Lázár János: Kisebb bürokráciát és kevesebb bürokráciából élőt

Megemlékezés a nemzeti gyásznapon
Az október 6-i nemzeti gyásznap alkalmából Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, bárhol éljen is magyar a világban, pártállástól és világnézettől függetlenül ezen a napon meghajtja fejét 1848-49-es szabadságharcunk vértanúi előtt. Hozzátette: 1849. október 6-án a császári megtorló gépezet 24 óra leforgása alatt a legtöbb áldozatát szedte. Az ekkor kivégzettek között volt Magyarország első kormányfője, illetve a honvédsereg 13 vezető tisztje - emlékeztetett.
Lezsák Sándor elmondta, hogy Aradon kivégzett vértanúk felesküdtek a magyar szabadságra, s emellett kitartottak mindvégig, közösen, a halálig. Közülük sokan nem voltak született magyarok, mégis tudatosan választották az itthon maradást, vállalva a halált is azért, amire esküt tettek - fogalmazott.
Lezsák Sándor szerint a vértanúk áldozata a nemzeti szabadság és függetlenség, valamint a polgárosodás 1848-as eszméivel együtt politikai nemzet identitásának lényegi része lett.
Az alelnök beszéde után a képviselők néma felállással emlékeztek a kivégzettekre.Általános elvként rögzítette, hogy az állami hatóságoknak 60 napon belül el kell intézniük az ügyeket. Ez alól csak törvény adhat kivételt - mondta, hozzátéve: ha az állam 60 nap alatt nem intézi el az ügyet, visszajár az illeték az állampolgárnak - ha ingyenes volt, 10 ezer forint "kártérítés" jár -, aki ez esetben azt vélelmezheti, hogy a kérelmezett tevékenységet folytathatja. 
A tárcavezető jelezte továbbá: hamarosan a Ház elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amely alapján január 1-jével - 10 milliárd forintos költségvetési határon belül - csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak.
Emellett kezdeményezni fogja a közigazgatási életpályamodell kialakítását, amely a területi közigazgatásban dolgozók bérviszonyait javítja majd átlagosan 30 százalékkal 2016. július 1-jével - közölte.
A Miniszterelnökség vezetője rámutatott ugyanakkor, hogy az állam által foglalkoztatottak aránya a térségben még mindig Magyarországon a legmagasabb, 22-23 százalékos. Példaként megjegyezte, hogy ezzel szemben Ausztriában ez az arány 11, míg Németországban 8 százalék.
Kritikusan említette meg továbbá, hogy ma Magyarországon egy vállalkozásnak évi 277 órányi munkára van szüksége az adószabályoknak való megfeleléshez.
A miniszter összegzése szerint az építésügy, az adóeljárások, az európai uniós pénzekhez való hozzáférés és az "emberekkel találkozó" közigazgatás területén szükséges mindenképpen a bürokrácia csökkentése.
Lázár János felszólalásában több részt is felelevenített a magyar közigazgatás-történetből. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a legsikeresebb magyar állam az 1867-1914 között tevékenykedő volt, de kiemelte az első világháború utáni közigazgatási rendszert is, mert súlyos társadalmi válságokra tudott választ adni.
Megjegyezte ugyanakkor azt is: részben annak köszönhető a Kádár-rezsim 37 évig tartó regnálása, hogy "olyan tanács-, járási és közigazgatási törvények születtek, amelyek a politikai megrendelést teljesen kiszolgálva a rendszer stabilitását és működőképességét jelentették".
Az 1990-ben létrejött közigazgatási, önkormányzati szisztémát a miniszter úgy jellemezte: sokkal több volt benne a demokratikus garancia, mint a hatékonysági szempont. Ez szerinte akkor teljesen érthető volt, de mára megváltozott a világ, és ma elsősorban olyan közigazgatást tart szükségesnek, amely az erős, modern állam feltételét jelenti, és lehetőséget ad a versenyképességre.

Fidesz: A cél a határidők csökkentése 
Simon Róbert Balázs, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat célja a határidők csökkentése a közigazgatási eljárásokban, általános jelleggel.
Hozzátette: a kormány nehéz, de fontos feladatra vállalkozott, és a javaslat nem az első lépés ez irányban, viszont jelentős mérföldkő lehet, ha az államapparátus szemléletére tud hatni. Kitért arra, hogy 1107 egyszerűsítési javaslat érkezett, s a gyakorlati tapasztalatok alapján kísérlik meg csökkenteni a bürokráciát.
A bürokrácia csökkentéséhez szükséges az általános szabályok módosítása is - mondta, és jelezte: megszüntetik azt a lehetőséget, hogy a hatóság meghosszabbítsa a rá irányadó határidőt. A módosításokkal építési engedélyeknél, vagy munkaügyi ellenőrzéseknél is hamarabb lehet döntés - közölte. 
Kitért a többek között a sommás eljárás bevezetésére, amelynél 21 nap helyett 8 nap alatt születhet döntés, ha az ügyfél valamennyi feltételt teljesíti és nincs ellenérdekelt az ügyben. Változás, hogy több dolgot intézhetnek elektronikus úton a hivatalok.
Simon Róbert Balázs szerint a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából is kulcskérdés a bürokrácia csökkentése, amely a GDP 7 százalékát érinti.
A képviselő jelezte, a Fidesz támogatja a tervezett változtatásokat, s a többi frakciót is erre kérte. 

MSZP: az emberek ellenzik a központosítást
A szocialista Bárándy Gergely azt mondta, a kormány az elmúlt öt évben úgy viselkedett, mint az elefánt a porcelánboltban, abban a szellemben kormányozott, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere, vagy a hatalommegosztás különböző irányzatai a fejlődés gátját jelenti. 
Számos helyen kimutatták, hogy azon államokban, ahol nagyon erős a központi hatalom, autokratikus rendszer működik, hosszú távú fejlődés nem valósulhat meg; a személyre szabott jogalkotás, aktuális politikai viszonyokhoz alakítása a törvényeknek nem vezet jóra - folytatta.
Hozzátette: a közigazgatást nem szabad összemosni az államrenddel, az állampolgárok másként értékelnek, mint a kormány. Az emberek túlnyomó többsége ellene van a központosításnak - jelentette ki.
Bárándy Gergely azzal egyetértett, hogy a garanciális jogok rovására a hatékonyságot helyezzék előtérbe, eddig - mondta - az előbbiek az állam részére voltak jellemzőek, és nem a polgárok számára. Azt kérdezte, volt-e hatásvizsgálat, hogy meg tudják ezen intézkedéseket valósítani.
Közölte: ha megvan a strukturális és anyagi háttér, a javaslatot tudják támogatni. 

KDNP: ügyfélbarát a javaslat 
A kereszténydemokrata Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka jelezte: támogatható a törvény, ügyfélbarát és az állampolgárok érdekeire is tekintettel van. 
Amikor a jó állam koncepcióját valósítják meg, képesnek kell lenni arra, hogy az eddigi bürokratikus akadályokat áttörjék, és ehhez erő kell; a javaslat áttörés - értékelte, és azt vetette fel, a bürokráciát eszköznek tekintsék az állam működésében.
Üdvözölte, hogy a javaslat a hatósági eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására törekszik, amellyel a kormány célja az állampolgárok és a vállalkozások adminisztrációjának csökkentése. Csökkennek továbbá az engedélyhez kötött eljárások, az ügyintézési határidők is rövidülnek majd - sorolta.
Kitért arra, hogy a jövőben kormányrendelettel határidőket nem lehet módosítani, csak törvénnyel. A másodfoknak nem lesz lehetősége a jövőben, hogy ha a tényállás nem volt tisztázott, "visszalökje" az eljárást első fokra. 

A Jobbik szkeptikus a határidők csökkenésével kapcsolatban 
A jobbikos Staudt Gábor elismerte: vannak a javaslatban garanciák arra, hogy ne húzódjon el egy eljárás, az ügyintézési határidők csökkentésével kapcsolatban azonban - mint mondta - szkeptikus. 
Megjegyezte: gyakorta megesik, hogy a hatóságok azért utasítanak el egy beadványt, mert látható, hogy kicsúsznának a határidőkből. Példaként földhivatali eljárásokat hozott. A változtatást csak egy kezdő lépésnek ítélte a bürokráciacsökkentés útján, mert az több olyan ügyintézési határidőt is csökkent, amelyek nem érintenek sok embert.  
A méltatlansági eljárások során gyakorlat, hogy az állami hatóságtól az önkormányzathoz nem mindig jutottak el az adatok - jegyezte meg, hangsúlyozva: bízik abban, hogy ez változni fog a jövőben. A kiemelt jelentőségű beruházásoknál a képviselő szerint nem csökkenteni, hanem inkább növelni kellene az ügyintézési határidőket. 

LMP: környezetvédelem területén nem gyorsíthatók az eljárások 
Az LMP-s Sallai R. Benedek támogatható elemekről számolt be, ugyanakkor bírálatait is elmondta. Szerinte pusztán a határidők lefaragása még nem elegendő a bürokráciacsökkentéshez. A kormány "felsült" az állam karcsúsításának megvalósításával, a központosítás pedig rontott a hatékonyságon - fűzte hozzá.
A környezetvédelem, a vízügy vagy az energia területén nem tartotta elfogadhatónak a gyorsított döntéshozatalt, mert amiatt akár közmeghallgatások maradhatnak el. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok változtatása is tartalmaz kockázatokat - jegyezte meg Sallai R. Benedek. 
A földügy területén is olyan kockázatokat említett, amelyek a közélet tisztaságát veszélyeztethetik.
Az állatnyilvántartás jogszabályi hátterét is lehetne szerinte egyszerűsíteni.

Fidesz: A magyar baloldal mindenáron pellengére szeretné állítani Magyarországot
A fideszes Németh Szilárd elmondta, hogy a liberálisok az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását szerették volna elérni Magyarország ellen, amely az ország szavazati jogának felfüggesztését jelentené. Ez a gondolat elvetélt, mert a szocialisták nem támogatták - tette hozzá, úgy folytatva: a hírek szerint a szocialisták javaslatára az állampolgári jogi bizottság vezetése úgy döntött, hogy kérdőre vonja az Európai Bizottságot, miért nem kezdeményezett vizsgálatot a magyar kormány ellen.
Értékelése szerint amit a liberálisok kifundáltak Magyarország ellen, az most a szocialisták segítségével egy lépéssel közelebb került, mert "a nukleáris opció", vagyis a szavazati jog megvonása továbbra is a lehetőségek között van. Mint mondta, a magyar baloldal együttműködve az európai elvtársakkal, a Szocialista Internacionáléval, a zöldekkel, a liberálisokkal mindenáron pellengére szeretné állítani az országot, csak azért, mert nem hajlandó elfogadni a kötelező kvótákat.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára válaszában a 7. cikkely szerinti  uniós eljárás ismertetése után felidézte, hogy 1999-ben Ausztriával szemben már alkalmaztak korlátozásokat. Emlékeztetett arra, hogy az akkori EU 14-ek átmenetileg felfüggesztették a politikai párbeszédet Ausztriával, mert az Osztrák Néppárt az Osztrák Szabadságpárttal lépett koalícióra. Utóbbi párt vezetői a kisebbségekkel szemben a szélsőjobboldalhoz közeli megnyilvánulásokat tettek - jegyezte meg. Hozzátette: a szankciók ellentétes hatást keltettek, ezért közel egy év múltán meg is szüntették azokat.

MSZP: Káosz az oktatásban
A szocialista Hiller István a pedagógusjogok világnapja alkalmából bírálta a kormány oktatáspolitikáját, amelyet szerinte meggondolatlan intézkedések, átgondolatlan lépések, káosz jellemez. A rendszer azért működik, mert a pedagógusok azt erejüket megfeszítve fenntartják - hangoztatta, hozzátéve: ha csak a "szegény Klebersbelgről elnevezett központon" (Klik) múlna, akkor a rendszer nem működne.
Szerinte az átgondolatlanságot mutatja az is, hogy a szakmailag fontos értékelést és önértékelést egy "szerencsétlen" kifejezéssel illeték a pedagógus önértékelő csoportok kezdőbetűiből összerakott mozaikszóval.
A volt oktatási miniszter szerint elégtelen a felsőoktatás költségvetési támogatása és rendezni kellene a felsőoktatásban a béreket is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Klebelsberg központ létrehozását az oktatásban kialakult területi különbségekkel indokolta. Megemlítette a pedagógus életpályamodell bevezetését. Azt kérdezte, ha annyi hibája a van a Klik-nek, akkor miért kérte 137 intézmény, hogy legyen a fenntartója.
A felsőoktatás területén kiemelte a kancellárok szerepét, amelynek köszönhetően csökkent az egyetemek, főiskolák adósságállománya. Szerinte ez a felsőoktatás rendszerének anyagi stabilitását hozta meg.    
    
