Belföld
Lázár János: Magyarország nem veszi vissza a visszatoloncolásra várókat
A kormány új dohányipari különadót vezetne be
Magyarország egyetlen visszatoloncolásra váró illegális bevándorlót sem vesz vissza - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a döntést azzal indokolta, hogy a migránsok nem Magyarországnál, hanem Görögországnál léptek be az Európai Unióba, így oda kell visszaküldeni az érintetteket.
Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének kijelentéseire válaszul megjegyezte: még az ő kérésére "sem akarunk sem befogadni, sem átengedni az országon senkit". Hozzátette: Magyarország az Európai Unió, és nem az Egyesült Államok tagja, és egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak.
A többi, a nagykövet által érintett témáról szólva azt mondta: azokat korábban az Európai Bizottságban megvitatták, amelyek eredményeként "itt az új közbeszerzési törvény" és módosítani szükséges az egyházügyi törvényt.
A gazdaság kiszámíthatóságára és az adórendszer stabilitására vonatkozó megjegyzéseket úgy kommentálta: a magyar adószabályok minden itt működő cégre vonatkoznak, és nem fair kritika, ha miután valaki ezzel visszaél, az őt képviselő diplomata azonnal a kiszámíthatatlanságra panaszkodik. Visszautasította a vádakat és konkrét problémák megfogalmazását várta a nagykövettől. Megjegyezte azt is, egyetértenek a nagykövettel abban, hogy az orosz energiafüggőség problémát jelent, ezért kérik az Egyesült Államokat, támogassa, hogy a magyar energiaellátó-rendszer a magyar emberek tulajdonába kerüljön. A kormány azzal is egyetért - tette hozzá -, hogy a paksi atomerőművel kapcsolatban átláthatóságra van szükség, így mindent nyilvánosságra hoznak, ami egy Amerikában épülő atomerőmű esetében is szokás.
Hozzátette: mintegy 40 ezer ember visszatoloncolását jelezték nyugat-európai országok.
Megerősítette: az ország minden politikai menekült számára a jövőben is védelmet biztosít, akiktől azt kérte, hogy a legális átkelési pontokon jelentkezzenek kérelmükkel. Kijelentette ugyanakkor: egyetlen gazdasági bevándorlót sem kívánnak befogadni, és reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a kvótáról szóló uniós döntés megtámadásához.
A miniszter a magyar határ védelmét szolgáló három eszközt, a biztonsági határzárat, az élőerős védelmet, valamint a jogi védelmet eredményesnek értékelte. Emlékeztetett: idén mintegy 400 ezer illegális bevándorló lépte át a határt, ez a szám azonban a szerb-magyar határon szeptember 15-e óta négyezerre csökkent, míg a horvát-magyar határon október 17-étől kevesebb mint ezer ember próbált átkelni.
Kijelentette: Magyarországnak megvan a módszere, azonban ami az unióban történik, az a "tökéletes impotencia". Semmiféle értelmes választ nem adott a közösség sem a vasárnapi uniós csúcson, sem a korábbi hetekben a bevándorlás kezelésére - fűzte hozzá. Idézve a Brüsszelben született dokumentumból, kijelentette: arra az "óriási elhatározásra" jutottak, hogy "a jövőben kapcsolattartók segítik az információcserét és könnyítik a koordinációt a nyugat-balkáni országok között".
Az osztrák határvédelemmel kapcsolatos fejleményekre Lázár János úgy reagált: "mindent elkövetnek az osztrák politikustársaink, csak hogy kerítésnek ne kelljen hívni a kerítést". A miniszter arra hívta fel a figyelmet könnyen kerülhetnek a Magyarországot kritizálók olyan helyzetbe, hogy kénytelenek lesznek a hazájuk megvédése érdekében más országokban már bevált intézkedéseket meghozni. Összességében az osztrák kormány baloldali szárnyának álláspontját hipokritának nevezte.
Kiszáll a kormány az OTP Bankból
A kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő OTP-részvényeket, erősítette meg Lázár, aki megerősítette, hogy valóban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 5 százalékos részvénypakettjét értékesítik. A befolyó pénzt beruházásokra, az ország fejlesztésére tervezik fordítani - közölte a tárcavezető, hozzátéve, hogy mivel a sajtótájékoztató az ajánlattételi időszakban zajlik, nem tud érdemi nyilatkozatot tenni, de várhatóan délután a fejlesztési tárca közli majd a részleteket.
Azt is megkérdezték Lázár Jánostól, hogy az OTP-részvénycsomag eladása hogyan illeszkedik abba a kormányzati célkitűzésbe, hogy a magyar bankrendszer minimum 50 százaléka magyar nemzeti tulajdonban legyen. "Már ezen az 50 százalékon túl vagyunk, és nem befolyásolja ezt" - felelte a miniszter, aki jelképesnek nevezte az állam részesedését az OTP-ben.
A tranzakció időzítését firtató kérdésre azt mondta: az MNV nemcsak a kezelésében lévő, üresen álló állami ingatlanokat akarja értékesíteni, hanem megvizsgálta azokat az úgynevezett holt vagyoni eszközöket is, amelyek értéket képviselnek, ám nem bevételtermelési eszközök. Ebben a sorban merült fel az OTP-pakett eladása más vagyontárgyakkal egyetemben - közölte Lázár János.
Megerősítette, hogy ha az értékesítés megvalósul, a bevétel a költségvetés beruházási alapjába kerül.
Új dohányipari különadót javasol a kormány
Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány: az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák - közölte Lázár János, hangsúlyozva: a kormány minden eszközzel próbálja növelni a dohányipar terheit, hogy csökkentse a dohányzást Magyarországon.
A miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság elmarasztalta Magyarországot az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, emiatt 23 milliárd forinttól esik el a magyar költségvetés, és vissza kell térni a korábbi rendszerre, amely alapján csak minimális díjat kell fizetniük az érintett piaci szereplőknek.
A földművesek igénylik a földértékesítést
Lázár arról is beszélt, hogy a kormány a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesíti az állami földek értékesítésével. A tárcavezető beszámolója szerint az első napokban a 3 és 10 hektár közötti területek közül mintegy 8 ezer parcellát írtak ki értékesítésre. Megjegyezte, hogy 200 hektár fölötti területből csak 26-ot írtak ki.
Lázár János az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: ha az MSZP és a Jobbik le akarja állítani a földértékesítést, akkor győzze meg erről a földműveseket, akik földet akarnak vásárolni.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok felállításán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három olyan állami ménes lesz, amely mintagazdasággá nyilvánítható: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi.
A miniszter közölte: a kabinet megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét is, így azt, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb közteherviselésbe a nagyobb kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat. Ezért nem alaptalan az a hír, miszerint több embert kellene foglalkoztatniuk a minél nagyobb vállalatoknak - mondta Lázár János.
Konzultációs fórum alakult az uniós források felhasználásáról
Rendszeresen, negyedévente konzultálni kíván a kormányzat azokkal az érdekképviseleti szervekkel, amelyek tagjai érintettek az európai unós pályázati források felhasználásában - közölte Lázár, aki azt is kifejtette: többek között a társadalmi szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az önkormányzatok szervezeteivel egyeztetnének rendszeresen a források felhasználásáról, a pályázatok megfelelőségéről.
A tárcavezető beszámolt arról, hogy jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást pályáztatnának meg, vagyis a 2020-ig rendelkezésre álló összeg 20-30 százalékát, amelynek felhasználása nem választható el a gazdasági növekedéstől.
Erősíteni kell a Városliget parkfunkcióját, megújulhat a Nyugati pályaudvar
Lázár János kijelentette, hogy a kormány rögzítette a Liget-projekt első részének tartalmát, ennek pedig a legfontosabb része a Városliget parkfunkciójának erősítése. A miniszter azt is kiemelte, hogy a Nyugati pályaudvar ugyancsak megújulhat.
A Liget-projekt részeként megépülhet az új nemzeti galéria és a Magyar Zene Háza a Városligetben, ahová a kormány a Néprajzi Múzeumot is elköltöztetné. Megújulhat a Vajdahunyad vára, az állatkert, a Közlekedési Múzeum és a Szépművészeti Múzeum - sorolta.
A "Liget 2" a tervek szerint arról szólna - folytatta -, hogy rehabilitálnák a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti területet. Ezzel kapcsolatban azt javasolja Lázár János, hogy a kormány döntsön a pályaudvar teljes rekonstrukciójáról. A MÁV-tól pedig a kezelésében lévő lerobbant területek megújítását, zöldfelületté alakítását várják.
Emellett azt is tudatta, hogy ötletpályázatot írnak ki egy Csontváry-múzeumra.
Arra a kérdésre, hogy miért vette meg az állam a budapesti Párisi Nagyáruházat, korábbi nevén a Divatcsarnokot, Lázár János azt felelte: azért éltek az elővásárlási joggal, mert nem akarták, hogy az épület "ebek harmincadjára" jusson.
Kérdésre elmondta: a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott a családi otthonteremtési kedvezmény keretének megemelésére.
Több részből álló programot indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma Makovecz Imre építész szellemi hagyatékának ápolása érdekében - jelentette be Lázár János. Ennek keretében létrejön egy kutatóintézet az életmű gondozására, de a program tartalmazza a meglévő Makovecz-épületek felújítását és a befejezetlenül maradt tervek befejezését.
Lázár Jánost arról a sajtóhírről is kérdezték, amely szerint a kormányfő bizalma megrendült volna benne. Közölte: energiáit a munkái kötik le, így nincs ideje "politikai párton belüli lökdösődésre, vagy politikai szappanoperákban való részvételre". Hozzátette: a fideszes politikustársainak az az érdeke, hogy hagyják dolgozni, "jó lenne, ha leállnának, és hagynának dolgozni, mert szerintem a munkám nagymértékben megalapozhatja azt, hogy 2018-ban a Fidesz meg tudja tartani a választók bizalmát".
A tájékoztatón a miniszterhez kérdést intézett Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője is az Illatos út kármentesítésével kapcsolatban. Arra várt választ: felszabadítható-e arra 6 milliárd forint.
Lázár János úgy felelt: a kormány eddig 1,5 milliárd forintot biztosított a káros anyagok elszállítására. Problémának ítélte, hogy a terület magántulajdonban van. Ugyanakkor készségéről biztosította az érintetteket arra, hogy a kormányhivatal vezetője és a felügyelő államtitkár egyeztessen a kérdésről a felszámoló bevonásával.