Lázár János: Magyarország javaslatokat tesz az illegális bevándorlás kezelésére

Kovács Zoltán: Korábbi javaslatait szedi csokorba a kormányzat
A korábbi javaslatait úgy fogja "csokorba szedni" a kormányzat, hogy segítse a szlovák soros uniós elnökség munkáját - közölte a kötelező betelepítési kvóta alternatívájaként szolgáló elképzelésre vonatkozó kérdésre Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.
Az elmúlt másfél év következetességével "szépen lajstromba tudjuk szedni a magyar javaslatokat", ez tavaly szeptember óta többször megtörtént, "elsősorban a külső határok megvédésével kapcsolatos teendőkről és ahhoz kapcsolódó költségekről, részletekről lesz szó" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy folytat-e a kormányzat a végszavazás előtt egyeztetést a pártokkal az alaptörvény módosításáról, Kovács Zoltán úgy nyilatkozott, "a parlament dolgába talán nekem nem feladatom beleszólni, de úgy látom, hogy már idő sincs további egyeztetésre, és igazából szükség sincs", mindenkinek színt kell vallania jövő kedden az ország és minden polgára érdekét szolgáló javaslatról.
Arra a kérdésre, van-e forgatókönyv arra az esetre, ha nem kapja meg a kezdeményezés a szükséges kétharmados többséget, a kormányszóvivő úgy fogalmazott: "a B terv ugyanaz, mint az A terv: meg kell akadályozni, hogy kötelező betelepítési kvóta legyen Európában".

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy reálisnak tartja-e azt az elemzést, amely szerint a következő öt évben 30-40 százalékkal megemelkedhetnek a reálbérek Magyarországon. Ha a magyar munkaerő nem kap itthon megfelelő fizetést, akkor el fogja hagyni az országot vonzó ajánlatok miatt - hívta fel a figyelmet.

Kifejtette, hogy 2010-hez képest sokat erősödött a magyar gazdaság, tartósan 5 százalék alatt van a munkanélküliség, mélyponton van az államháztartási hiány.
A tárcavezető célként jelölte meg azt is, hogy csökkenjen a vállalkozások adóbevallással összefüggő tennivalója, azonban mint mondta, az adófizetés rendje alapjaiban nem változik meg.

Lázár János a tájékoztatón beszámolt a bürokráciacsökkentés eredményeiről is, kiemelve, hogy a 8 napon belül elintézett ügyek aránya 85 százalékos, szemben a 2014-es 44 százalékkal. Szólt az eljárási díjak megszüntetéséről, aminek eredményeként négymilliárd forint maradt az állampolgároknál. Jövő héten pedig újabb tervezetet készítenek elő arról, hogy 2017-től milyen további eljárásokért ne kelljen fizetni - közölte.

Ismét elmondta, egyetért azzal, hogy az állami szektorból munkavállalókat kell átvezetni a piaci szférába. "Minél több a bürokrata, annál több a bürokrácia, hiszen a bürokraták megteremtik maguknak azokat a jogszabályokat, amelyek alapján újabb hivatalok, sóhivatalok, hatóságok jönnek létre a népesség vegzálására" - fogalmazott, kijelentve: a közszférában foglalkoztatottak számát a tiltakozások ellenére is lejjebb fogja vinni a kormány.

Egy felvetésre kijelentette: a letelepedési kötvény meg fog szűnni, nincs rá szükség, ezt Orbán Viktor miniszterelnök is tényként kezeli.

Ha egyetlen ember is veszélyben van a 3-as metrón, azonnal le kell állítani
Lázár János a 3-as metró felújítását firtató kérdésre kijelentette: ha egyetlen ember is veszélyben van, akkor azonnal le kell állítani azt, ennek megítélése azonban nem politikai, hanem szakmai, hatósági, biztonsági kérdés. A veszély elhárítását, továbbá a vonal és lehetőség szerint az állomások felújítását jelölte meg célként, hozzátéve, eddig 200 milliárd forintot biztosítanak a projekthez. Ha a forrás nem elegendő, akkor a kormány kész újabb segítséget nyújtani - tette hozzá, a közbeszerzési szabályok egyszerűsítését azonban egy uniós irányelvre hivatkozva kizárta. 

"Nem hiszem, hogy az üzengetés vagy a politikai vita ebben a kérdésben - ahol vélelmezhetően emberek biztonsága van veszélyben (...) - helyes dolog lenne" - fogalmazott, hangsúlyozva: a metrófelújítás nem lehet politikai játszma kérdése. A kabinet fel van készülve arra az esetre, ha a főváros leállítja a vonalat és a katasztrófavédelem közreműködésével kész segíteni a helyzet kezelésében - ismertette.

A kórházi kancellárokra vonatkozóan kifejtette: nem rendszer-átalakítása, hanem bér- és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, ez a reális célkitűzés. Nincs helye olyannak, ami kockázatot jelentene az ellátásban - szögezte le.

