Belföld
Lázár János: Március végéig kiírják a teljes uniós keretre a pályázatokat
"Hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani az intézményrendszertől"
A miniszter erről az Országgyűlés hétfői ülésén beszélt a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként.
Elmondása szerint azzal, hogy a forrásokra már most kiírják a pályázatokat, ötéves előnyben vannak ez előző ciklushoz képest, mivel a programokat öt év múlva kell lezárni, így arra is lehetőség van, hogy látni lehessen: a kormány mire tudja és akarja a forrásokat felhasználni.
Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak "megcímkézve".
A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek "hazai lábai" kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a "multinacionális tőkeszivattyú". Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.
Elmondta azt is, hogy a pénz felhasználásának szabályait az európai bizottság határozza meg, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.
Lázár János beszélt arról is, hogy 2020 után várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár János szerint azt fogja jelenteni, hogy sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.
A korrupcióról szólva Lázár János közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani az intézményrendszertől. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek részesedése öt százalék, a többi 95 százalékban még csak kérdés sem merül fel az ellenzék részéről. Az unió kimutatásai alapján az előző ciklusban 8, 2014-óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.
A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása. Ebben nyújtanak segítséget az uniós források is. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat. De az országon belül is vannak különbségek, amelyeket csökkenteni kell.
Lázár János beszédét követően megkezdődött az uniós források felhasználásáról szóló vita
Fidesz: nőni fog a versenyképesség
Bánki Erik (Fidesz) véleménye szerint 2010 után stratégiai váltás volt: az MSZP-SZDSZ kormányok alatti pályázatok eltávolodtak a társadalmi és vállalkozási igényektől. Szerinte akkor nem azt vették figyelembe, hogyan lehet Magyarországot felzárkóztatni, hogyan lehet a gazdaság teljesítményét növelni és az emberek életszínvonalát emelni, arra koncentráltak, hogyan lehet a kormányhoz közeli vállalkozásokat helyzetbe hozni. Rögzítette: a kormány most azt szeretné elérni, hogy 2020-ig az exportképes kisvállalkozások száma 3000-4000-ről 10 ezerre nőjön, illetve hogy a gazdaság versenyképessége is javuljon. A kormánypárti politikus véleménye szerint az uniós támogatások nem alamizsnának számítanak, nem könyöradományok, azok járnak a magyar vállalkozásoknak. Beszélt arról is, hogy az előző költségvetési ciklus legnagyobb korrupciós botránya, a 4-es metróberuházás miatt a kormány azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi döntés átlátható legyen.
A Fidesz másik vezérszónoka, Hörcsik Richárd szerint Magyarország a 2014-20 közötti költségvetési ciklus legnagyobb nyertese, 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésére. Hozzátette: Magyarország a visegrádi országok között is jól áll, a rendelkezésére álló keret 94 százalékára meghirdette a pályázatokat. Kitért arra is, az Egyesült Királyság unióból való kilépésétől is függ, hogy ebben a költségvetési ciklusban Magyarország milyen mértékben tudja a forrásokat felhasználni. Hozzátette: nem ismert, hogy a brit kormány elismeri-e a fennálló és a jövőben is jelentkező pénzügyi kötelezettségét. Megjegyezte, Nagy-Britannia az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam, a befizetés elmaradása 10 milliárd euró hiányt okozna évente az uniós költségvetésben.Hörcsik Richárd szerint a mostani költségvetési ciklus az elszámolások miatt 2023-ig tart, és a "Brexit-számlát" akkor is kifizettetik a britekkel, ha az ország 2019 tavaszán kilép az EU-ból.
