és eredményeit” – jelentette ki a miniszter. Szerinte nem a politikusokon, a kormány tagjain múlik, hogy mit tanulnak az iskolában a gyerekek matematikából, más természettudományos tantárgyakból, vagy hogy értik-e azt, amit olvasnak. A kabinet csak az oktatási terület kereteit tudja kijelölni. Kifejtette azt is, nem a pedagógusokon kívánják számon kérni a PISA-jelentés eredményeit, de a tanároknak részt kell venniük az arról szóló vitában. Közölte, a kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit.

Meg kell kezdődnie a párbeszédnek arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni. Arról is szólt, hogy a régiónkban Lengyelország teljesített a legjobban, ahol néhány éve teljes módszertani változtatást vezényeltek le. Lapunk kérdésére, van-e egyeztetés arról, hogy lengyel példára nálunk is kilencosztályos általános iskolát vezetnek be, azt mondta, a következő három évben csak beszélni tudnak erről, nincs realitása a megvalósításának. Azt is közölte, januárban kezdődhet az új Nemzeti alaptanterv társadalmi vitája.


Röviden
Az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél

- Nem bántak korrekten Magyarországgal – ezzel indokolta Lázár János, hogy a kormány kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezésből. A miniszter szerint szó sincs arról, hogy azért távoztunk, mert rosszakat mondtak rólunk, hanem azért, mert semmiben nem kérték ki a jelentéstevők a kormány álláspontját.

- Szerinte reálpolitikai döntés, hogy a kormány az RMDSZ-t támogatja a romániai választáson, hiszen a tét az, hogy lesz-e parlamenti képviselete a magyarságnak Bukarestben.

- Arról is beszélt, hogy a kormány megtárgyalta a közszolgálati egyetem által már másodszor elkészített, jó államról szóló jelentést. Nonszensznek nevezte, hogy miközben a gazdaság folyamatosan bővül, a versenyképességünk nem javul.

- Azt is mondta, az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban a hazai digitalizáció terén még nagy az lemaradásunk. Ma már százból húsz ügyet elektronikusan intéznek a kormányhivatalok, néhány éve még jócskán kisebb volt ez az arányszám. Hozzátette viszont, van hová felzárkóznunk, hiszen – a nyugati példák alapján – hetven-nyolcvan százalék lenne az ideális.

- A kormány támogatja, hogy jöjjön létre parlamenti eseti bizottság a 2007–13 közötti, illetve a mostani uniós támogatási ciklus forrásai felhasználásának monitorozására.

- Kérdésünkre tudatta, hogy a rokkant- és korkedvezményes nyugdíjban részesülők is megkapják karácsony előtt a tízezer forintos Erzsébet-utalványt. Hozzátette, összesen kétmillió-nyolcszázezer nyugdíjas részesül ebben. Úgy vélekedett, óriási segítséget jelent ez és az infláció feletti, 1,6 százalékos nyugdíjemelés, hiszen az átlagnyugdíj százötezer forint.

- Lázár szerint Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője nem jogi, hanem életszerű érvekkel győzte meg arról, hogy ne a járási hivatalok munkatársai vigyék ki a nyugdíjasok címére az utalványokat. Elmondta, kisebbségben maradt a véleményével, hogy olcsóbb lenne a postai kiszállításnál a hivatalnokok bevonása a munkába, akik naponta látnak el hasonló feladatokat.

- A kormány megtárgyalta, hogy teljesen új polgármesteri bértábla lépjen életbe. Ha a pártok támogatják, hogy a főpolgármester miniszteri, a megyei jogú városok és a budapesti kerületek vezetői államtitkári, és minden más települési vezetőjének bérét a nagyobb városok polgármesteri fizetésének egy adott százalékban határozzák meg, akár már januártól életbe léphet az új rendszer.

- „Nem vagyok az a jutalomosztó típus, külön jutalmat senki nem kapott” – közölte Lázár annak kapcsán, hogy a kormányhivatalokban dolgozó kisgyermekesek december 6-án – húsvéthoz hasonlóan – alanyi jogon összesen egymilliárd forintot kaptak. Kifejtette, a költségvetési maradvány felhasználásáról még nem született döntés, ugyanakkor a miniszterelnök hamarosan számos nagy projekt támogatási kérelméről fog dönteni.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom