Belföld

Lázár János: Migránsügyi munkacsoport jött létre a kormányzaton belül

Az adózás egyszerűsítése az őszi jogalkotási program része +VIDEÓ

Trócsányi László igazságügyi miniszter vezetésével létrejött a kormányzaton belül egy migránsügyi munkacsoport, amelyben az igazságügyi tárca mellett a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség vesz részt - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Objektum doboz

A munkacsoportban részt vevő három miniszternek a jövő pénteki kormányülésre kell jelentést készítenie a bevándorlás jogi szabályozásával kapcsolatos aktuális helyzetről az Európai Unió és Magyarország viszonylatában. Megvizsgálják majd például az EU jogalkotási folyamatát - például a kötelező kvótával kapcsolatban -, a V4-es együttműködést és a népszavazási kilátásokat is - tájékoztatott Lázár János.
"Magyarországon nem fogadunk be senkit sem, Magyarországon nincs szükség bevándorlásra" - ismételte meg a kormány álláspontját.

A Franciaországban zajló labdarúgó Európa-bajnokságra kitérve Lázár megerősítette azt a külügyi közlést, amely szerint nem övezi kiemelt veszély a Magyarországgal kapcsolatos rendezvényeket, ugyanakkor az egész Eb fokozott veszélynek van kitéve.
A kabinet nyári munkarendjéről Lázár János úgy fogalmazott, a kormány nincs szabadságon, és nem is tervezi, hogy szabadságra megy.
A háziorvosi béreket firtató kérdésre a miniszter elmondta: a háziorvosok praxisára fordított összeget idén is növelik, az erre szánt pénz, 10 milliárd forint rendelkezésre áll. A tárgyalások a szaktárca és a kamara között arról folynak, hogy a háziorvosok egyformán kapják az emelést vagy differenciáltan, illetve arról is egyeztetnek, hogy az állami szakrendelőkben dolgozó fogorvosok és a védőnők hogyan részesülhetnek emelésben.
Arra a felvetésre, eldőlt-e már, hogy a középfokú végzettségű bölcsődei dolgozók jövőre mekkora béremelést kapnak, a Miniszterelnökség vezetője azt közölte: eldőlt, bérkiegészítést kapnak, ami országos szinten 7 milliárd forintot tesz ki.
Egyes sajtóorgánumok esetleges tulajdonosváltásával kapcsolatos értesülésekre - kérdésre - Lázár János úgy reagált: a kormány nem foglalkozik a magyar sajtótermékek sorsával, ez egy szabad médiapiac, mindenki azt csinál, amit akar.
Beszámolt arról: a bürokráciacsökkentés jegyében mintegy 80 törvény módosítását kezdeményezik ősszel.
Emlékeztetett: mintegy 40 háttérintézménnyel kapcsolatban hozott döntést a bürokráciacsökkentés keretében múlt héten a kormány. Az ezek tárcákba olvadásával kapcsolatos feladatokat a nyár komoly kihívásának nevezte a miniszter, rámutatva: a minisztériumoknak 20 százalékos költségcsökkentéssel kell számolniuk, ez azonban dologi és személyi kiadásokból is megspórolható. Hangsúlyozta: a tárcavezetők döntése, hogy ezt hogyan valósítják meg, ő azonban mintegy háromezer ember elbocsátását tartja kívánatosnak. 
Mint mondta, a jogszabályok legfeljebb hathavi fizetést biztosítanak végkielégítésként az elbocsátottaknak, emellett azok a munkaadók kaphatnak járulékkedvezményt, aki számukra munkát biztosítanak. Úgy fogalmazott: alul maradt abban az álláspontjában, hogy magasabb végkielégítéssel engedjék el azokat, akik vállalják, hogy nem térnek vissza a közigazgatásba, hanem saját maguk foglalkoztatóivá válnak. 
Az egészségügy rendbetételét firtató kérdésre fontosnak tartotta, hogy a finanszírozás és az ellenőrzés az egészségügyiért felelős miniszter kezében legyen. 
Lázár János megismételte: a kormányzati struktúra egyszerűsítéseként a minisztériumok stratégiai döntéseket hoznak, és a jogalkotást készítik elő, míg a végrehajtást "kormányzati ügynökségekre" kell bízni, például a Magyar Államkincstárra, amely a nyugdíjaktól a segélyeken át az uniós forrásokig a kifizetéseket végzi majd. A hatósági feladatokat pedig a járási és kormányhivatalok látják el. 
A Brexitre vonatkozó kérdésre Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy felelt: a költségvetés tartalékából fedezhető minden olyan lépés, amellyel a döntés kezelhető. Lázár János ezt azzal egészítette ki: a britek döntést - bármilyen irányba is mozdulnak el - tiszteletben tartja Magyarország.
Lázár János kérdésre a kórházak idei adósságállományát 50-60 milliárd forintra becsülte, amely ugyan tendenciájában csökken, ám mindig újratermelődik - jegyezte meg. Hangsúlyozta: az állam vállalja az adósság kifizetését, ám fontos kivizsgálni azt is, az mitől keletkezik. 
A miniszter megerősítette: Orbán Viktor, ahogy naptára engedi, minden megyei jogú városba ellátogat a Modern városok program keretében. 
Kijelentette azt is: a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak helyet adó, ám a Kúriának létesült épületet vissza kell adni a Kúriának. Zajlanak a tárgyalások a Politikatörténeti Intézet kiköltözéséről, ám ezek eddig még nem vezettek eredményre.