KDNP: a kormány is stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására
Hollik István (KDNP) szerint a Fidesz-KDNP és a kormány is stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására. Hozzátette: ezeket a pénzeket nem csupán a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásra kell felhasználni, hanem arra is, hogy az ország "jövőképességét" növeljék. Ellentétben az előző ciklussal - folytatta - , az uniós forrásokra úgy tekint a kormány, hogy azok segítségével növekedjen az ország versenyképessége.Hozzátette: az uniós források szervesen összefüggnek a kormány társadalom- és gazdaságpolitikai vízióival is. Hollik István is kitért a 4-es metróberuházásra is, amit a rendszerváltás utáni legnagyobb lopásnak nevezett. Rámutatott, hogy e beruházás miatt Pest megye - amely Budapesttel egy régióba tartozik - az elmúlt húsz év fejlesztéspolitikájának legnagyobb vesztesévé vált. Beszélt arról is, egy lengyel tanulmány szerint a visegrádi országokba irányuló támogatások 80 százaléka végső soron a nyugat-európai nagyvállalatoknál landol.
MSZP: egyszeri tőkeinjekcióként érkeznek az uniós források
Szakács László (MSZP) szerint "csodálatos termelési értekezletet" lehetett hallani. Bírálta azt, hogy a források lehívásában hasonlította össze a visegrádi országokat a kormánypárt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Csehország és Szlovákia, valamint Románia "utcahosszal" van Magyarország előtt a versenyképességben. Szerinte Lázár János miniszter saját maga vallotta be, hogy az uniós források nem szervesültek a magyar gazdaságban, vagyis egyszeri tőkeinjekcióként lehet azokra tekinteni. Hozzátette: a kormány hagyta, hogy tervek nélkül költsék el ezeket a forrásokat, jutott a versenyszférába is, de még több jutott a barátoknak és semmilyen hatásuk nem lesz 2020 után a magyar gazdaságra.Szakács László szóvá tette azt is, hogy lesz üveghíd, meg annyi kastély lesz felújítva, amennyit még soha nem látott a világ, lesz űrprogram és zenélő 67-es út is. Azokra a kérdésekre, hogy hogyan lehet az elmaradott településeknek pénzt juttatni, nem akarnak válaszolni a kormánypárti képviselők - közölte. A szocialista vezérszónok több tervezést, több hatékonyságot és több szinergiát javasolt.
Jobbik: a forrásfelhasználás rendszere a korrupció melegágya
Bana Tibor (Jobbik) felszólalása elején a 2007-2013-as ciklusra visszatekintve azt mondta, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok idején az értelmetlen fejlesztések voltak napirenden. Az uniós források felhasználásának rendszere továbbra is a korrupció melegágyának tekinthető, mert az uniós csatlakozás óta a magyar kormányoknak az volt a legfontosabb, hogy a hozzájuk köthető cégek nyerjék el a pénzek jelentős részét - bírált. A Fidesz korábban azt ígérte, hogy a támogatások hatvan százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják, de ez nem fog teljesülni, ráadásul a pénzek jelentős része a Fideszhez "becsatornázott oligarchákhoz" kerül - mondta a képviselő. A forráselosztás során nincs verseny, az állam magára költ, a kicsik pedig nem tudnak érvényesülni - mondta, miközben azt is bírálta, hogy a nem fideszes vezetésű települések kevesebb támogatáshoz jutnak."Felháborítóan magas", kevés híján ötven százalékos a kiemelt projektek aránya, az ezek során tapasztalható túlárazás növeli a korrupció kockázatát - szögezte le.
Balczó Zoltán, a párt EP-képviselője arról beszélt, hogy a fejlesztések több mint kilencven százaléka uniós forrásból történik. Ez egy "szegénységi bizonyítvány" is, mert azt jelenti, hogy a magyar nemzetgazdaság nem tud önálló forrásokat teremteni a fejlesztésekre - hívta fel a figyelmet. Magyarországnak nem kell hálásnak lennie a forrásokért, mert ez "nekünk jár" - jelentette ki. Hozzátette, ráadásul Magyarország áldozatot hozott, feláldozta nemzeti érdekeit a csatlakozás érdekében.