LMP: Minden embernek lehetőséget kellene adni arra, hogy el tudja tartani a családját
Az LMP-s Szél Bernadett tisztes munkát és tisztes béreket követelt október 7-e, a tisztes munka világnapja alkalmából. Szerinte az országban "dúl a dolgozói szegénység", több mint 2 millióan élnek a létminimum alatt, holott minden embernek lehetőséget kellene adni arra, hogy el tudja tartani a családját. Nem csoda, hogy tömegek menekülnek el az országból, hiszen a kormány a szociális hálót is tönkretette - mondta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki, hogy a kormány gazdaságpolitikája sikeres és annak köszönhetően több embernek van munkája, mint az elmúlt 25 évben bármikor. Emlékeztetett arra, hogy több mint 4,2 millióan dolgoznak, 6,7 százalékos a munkanélküliség, javult a foglalkoztatási ráta, 31 hónapja folyamatosan emelkednek a reálkeresetek.

 Napirend előtt
    
Jobbik: Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépés a tervezett NATO-központ
A jobbikos Gyöngyösi Márton felidézte, hogy a tavalyi NATO-csúcson született döntés értelmében az ukrán válságra válaszul, Oroszország elleni éllel Kelet- és Közép-Európában egyfajta vezetési-irányítási központrendszert létesítenek. Hozzátette: Magyarország is kérte, hogy hozzanak létre egy ilyen központot, a NATO előretolt bástyáját, Székesfehérváron. Értékelése szerint a 40 fős parancsnoki központ, amely 48 óra alatt egy 5000 fős gyorsreagálású kontingenst irányíthat, előszobája annak, hogy Magyarországon létrejöjjön egy amerikai katonai bázis. 
Szerinte a központ nem a védelmünket, hanem a kockázatokat növeli, az egy Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépés.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország nincs a nagyhatalmak ütközőzónájában, és a központról várhatóan csütörtökön megszülető döntés nem is teszi oda az országot. Elmondta, hogy nem parancsnokságról lesz szó, hanem vezetési-irányítási törzselemről. Ezzel régi adósságot törleszt Magyarország, mert eddig nem épült ki NATO-infrastruktúra itt - tette hozzá.
    
KDNP: Miért nem veszik figyelembe az európai döntéshozók az európai emberek véleményét?
A kereszténydemokrata Harrach Péter azt firtatta, miért nem veszik figyelembe az európai döntéshozók az európai emberek véleményét. Szerinte ennek politikai és ideológiai okai vannak. A politikai oknak azt tartotta, hogy a bevándorlók a baloldalra szavaznak, az ideológiai okot pedig úgy magyarázta, az európai vezetők egy része csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely elvágja a hagyományos keresztény gyökereket, ezzel pedig gyengül egy kultúra identitása.
Ha pedig ez így történik - folytatta -, akkor más eszmei alapot kell találni, ez pedig egy újfajta liberalizmus, amely már megalkotta a maga dogmáit és megfogalmazta a tabuit. Ezek a dogmák és tabuk alkalmatlanná teszik követőit, hogy az igazi problémákat megoldják - fejtette ki álláspontját. Példaként szegregáció elleni küzdelmet említette, mert szerinte amikor egy iskolában a felzárkóztatást szegregációnak nevezik egy dogma értelmében, akkor a problémát nem lehet megoldani. 
Harrach Péter azt is mondta, ismernek olyan parlamenti képviselőt, aki egy természetes szociológiai jelenséget nevezett meg és rögtön kikiáltották nőgyűlölőnek. Majd a bekiabálásokra hozzátette: az ultrafeminista véleménynek nincs helye a demokráciában.
Rétvári Bence államtitkára válaszában azt emelte ki, hogy a bevándorlási probléma arról is szól, hogy a választók többségének akaratával mehet-e szembe egy kormányzat. Megemlítette, hogy a magyar kormány nemzeti konzultáció keretében kérdezte meg a polgárok véleményét.

Bővülnek az áldozatok jogai a büntetőeljárásban
A bűncselekmények áldozatainak pszichológiai, érzelmi segítését is előírja az az európai uniós irányelv, amelynek átvételéről egyhangúlag, 161 igen szavazattal döntött a parlament.
A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló, Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte törvénymódosítás szerint a büntetőeljárás során nagyobb tájékoztatást kell nyújtani a sértetteknek. Ezt segíti, hogy akár e-mailben is tájékoztatható lesz az ügyfél. 
A jövőben 24 órás telefonos segélyvonal biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak.

Változik a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban
Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás azzal, hogy a jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem az ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosításával nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni.
A változtatásokat egyhangúlag fogadta el a Ház.

Közigazgatási bürokráciacsökkentés