Arra a felvetésre, hogy Rakamaz több mint félmilliárd forint európai uniós forrást nyert el egy tanösvényre és fogadóépületre, de a silány kivitelezés miatt nem kaptak használatba vételi engedélyt, azt válaszolta: ennek "Rakamaz önkormányzatára nézve súlyos következménye lehet. (...) Nagyon meg fogja bánni Rakamaz önkormányzata, ha szórakozik az EU-s forrásokkal". A gazdasági tárca jelenleg is vizsgálatot folytat a beruházás első szakaszáról, a második szakaszra most pályázik a település, de az első részt látva nem sok esélyt lát, hogy megkapja rá a pénzt - mondta Lázár János.

Megkérdezték az álláspontját arról is, hogy a Csongrád megyei Algyőn népszavazást kezdeményeznének egy iskola mellett tervezett vegyi üzemről. Azt felelte: súlyos problémának tartja az ügyet és nem támogatja a beruházást, a referendum mellett van.

Egy másik kérdésre azt is közölte: a kormány kész segítséget nyújtani a Budapesti Zsidó Hitközségnek, amelynek október végén égett le a zuglói zsinagógája.

Hazugság az Európa Tanács jelentése
A miniszter ismét sérelmezte, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította a belső határellenőrzés lehetőségét az osztrák-magyar határon is, szerinte ugyanis ez ellentétes mind az osztrák, mind a magyar emberek érdekével.

Lázár hazugságnak tartja a kormány az Európa Tanács jelentését, amely szerint a magyar hatóságok esetenként nem megfelelően bántak a menedékkérőkkel. A jelentés állításai nem igazak - jelentette ki a tárcavezető, aki szerint politikai elfogultság állhat a dokumentum mögött.

A kormány többször is kérte az igazságügyi tárcát, hogy vizsgálja meg azokat a jelentéseket, amelyek próbálják elmarasztalni Magyarországot a bevándorlókkal kapcsolatos bánásmód miatt. A minisztérium álláspontja szerint ezek az állítások nem fedik a valóságot - közölte.

Bőnyi rendőrgyilkos, Theresa May és Ghaith Pharaon
A miniszter a bőnyi rendőrgyilkosság orosz katonai hírszerzéssel összefüggő szálait firtató kérdésre azt felelte, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak ki kell vizsgálnia az ügyet és meg kell hallgatnia a Belügyminisztérium (BM) munkatársait. Arra pedig, hogy más paramilitáris szervezeteket is vizsgálnak-e, azt válaszolta, hogy az állam 2010 után visszaszerezte az erőszak-monopóliumot a Magyar Gárda és más félkatonai radikális szervezetek betiltásával, felszámolásával. Az elhárítással foglalkozó BM szervezeti egységeiben külön munkacsoportok foglalkoznak az ilyen típusú szervezetek tevékenységének blokkolására, megakadályozására.

Kérdésre a tárcavezető megerősítette, hogy Theresa May brit kormányfő munkalátogatásra hívta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki várhatóan jövő szerdán utazik Londonba. A csúcs kiemelt témái között említette a Brexitet és a bevándorlást, továbbá a magyar-brit kétoldalú kapcsolatokat. Utóbbit kiválónak ítélte és jelezte, hogy érdemes azokat tovább erősíteni, ugyanis Nagy-Britannia a kilépés után Magyarország egyik legfontosabb unión kívüli kereskedelmi partnerévé válik.

A Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel kapcsolatos kérdésre kifejtette: az érintett 2014. október 24-én nyújtott be vízumkérvényt a bejrúti magyar nagykövetségen. Magyarország hat EU-tagországot is megkérdezett arról, hogy érinti-e a vízum megadása az érdekeiket, egyúttal tájékoztatta az Egyesült Államokat, valamint Szaúd-Arábiát. Németország úgy nyilatkozott, hogy nem sérti a vízum megadása az érdekeit, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia pedig nem válaszolt. Így a magyar hatóságoknak nem volt olyan információjuk, amely megalapozta volna a vízum megtagadását - részletezte.

Ezek után az illető ember - folytatta - járt Magyarországon, "a személyazonosságát illetően vannak zavaros körülmények, amelyeket nyilván az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség folyamatosan tisztáz".
Idézte Orbán Viktor parlamenti felszólalását, amely szerint az érintett ember magyarországi tevékenysége nem sértette az ország nemzetbiztonsági érdekét.
Lázár János jelezte ugyanakkor: az Interpol fél éve erősítette meg, hogy körözik a férfit, így 2015-ös magyarországi útján nem tartóztatták le. "Ha most idejönne, akkor természetesen letartóztatnánk" - erősítette meg Kontrát Károly BM-államtitkár szavait.