Jobbik: a forrásoknak a polgárosodást kellene segíteniük
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint az uniós forrásoknak a jobb életminőség feltételeinek megteremtését kellene szolgálniuk, és nemcsak egy "ügyeskedő rétegnek", hanem minél többeknek. A polgárosodást kellene segítenie, jó minőségű élelem megtermelését, a startup cégek elindulását, tisztességes bérek létrejöttének segítését - tette hozzá. Ehhez világos nemzet-, országstratégia kialakítását tartotta szükségesnek. Szerinte az unió a Brexit után érzi, hogy nagy a baj, nem tartható fenn az életszínvonalbeli különbség, így a közösségnek is érdeke a felzárkózásunk. Rendszerkatasztrófáról, rendszerbűnről beszélt, amelyben a felújítási pénzek eltűnnek, de mivel mindenki félti a munkáját, senki sem emel szót.
LMP: a meghatározott céloknak csak a töredékét fogjuk elérni
Hadházy Ákos (LMP) bizarrnak nevezte, hogy a vitanapon egy olyan tanulmány eredményét tárgyalják meg, amit 350 millió forintért készített egy könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság. A kabinet azért próbálja meg elkölteni a pénzeket, mert nem biztos abban, hogy 2018 után kormányon marad - folytatta. Azért merik a "nyílt lopásokat megcsinálni", mert tudják, hogy az "átkozott Brüsszel" nem ellenőrzi a pénzköltéseket - jelentette ki.
Párttársa, Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a jelenlegi ciklusban érkezik a legtöbb uniós támogatásfejlesztési forrás, ami nagy lehetőséget és nagy felelősséget is jelent az ország számára. A képviselő egyetértett Lázár Jánossal, hogy ez a pénz elsősorban a magyar adófizetőké nem pedig az uniós állampolgároké. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a ciklus elején meghatározott célokat nem vagy csak töredékesen fogjuk elérni - figyelmeztetett a politikus. Egyetlen lehetőséggel éltek kiválóan, a közösségek pénzek "magánzsebekbe való vándoroltatásával" - bírálta a döntéshozókat a források elherdálásáról beszélő képviselő. Problémának nevezte, hogy a kormány, politikai haszon reményében, 2019-ig el akarja költeni a rendelkezésre álló forrásokat. Ez nem jó a gazdaságnak, a forráslehívást ezért kiegyensúlyozottá kell tenni - nyomatékosított.
Miniszterelnökség: a szocialisták számoljanak el a 4-es metróval
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szocialista Szakács Lászlónak úgy felelt: nem kis kommunikációs teljesítmény volt tőle elterelni a figyelmet a 4-es metró korrupciós ügyéről.
Bana Tibornak (Jobbik) azt felelte: a politikus csupán négy céget emlegetett, szemben a 44 ezer nyertes társasággal. Jelentősen növekedtek a kutatás-fejlesztési források - folytatta válaszát -, ezért arra kérte a politikust: ellenőrizze kijelentései tényszerűségét. Cáfolta, hogy csak a fideszes vezetésű városok járnának jól, mint mondta, Szegedre, Ózdra vagy Salgótarjánba is jelentős fejlesztési forrás jut.
Balczó Zoltán felszólalására válaszul közölte: mára 75-80-százalékra tehető az uniós források részaránya a teljes fejlesztési összegen belül, és az arány évről évre csökken.
Hadházy Ákost szerinte "Benedek Elekké lehetne keresztelni", ködös víziói és tényszerűtlen állításai miatt. Kijelentette: a politikus vagy vizsgált, vagy megvalósult beruházásokat vitat.
Schmuck Erzsébethez fordulva azt mondta: a magyar gazdaságpolitika érdeke a források gyors felhasználása a felzárkózás érdekében, valamint a Brexit miatt. A britek kieső befizetéseit ugyanis szerinte senki nem pótolja majd, és csak attól tudják majd elvenni, akik nem használták fel.
Morvai Krisztinának úgy felelt: ez a kormány tett is a vidékért. Minden megyével megállapodást kötött, amelyek leadták fejlesztési terveiket, a programokra pedig több mint 500 milliárd forintos forrást nyújtott.
Fidesz: mindent a korrupció mozgatott
Németh Szilárd (Fidesz) csepeli uniós forrásfelhasználásokkal kapcsolatban bírálta a szocialista kormányokat, mondván: mindent a korrupciós motiváció és a választási motiváció mozgatott korábban. Kijelentette: a 2007 és 2010 közötti négy évben a 11 projektből mindössze egyet indítottak el ténylegesen, egyet pedig előkészítettek, összesen egymilliárd forintért.
Kormány: senkinek sincs alapja a forrásokkal zsarolni
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy egyes európai vezetők az uniós források csökkentését helyezték kilátásba amiatt, mert szerintük Magyarország nem elég szolidáris a betelepítési kvóták ügyében. Kiemelte: senkinek sincs alapja ezzel zsarolni vagy nyomást gyakorolni; az uniós források nem adományok, hanem a piacnyitás miatti kompenzáció.
Megjegyezte azt is, hogy nemrég egy német biztos meglepő őszinteséggel beszélt arról, hogy a Lengyelországba szánt támogatások is a német ipart erősítik. Az államtitkár célként jelölte meg, hogy a hazai vállalkozások ugyanolyan eséllyel rúgjanak labdába, mint nyugati társaik.
MSZP: "ezer szempontból" járnak a források
Mesterházy Attila (MSZP) visszautasította, hogy kegyelemadományként tekintenének az uniós forrásokra. Mint fogalmazott, Magyarországnak "ezer szempontból" járnak ezek a források, azzal együtt, hogy a nettó befizetők is jól járnak.
Dömötör: a kormány okkal számol nyomásgyakorlással
Dömötör Csaba válaszul közölte, hogy nem azt mondta, hogy az MSZP csökkentené a forrásokat, hanem külföldi politikusok nyilatkozatait idézte. Okkal számolnak vele - tette hozzá.
Kiemelte: egyetért az államtitkárral abban, hogy semmilyen nyomásgyakorlást nem lehet elfogadni, a források nem a kormánynak, hanem az országnak járnak. Bármilyen kezdeményezés, ami megvonással fejez ki kritikai észrevételt, elfogadhatatlan - mondta, hozzátéve: az EU-nak más dimenzióban kell megvívnia a kormánnyal. A szocialista politikus beszélt arról is, a felhasználás hatékonysága attól is függ, milyen erős politikai konszenzus van mögötte. Megegyezést szorgalmazott a parlamenti ciklusokon átívelő támogatásokról, továbbá azt javasolta, hogy jöjjön létre újra a forrásfelhasználást ellenőrző parlamenti bizottság. Mesterházy Attila egyúttal a rendszer széttagoltságát tette szóvá és kiállt a szociális programok mellett. Kritikaként fogalmazta meg azt is, hogy a kkv-szektor nincs felkészülve arra, hogy támogatások nélkül éljen, a leghátrányosabb térségekben pedig szerinte nem sikerült a felzárkóztatás.
Fidesz: a magyar gazdaság kiheverte a válságot
Bányai Gábor, a Fidesz képviselője elmondta, a hazai gazdaság jelentős része végre kiheverte a gazdasági válságot, a vállalkozások ugyanis fokozódó növekedési igényük mellett egyre nagyobb mértékben indulnak az uniós pályázatokon.
Frakciótársa, Becsó Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kedvezőek a magyar gazdaság kilátásai, az uniós pénzek lehívása szempontjából pedig visegrádi összehasonlításban sincs szükség szégyenkezésre. A kormánypárti politikus példaként említette, hogy Magyarország a régióban első helyen áll a meghirdetett forráskeret lehívása szempontjából, időarányosan ugyanis már a rendelkezésre álló keret 93 százalékát felhasználta.
