Belföld
Lázár János: Nem az ügynöklista közéttétele a valódi kérdés
"A megrendelőket kell megismerni"
Lázár János az Emlékpont Kádár-huszárok és pártkatonák - Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957-1989 című kiállításának megnyitóján kifejtette: álvita folyik az ügynökkérdésről, 27 éve várat magára a megrendelők megismerése.
"Nem árt tudni, kik voltak azok, akiknek a párttagság sem volt elég, hogy kivegyék a részüket a rendszerből" - fogalmazott, hozzátéve, hogy mindenkinek megadják majd a megszólalás lehetőségét.
Politikai rabok és kényszermunkások szervezetei kötöttek megállapodást egymással és a Fidelitasszal
Politikai rabok és kényszermunkások szervezetei kötöttek együttműködési megállapodást egymással és a Fidelitasszal. Az erről szóló megállapodást a szervezetek vezetői pénteken Budapesten, újságírók előtt írták alá.
A megállapodás értelmében négy szervezet - az 1945-56 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, a Recski Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Fidelitas - együttműködését megújították, és csatlakozott hozzájuk a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, valamint az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége.
Böröcz László, a Fidelitas elnöke ismertette: az együttműködő szervezetek céljai között szerepel, hogy emlékhelyeket létesítve megörökítsék a kommunista diktatúra rémtetteit, és kegyeleti helyeket létesítenek az áldozatok emlékére. Céljuk továbbá, hogy megismertessék a nemzeti ellenállás tevékenységét a társadalom szélesebb rétegeivel, legfőképpen a fiatalokkal.
A politikai rabok és kényszermunkások szervezeteinek vezetői valamennyien a múlt megőrzésének és továbbadásának fontosságát hangsúlyozták, amely szerintük egyben garanciája annak, hogy soha többet ne történhessenek meg a kommunizmus gaztettei.
Az együttműködő szervezetek az emlékhelyek létesítése és gondozása mellett a jövőben közösen szerveznek kiállításokat, iskolai, lakossági programokat, vetélkedőket, kirándulásokat és táborokat.
Megjegyezte: tudja, hogy más volt a felelőssége annak, aki 1957 után lépett be a munkásőrségbe, mint annak, aki karriervágyból vagy megfelelési kényszerből, a hetvenes-nyolcvanas években csatlakozott a szervezethez.
"Nem vendettát akarunk itt, Hódmezővásárhelyen", hanem bocsánatkérést és a hibák beismerését - húzta alá.
Közölte: 1990 óta a Kádár-rendszer gaztetteiért Magyarországon senkit sem vontak felelősségre, senki sem került börtönbe.
"Egyre inkább elmosódnak a határok gyilkos és hős között" - jelentette ki a miniszter.
Lázár János azt mondta: Kádár Jánost Szent István és Mátyás király után az egyik legjelentősebb történelmi személyiségnek tartják az emberek, holott "Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál".
A miniszter emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja Budapest utcáin óriásplakátokon kikerült 1956 hőseinek a neve. Reményét fejezte ki, hogy egyszer a gyilkosok neve is felkerül a falakra.
Kifejtette: a Munkásőrség az 1956-os forradalom utolsó mozgalmának elfojtása, a rend fenntartása, egy esetleges újabb ellenforradalom vérbe fojtása érdekében jött létre. Aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt, az 1989-ig arra esküdött, hogy megakadályozza a magyarok szabadságát, önrendelkezését. Ennek ellenére volt 7-7,5 millió ember, aki nem lett párttag, mégis tudott boldogulni - mondta a miniszter.
Hozzátette, ez jelzi, hogy a tisztességhez, a helytálláshoz, a becsületes élethez nem feltétlenül kellett párttagság.
Ahhoz csak a kényelem, az érdemtelen előrejutás, a nagyobb tanácsi lakás és a jobb autó miatt volt szükség - mondta Lázár János.
A térség fideszes országgyűlési képviselője arra bátorította az Emlékpont vezetőjét, Miklós Pétert, hogy hozza nyilvánosságra annak a csaknem ezer munkásőrnek és karhatalmistának a nevét, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.
Miklós Péter közölte: tavaly óta kutatják az 1956-os eseményeket, idén a megtorlásokra fókuszálnak. A tárlatot éppen hatvan évvel a munkásőrség vásárhelyi szervezetének megalakulása után nyitották meg.
Ősszel, a Nemzeti emlékezet hetén terveznek megjelentetni egy saját kutatásaikon alapuló kötetet, amely monografikus igénnyel tárja fel a hódmezővásárhelyi munkásőrség 1957 és 1989 közötti történetét. Abban szerepelni fog a több mint 950 munkásőr és karhatalmista neve - mondta az MTI-nek.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a munkásőrség egy időben nagyobb létszámú volt a Néphadseregnél, és bár utánpótlást, az úgynevezett Ifjú Gárdát nem sikerült létrehozni, a szervezet "néhány évtizedre mégis elintézte az ország sorsát".
Hozzátette: a hódmezővásárhelyi munka példaértékű kell, hogy legyen más települések számára, hogy elkészítsék saját munkásőr-kiállításukat.
A kiállításmegnyitót tudományos konferencia követte, amelyen a Veritas Történeti Kutatóintézet és az Emlékpont munkatársai öt előadásban mutatták be a munkásőrség országos és helyi történetét.