Lázár János: Ügydöntő jelentőségű a kvótareferendum

Lázár János a munkaszünet mellett foglal állást
A Miniszterelnökséget vezető miniszter amellett foglalt állást, hogy a vasárnap legyen munkaszüneti nap. Lázár János közölte, hogy tudomásul veszik a Kúria döntését, ami megnyitja a szocialisták előtt az aláírásgyűjtés lehetőségét.
Kifejtette, hogy az ezzel kapcsolatos vitát még le kell folytatni a Fideszben, ő maga azonban azok közé tartozik, aki ellenzi, hogy vasárnap dolgoznia kelljen több 10 ezer embernek. Jó, ha ezt a társadalom megvitatja - jegyezte meg.
A tárcavezető kitért arra, hogy a vasárnapi boltzárral párhuzamosan folyamatosan nő a kiskereskedelmi forgalom és az ágazatban foglalkoztatottak aránya.

Egységes állami tisztviselői kar jön létre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter egységes állami tisztviselői kar létrehozására tesz javaslatot. Első körben a járási hivatalok, január 1-jétől a kormányhivatalok, 2018. január 1-jétől pedig a minisztériumok is ide tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés.
Megerősítette, hogy július 1-jétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetések 30-50 százalékkal nőnek, első helyen azoknál, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.
A tárcavezető bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében.
Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról ötpárti egyeztetést kezdeményez.

MSZP: A kormány a közszférának adott februári szavát sem tudja tartani
Az MSZP szerint a kormány a közszférának februárban adott szavát sem tudja tartani, hiszen a korábbi ígéretekkel szemben úgy tűnik, a bürokráciacsökkentés jegyében önként távozó dolgozók mégsem kapnak több millió forintos lelépési pénzeket.
Gúr Nándor, a szocialisták országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, "Lázár János mondatainak szavatossága abban a pillanatban jár le, amikor kimondja azokat".
Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben a közszférában dolgozók illetményalapja hat éve nem emelkedett, addig a kormányoldal ragaszkodik a jegybankelnök fizetésének megduplázásához.
Az MSZP ezzel szemben kormányra kerülve elsősorban a legkisebb jövedelemmel rendelkezők fizetését emelné, aminek eredményeként a minimálbéren élők havonta legalább nettó 100 ezer forintot, a nyugdíjasok minimum 50 ezer forintot, míg a közszférában dolgozók több mint nettó 150 ezer forintot vihetnének haza - fejtette ki Gúr Nándor.

Bíróságon kívül rendeződhet az aszfaltügy
Az úgynevezett aszfaltügy bíróságon kívüli rendezésében állapodott meg Lázár János  és Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető sajtótájékoztatóján emlékeztetett, arról az ügyről van szó, amely szerint aszfaltkeveréssel is foglalkozó cégek kartellezhettek, amiért az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított.
Elmondta, arról állapodott meg Corina Cretuval, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közvetlenül rendezi a kérdést. A miniszter szerint a bizottság nagyvonalú ajánlatot tett.
"Olyan korrekciót fogunk alkalmazni, amely nettó veszteséget nem jelenthet Magyarországnak" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve, ha sikerül megállapodni, 500 milliárd forinttal gyarapodhat a magyar államkassza, mivel jelenleg fel van függesztve az útépítéssel kapcsolatos EU-s források kifizetése a magyar költségvetésnek.
A Miniszterelnökség vezetője azt is mondta, hogy Corina Cretu elismerését fejezte ki a magyar kormánynak a 2007-2013 közötti ciklus uniós forrásainak kifizetéséért.
A miniszter az EU-s pénzek kifizetésének szabályosságával kapcsolatosan megjegyezte, hogy Magyarország minden EU-s operatív programban a 2 százalékos hibahatáron belül van.
Tájékoztatott továbbá arról, hogy a kormány hétfőn megtárgyalja annak a 771 állami projektnek az ügyét, amely az állami infrastruktúra fejlesztését, a működés hatékonyságát segíti. Ezek összege 3500 milliárd forint a teljes EU-s kasszából. "Rosszul állnak a minisztertársaim, és hétfőn a miniszterelnök úr kénytelen élni az elbeszélgetés és a megbeszélés eszközével" - fogalmazott.
Az IMF-EU-hitel visszafizetésére Lázár János úgy reagált: Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését.
Más gazdasági témákra kitérve a tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány jövő hétfőn első olvasatban tárgyalja a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-es költségvetési tervezetének fő számait. Leszögezte, hogy működési oldalon - személyi és dologi kiadásoknál - nem lehet forráshiányt tervezni, csak fejlesztési oldalon.
Kérdésre megerősítette azt is, hogy a 2016-os büdzsé módosulhat. Ezt azzal indokolta, hogy több a bevétel, mint tervezték, azaz jobban megy a gazdaság.
Beszámolt arról is, hogy konszenzus látszik kibontakozni a postatörvény ügyében a frakciók között. Jelezte, hogy kistelepüléseken - ahol napi öt levelet adnak fel - a pénzintézetekbe, takarékszövetkezetekbe költözhetnek a posták, de egy településen sem szűnik meg a szolgáltatás. A társaság veszteségeit megszüntették, s noha csökken azok száma, akik klasszikus csekket fizetnek be vagy levelet adnak fel, két területen lehet előrelépés az ágazatban - fejtette ki Lázár János, aki ezek egyikeként a csomagküldést, a másikként pedig az államkötvény értékesítését nevezte meg.
A miniszter azt is jelezte, hogy megérti a tejtermelők tiltakozását, és a Földművelésügyi Minisztérium dolgozik azon, hogyan tud támogatást nyújtani. Egy nagy keretösszegről már döntés született, és az egész ágazat helyzetét mérlegelik - mondta, kifejtve: tanácskozást kezdeményeztek az agrárkamarával, kereskedőláncokkal, az élelmiszeriparral annak érdekében, hogy növeljék a polcokon a magyar áruk arányát.
Lázárt Jánost kérdezték az állam által megvett bankokról is, amelyre válaszolva megjegyezte, van olyan nagy külföldi kereskedelmi bank, amely esetében tárgyalás zajlik, hogy a magyar állam bevásárolja-e magát.