KDNP: minden támogatás az ország megerősödését szolgálja
Firtl Mátyás (KDNP) értékelése szerint Magyarország jó úton jár a források felhasználásában, annak áttekinthetőségét segítik a parlamenti vitanapok és minden támogatás az ország megerősödését szolgálja.
A kormánypárti politikus egyetértett azzal, hogy a forrásoknak a gazdaságfejlesztést kell szolgálniuk, amely egyebek mellett csökkenti a területi különbségeket és jobbá teszi az emberek mindennapjait. Egyúttal jelezte, hogy 2013 előtt kötöttebb volt a mozgástér, s nagy eredmény, hogy miközben korábban úgy tűnt, hogy Magyarország csak 60 százalékot lesz képes lehívni a forrásokból és nettó vesztes lesz, végül az összese támogatást sikerült lehívni. Firtl Mátyás arról is beszélt, hogy ha az ország a 12 ezer milliárd forintot eredményesen használja fel, az a gazdaság teljesítményén is megmutatkozik 2020-ban, s akár külső segítség nélkül is képes lesz megállni a saját lábán.
MSZP: sokszoros a pályázatok túlárazottsága a verseny hiánya miatt
Gúr Nándor, az MSZP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb értékű közbeszerzések egyharmada egyszereplős, vagyis nincs valós verseny, ami becslések alapján egyes esetekben akár 140-320 százalékos túlárazáshoz is vezet. Hangsúlyozta, felmérések szerint 5400 olyan cég jött létre, ahol foglalkoztatás nincs, de évente 100 millió forintot meghaladó profit jön létre. "Önök is beláthatják, hogy ez egyfajta korrupciós háttér nélkül nem jöhet létre" - fogalmazott a szocialista politikus a kormánypárti padsorok felé fordulva. Gúr Nándor szerint az uniós pénzek nem megfelelő felhasználása Magyarország versenyképességének romlásához, régiós szereplőkkel szembeni lemaradásához vezetett. "Ezek a források alapvetően a haveroknak, meg a pereputtynak jutnak el" - fogalmazott.
Jobbik: a kormány egyetlen célja a pénz minden áron való elszórása
Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány által elmondottak arra világítanak rá, hogy egyetlen céljuk a pénz minden áron való elszórása. A feladat azonban szerinte nem az, hogy három év alatt elköltsék a forrásokat, hanem hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek fenntartható fejlődési pályára állítják az országot. A beruházások alapján azonban - mint azt a képviselő mondta - egy "tapodtad" sem mozdultak előre és a jövőben sem fognak, mivel a források felét már lekötötték. A képviselő emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós beszerzési honlapon más adatok szerepelnek, mint amiről Lázár János beszámolt. Szerinte az összes lekötött forrás nem 4600, hanem 4200 milliárd forint, és az eddig lehívott összeg 1792 milliárd forint, Lázár viszont azt állította, hogy ez az összeg már 2016-ban elérte a 2000 milliárdot és idén további 2300-2600 milliárdot fizetnek ki. Márciusig 800 milliárd forintot kellett volna kifizetni - mondta.
LMP: kettészakadt az ország
Sallai R. Benedek (LMP) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ország kettészakadt, nagy a különbség a nyugati és keleti országrész között. Mint kifejtette: a GDP növekedése rossz mutató, mert az átlagot állapít meg, az eloszlást azonban nem mutatja. Ha tömegek szegényednek el, és egy tízezres réteg gazdagszik meg, az nem jelenti azt, hogy mindenki gazdagodik. Ezt támasztja alá az is, hogy felmérések szerint az unióban Magyarországon az egyik legnagyobb a szegények és gazdagok közti különbség. Felmerül az a kérdés is, hogy hogyan legyen erős Magyarország. Legyenek erősek a kkv-k vagy legyen ezer Mészáros Lőrinc - tette fel a kérdést. A képviselő azt is kifogásolta, hogy sok olyan fejlesztés van, amely soha nem fog nyereséget termelni, nem fog jobb életminőséget, több jövedelmet biztosítani az állampolgároknak.
