Belföld

Lázár János: Garantálni kell a biztonságot

Több állammal közös határzárat is építhetünk

„A mindenkori magyar kormány feladata, hogy garantálja állampolgárai biztonságát, ebbe beletartozik a magyar határ biztonságának őrzése és védelme is” – így indokolta tegnap a kormányinfón a magyar–szerb határon a biztonsági zárat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár és Giró-Szász 20150619
Lázár János és Giró-Szász András érkezik a Kormányinfóra (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„Nem szórakozásból hoztuk meg a döntést, nem is azért, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat, de az Európai Bizottság láthatóan képtelen más megoldást biztosítani” – fejtette ki Lázár János. A miniszter hangsúlyozta, Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása szerint az unió – bár nálunk még Olaszországhoz képest is rosszabb a helyzet – sem jogi, sem anyagi segítséget nem biztosított számunkra bevándorlási ügyekben. Felhívta a figyelmet, a kormány a határzárról szóló döntés előtt egyeztetett Pásztor István vajdasági magyar vezetővel, aki támogatja a kezdeményezést, mert így az ő területükön is lecsökken majd a bevándorlószám. Mint folytatta, Szijjártó Péter külügyminiszter szerb kollégájával a szerdai kormányülés közben közölte a döntést. Július elsején közös szerb–magyar kormányülésen tárgyalnak, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a jövő héten az Európa Tanács előtt ismerteti álláspontunkat a bevándorláspolitikában. Lázár János arról is beszélt, a biztonsági zár nem érinti a határátkelő pontokat, tehát a legálisan utazók zavartalanul közlekedhetnek majd a határvonalon. Elmondta, Szerbiában nincsen polgárháború, biztonságos országnak számít, így az ezentúl onnan érkező illegális határátkelőket vissza fogják fordítani. Most ezt nem tehetik meg, bár a magyar hatóságok az érintettek majdnem száz százalékát elfogják. Ők néhánynapos itt-tartózkodás után tovább utaznak Nyugat felé. Németország és Ausztria már jelezte, hogy a területükre érkező, de az unióba nálunk belépő bevándorlókat visszatoloncolják hozzánk.

Arra a felvetésre, mi lesz, ha ezután a kerítést megkerülve Románián vagy Horvátországon keresztül jönnek majd a bevándorlók, elmondta, ezek uniós országok, így ebben az esetben mi ugyanazt tehetjük, amit a németek és az osztrákok velünk. Hozzátette, nem zárkóznánk el attól, hogy több állammal közösen létesítsünk biztonsági határzárat. Idén várhatóan százötvenezer illegális bevándorló lép be az országba. A négy méter magas, 175 kilométeres határkerítés költségét húsz-huszonöt milliárd forintra teszik. Azt várják, hogy egyhetedére eshet vissza a illegális határátkelők száma az érintett határszakaszon.


Kormányinfó

- Tárgyalunk a svédekkel egy új Gripen kiképzőgépről, Szlovénia légtérvédelmének ellátását folytatjuk, eleget teszünk a NATO-kötelezettsé­geinknek
- A kormány döntött a városligeti fejlesztés jövő évi ütemezésének tervéről
- Az ÁSZ elnöke szerint az állami cégek vezetői szemléletét meg kell változtatni
- Jövőre költözik a Miniszterelnökség a Várba, a karmelita kolostor épü­letébe
- Munkahelyteremtő, a trafikosokat, nem a multikat segíti az új trafik­ellátó
- Andy Vajna átvilágításának eddigi csúszását saját hibájának is tartja Lázár
- A paralimpiai bizottsági elnöknek előbb kellett volna lemondania


Röviden

- Az Altus-ügy még csak most kezdődik – hangsúlyozta Lázár János a Kormányinfón. Mint mondta, részletes tájékoztatást kért az Európai Bizottságtól, hogy az Altus Zrt. által vezetett konzorcium milyen körülmények között győzött, és kezdeményezte, hozzák nyilvánosságra a döntésről szóló dokumentumokat. A cég tulajdonosától, Gyurcsány Ferenctől arról érdeklődött, hogy az általuk vezetett konzorciumban van-e olyan vállalkozás, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélést követett el, illetve ezzel a gyanúval ellene eljárás folyt. Azt is kérdezte, van-e olyan személy az Altusban vagy a konzorciumi cégek tagjai között, aki az unió tiltólistáján csalónak számít.

- Lázár János közölte, hogy a kormány vállalhatatlan döntésnek tartja a Kúria minapi határozatát, amelynek alapján a tényleges életfogytiglant kapott Magyar László – aki nyugdíjasokat kínzott halálra – ítéletét megváltoztatva negyven év után szabadulhat. Szerinte a döntés meghaladja a strasbourgi bíróság ítéletét, és szembemegy a Btk.-val is. Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az igazságügyi minisztert, egyeztessen a Kúriával és mérlegelje, a kormány hogyan tud az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulni.

- A miniszter kifejtette, a kormány Budapesttől átvállal  52,3 milliárd forintnyi BKV-hitelt, emellett a 3-as metró felújítására hatvanmilliárd forintig vállalnak kezességet. A BKV idén negyven-, jövőre harminchét-, három év múlva harminchárommilliárdos állami támogatásban részesül. Az adatokból kiderül, a hitelátvállalás után a fővárosnak nem kell a hiteltörlesztésre költenie. A vizes vb miatt azt kezdeményezik, hogy a Dagály uszoda kerüljön állami tulajdonba.

- „Betekintünk Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás cégeibe, hogy mennyi támogatást vettek fel” – mondta azzal kapcsolatban, hogy a kormány a jövő héten megvizsgálja az előző uniós ciklusban leginkább támogatott földbirtokosok helyzetét.

- Elmondta, Pakson egyeztetett az erőmű vezetőivel, szakszervezeteivel. A cél az, hogy olcsó áram jusson a fogyasztókhoz, ezt akár úgy is biztosítják, hogy a Paks I-et leválasztják az MVM-ről. Az új blokkok  üzemeltetését a jelenlegi üzemben dolgozók végzik majd. A kormány béremelést is végrehajt.

- Lázár szólt arról is, vállalja a szekszárdi építési fórumon elmondott szavait, nem érti, hogy az azon részt vevő és azt rögzítő Együtt-tag miért nem merte őt élőben is kérdezni. Kitart a bürokrácia csökkentése mellett.

- Egy bírósági ítélet alapján kiadják a Századvég harmincezer oldalas kormánytanulmányait, de a 2006 és 2010 közötti időszak csaknem tizenhétmil­liárdba kerülő tanácsadói dokumentá­cióját is – mondta el a miniszter.