Az adózás egyszerűsítése az őszi jogalkotási program része

Az őszi jogalkotási program fontos részének nevezte az adózás egyszerűsítését a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János elmondta: jövő héten tárgyalnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával erről, és azzal kapcsolatban is kikérik a véleményüket, hogyan gyorsítható az uniós források kifizetése.
Beszámolt arról: a bürokráciacsökkentés jegyében mintegy 80 törvény módosítását kezdeményezik ősszel.

Meg kell erősíteni a magyar feldolgozóipart és kiskereskedelmet
A magyar feldolgozóipart és élelmiszer-kiskereskedelmet meg kell erősíteni, a kormány ennek megvalósításáról társadalmi egyeztetést kezdeményez az agrár- és az iparkamarával, valamint más ágazati érdekképviseletekkel - közölteLázár János, aki leszögezte: a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy "Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét".

A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben.

Jelentős közlekedésfejlesztésről dönt a kormány a jövő héten
A kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a 2022-ig megépülő vagy fejlesztendő közutak és vasútvonalak körét - jelentette be a miniszter, hangsúlyozva: cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba. A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt.
A kormány egy balatoni körvasút építéséről is döntést hoz - fűzte hozzá. Elmondta: cél, hogy az autópályák az országhatárig érjenek, de az is, hogy a megyei jogú városokat bekössék a fontosabb úthálózatba. A fontosabb közlekedési csomópontok fejlesztéséről is szólt. Az eldöntendő nagy kérdések körébe sorolta még az elővárosi vasútépítést, vagy az M3-as metró felújításának kérdését.
Megemlítette egyúttal, hogy a kormány múlt héten elfogadta a buszgyártási stratégiát, amelynek célja a magyar buszgyártás talpra állítása, valamint az, hogy a gazdasági növekedés a járműgyártás egy új területével erősödjön. Minden állami vagy önkormányzati vállalat, amely Magyarországon autóbuszt üzemeltet, adjon esélyt a magyar buszgyártóknak - szorgalmazta.

Védhető a magyar álláspont a földtörvénnyel kapcsolatban

Azzal kapcsolatban, hogy a földtörvény miatt bírósági keresetet indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, a miniszter kifejtette: a brüsszeli testület és Magyarország között vita alakult ki a földhöz kapcsolódó haszonélvezeti jog törvényi megszüntetése ügyében. Az előzmény - mondta -, hogy az osztrák határnál osztrák gazdák "fiktív szerződésekkel és haszonélvezeti joggal manipulálva próbálták magyar földterületek tulajdonjogát megszerezni", erre válaszul a magyar törvényhozás ezeket érvénytelenné nyilvánította. A bírósági eljárás - nyilván osztrák panaszra - mintegy 200 gazda ügyében zajlik - tette hozzá.A magyar álláspontot védhetőnek tartja, jelezte ugyanakkor, hogy készek elszámolni az érintett gazdákkal, arra viszont nincs lehetőség, hogy külföldi állampolgár földet szerezzen Magyarországon.