Fidesz: jól hasznosulnak a Borsod megyei fejlesztési források
Riz Gábor arról beszélt, hogy a területi kiegyenlítés jegyében Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legtöbb forrást igyekszik lehívni, hogy az ott élők ne kényszerüljenek elvándorlásra és az ipar megpróbáljon felzárkózni. Hozzátette: a megyei fejlesztési források három területen is hasznosultak: a gazdaságfejlesztésre és innovációs programokra, valamint a mezőgazdaságra fordított pénzek is jól hasznosultak.
KDNP: jó helyre kerülnek az egyházak által felhasznált források
Szászfalvi László, a KDNP képviselője az egyházakkal történő együttműködés fontosságát hangsúlyozta, hangsúlyozva, hogy jó helyre kerülnek az egyházak által felhasznált európai pénzek. Kiemelte, míg 2010 előtt az egyházak nem indulhattak a pályázatok elsöprő többségében, addig a jelenlegi ciklusban az egyházak minden uniós operatív programban pályázhatnak.
KDNP: milliárdok jutnak korai fejlesztésre
Földi László (KDNP) azt emelte ki, hogy mostani ciklusban 5,7 milliárd forint jut a rászoruló gyermekek korai fejlesztésére, amely óriási lépés a korábbi évekhez képest.
MSZP: gyorsan lehet másik lóra váltani
Legény Zsolt (MSZP) a korrupciós ügyeket szóba hozva azt mondta, egy bizonyos napig az építési beruházások jelentős részét a Közgép nyerte meg egyedüli indulóként, vagy konzorciumi tagként, de egy bizonyos nap után "gyorsan lehetett másik lóra váltani" és ezt az új lovat úgy hívják, hogy "Pénztáros Lőrinc".Amikor az ellenzék arról beszél, hogy milyen korrupciógyanús helyzeteket tapasztal, akkor nem a levegőbe beszél, hanem konkrét projektekről van szó. Bár az ellenzék meg is teszi a feljelentést, de a Fideszhez köthető ügyészség nem emel vádat - mondta.
Jobbik: Magyarország vonjon valós mérleget az uniós tagságról!
Staudt Gábor, a Jobbik képviselője ismét azt sürgette, hogy Magyarország vonjon egy valós mérleget arról, hogy az EU-csatlakozás óta előrejutott-e az ország a tagsággal. Az uniós támogatások csak a mérleg egyik serpenyőjét jelentik, míg a másikon a piacnyitás miatt tönkrement magyar vállalkozások találhatók, valamint például az a 315 milliárd forint, amelyet Magyarország fizet be hozzájárulásként az unió működéséhez. Az ellenzéki politikus szólt továbbá arról is, hogy az uniós csatlakozás óta Magyarország lecsúszott a visegrádi országokhoz képest, amit az is mutat, hogy időközben GDP-arányosan Lengyelország és Szlovákia is jobb gazdasági színvonalat tudott elérni.
LMP: problémás az oktatási források felhasználása
Ikotity István (LMP) felszólalásában az oktatásfejlesztési projekteket hozta szóba. A képviselő nehezményezte, hogy állami forrást nem fordít a kormány az oktatás fejlesztésére, mert azt mondják, hogy ezt uniós forrásból is biztosítani lehet. Az oktatáspolitika erre csak mellékes feladatként tekint - fűzte hozzá. A képviselő szerint legfeljebb "pontszerű" kezdeményezések vannak, a meglévő forrásokat általában rosszul használják fel, vagy eltűnnek, pazarolnak, nem hatékonyak, és több korrupciógyanús esetről is tudni. Ezek között említette az Öveges-programot, a Híd a munkába-programot, az Eötvös-programot, valamint a pedagógusképzést segítő kutatóhálózat fejlesztését is.