Lázár János: Jön az újabb rezsicsökkentés

A Corvinus budai campusának sorsáról, a kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépítészeti kar leválasztásával kapcsolatban közölte, azzal kapcsolatban, hogy az értesülések szerint Hódmezővásárhelyre költözhetne az egyetem egyik kara, a miniszter - aki egyben Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője, korábbi polgármestere - azt mondta: még viccnek is rossz, hogy a Corvinus bármelyik egysége Hódmezővásárhelyre kerülne.
Jelezte egyúttal, hogy a Corvinus kertészettudományi karának ő maga nagy támogatója.

A bevándorlás kérdéséről elmondta, intenzív diskurzust vár Orbán Viktor a következő hetekben és hónapokban. A magyar célkitűzésnek megfelelően a kormány elvárja, hogy a bevándorlásügy kérdését nemzeti hatáskörbe helyezze az EU, hogy a magyar parlamentben születhessen meg a döntés a kérdésben. Emlékeztetett, a kormány a politikai menekültekkel kapcsolatban mindent megtesz, az unió álláspontját mi is támogatjuk, de akkorra kell előzetes döntést hozni sorsukról, mielőtt belépnének az Európai Unió területére. A menekültkérdés kezelését és következményeit a következő évtizedek legfontosabb kérdésének nevezte.

A halálbüntetés kapcsán leszögezte: ez a kérdés bevált vitatéma az EU-hoz csatlakozott országoknál, hazánk is egy ilyen vita előtt áll, s meglehet, hogy nálunk is évtizedeket fog igénybe venni. Nagy-Britanniában például húsz év után jutottak dűlőre. A komány célja az, hogy napirenden tartva a demokráciának megfelelő, kulturált vita legyen a kérdés megvitatása kapcsán.

A hatáson túli magyar közösségekről elmondta: a kormány MTA kisebbségkutatói intézetéből hívott meg kutatókat a kérdés megvitatására. Huszonötévvel a rendszerváltozás után demográfiai áttekintést akartak kapni a helyzetről, mivel összegezni kell az ertedeményeket. A miniszter jelentős sikernek nevezte a kettős állampolgárság elérését, s kiemelte, 716 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel, 232 ezren regisztráltak, s a tavalyi választások alkalmával 160 ezren adták le voksukat. Hangsúlyozta, hogy a kormány újra akarja szervezni a határon túl élő magyarok támogatását, mivel riasztó demográfiai adatokat kaptak kézhez.

Lázár János elmondta, hogy a szerdai kormányülésen áttekintették az Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvében foglaltakat. Kifejtette: az akciótervek, pályázatok jóváhagyása a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon.
A tárcavezető szólt arról, hogy a pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, s lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé az egymilliárd forint feletti pályázatok. A miniszterelnök minisztereivel nem hoz döntést, pályázatokat soha nem lát, a fejlesztéspolitikai döntéseit pedig a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozza meg.

A miniszter leszögezte: több mint hetvenezer pályázati nyertes van, és a pézek kifiztetése még folyik. A szabálytalanságok aránya nem éri el a 2 százalékot, azaz majdnem hibátlanul történt, és ez egybeesik a nemzetközi standarddel. 

A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem fejlesztéspolitikia döntéseket hoz, jelentette ki Lázás János, s emlékeztetett: ha egy programra kiíródik egy pályázat, megjelennek a kedvezményezettek, őket átvizsgálják, majd visszakerül a döntés a bizottsághoz. A miniszterelnök pályázatokat sosem lát, a kormány mindig fejlesztéspolitikia döntéseket hoz - tette hozzá.

A közbeszerzési törvény benyújtásáról elmondta: a kérdéseket és kritikákat továbbítani fogják Brüsszelbe. A terv az, hogy az EB által jóváhagyott fomában biztosítsák a nagyobb átláthatóságot, a kiszélesített versenyt, a kisebb bürokráciát. Egyeztettek a kamarákkal, társadalmi vita folyt és folyik a törvényről, mivel csak ősszel készülnek elbírálni.

A miniszter bejelentette: a Magyar Fejlesztési Bank átalalkítása lezárult, így ezután költségracionalizálás és profiltisztítás következik, csak a kiemelt nagy fejlsztésekre fókuszálnak a következő időszakban. A bank új feladataként említette a 2014-20 közötti időszakban jegyzett uniós források közvetítése.

A posta helyzetéről szólva kiemelte,  az utóbbi két évben többet fejlődött a Magyar Posta, mint az elmúlt húsz évben. A régi hagyományos levélküldés és csakkbefizetés mellett logisztikai szerepet is magára vállalt, csomagszállítást, futár-és expresszszolgáltatásokat, így sok extrabevételhez jutott. Sikresnek minősítette a kétéves átalakítást, melyet a 370 milliárd értékű állampapírt postai eladásával igazolt. Végül elmondta, a csekkautomaták és a mobilos ügyintézés korában a kormány terve nem más, mint hogy a ügyfélszolgálati pontként működtesse a postát.

Lázár János emlékeztetett, bár sokna kritizálták a takaréskszövetkezeti integrációt, az Alkotmánybíróság legitimnek tekinti a takarékszövetkezet létrejöttét. Az Európai Bizottság befejezte a vizsgálatokat, a feljelentőkkel folytatott csatát a kormány nyerte. Kilenc takarékszövetkezet kihúzta magát az integrációból, de heten azóta csődbe mentek. Kiemelte, hazánkban huszonöt év óta először vizsgálták át a takarékszövetkezeteket, melyben következtében a polgárok immár a legnagyobb biztonságban tudják befektetni megtakarított pénzüket. Hozzátette, hogy az integrációnak megvolt az ára, mivel közel harminc takarékszövetkezetnél kellett tőkét pótolni, 121-nél komoly problémákat fedeztek fel, s az integráció hiányában csődbe mentek volna. 
A tárcavezető azt is jelezte, hogy minden hazai takarékszövetkezetet átvizsgáltak, az 1 millió 100 ezer ügyfél megtakarításai a legnagyobb biztonságban vannak.
A miniszter tájékoztatása szerint új termékekkel fognak a piacra lépni, ennek egy befektetési alap is rész lesz, s az állam garanciával áll mögötte. Emellett modernizálni fogják a rendszert, az intézetek zöld- és agrárbankként is működnek a továbbiakban, piaci alapon - tette hozzá. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá, azok 2015 júliusában és 2016 januárjában kapnak béremelést, ennek mértéke 10 százalék.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a szerdai kormányülésen felhatalmazták Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegyen javaslatot a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésére.