Lázár János: Az Iszlám Állam célba vette Magyarországot

Lázár János a Kormányinfón a kabinet nevében részvétét fejezte ki a csütörtökön elhunyt Nobel-díjas magyar író, Kertész Imre családjának.

A tárcavezető megerősítette: a kabinet komolyan veszi az Iszlám Állam fenyegetését - amelyben más európai országok mellett Magyarország is nevesítve volt -, nem becsüli alá, és mindent megtesz, hogy a rendőrség és a honvédség közreműködésével garantálja az ország biztonságát.

A múlt heti brüsszeli robbantásról szólva arról tájékoztatott, hogy az egyik magyar sérült, aki a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa, elhagyhatja az intenzív osztályt, az állapota folyamatosan javul.
Lázár János kitért arra, hogy pénteken ötpárti egyeztetés lesz a Belügyminisztériumban a kormány terrorellenes akciótervéről, amely egy 23 törvényt módosító javaslatcsomag, és amely alapján eszközöket kapna a rendőrség terrorcselekmények elhárításához, megakadályozásához, felderítéséhez. Hangsúlyozta, csak olyan eszközökről van szó, amelyek más európai uniós országokban a hatóságok rendelkezésére állnak.

Kormányszóvivő: az ellenzéki pártok felelőssége is, hogy Magyarország mindenre felkészüljön
Az ellenzéki pártok felelőssége is, hogy Magyarország egy esetleges támadás forgatókönyvére is felkészüljön - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában. "Ez nem játék" - szögezte le a kormányszóvivő, hozzátéve: "fenn vagyunk a terrorizmus térképén, a terroristák célpontjai között vagyunk". Kovács Zoltán megjegyezte, hogy a brüsszeli robbantásokkal is az Európai Uniót támadták meg, minden európai államot. Ezért minden érintett szervnek fokozottan kell végeznie tevékenységét. Szükség van megelőző lépésekre, és olyan intézkedésekre, amelyekkel a lehetséges történésekre készülnek fel a szervek. Ezért a kormány az ellenzéki pártok együttműködését kéri terrorellenes akciótervéhez - fejtette ki a szóvivő.  Mint kiemelte: azokon a politikai vádakon túl kell lépni, miszerint a migránsügy, és az ahhoz kapcsolódó kérdések csak hisztériakeltés vagy politikai szándék részei lennének, hiszen "kézzelfogható" nyomai vannak, hogy az illegális migrációval kéz a kézben járt a terrorizmus.

A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy az ellenzék érzi a téma súlyát, és támogatni fogja az akciótervet. A kabinet kész mérlegelni a felvetéseiket. Beszélt arról is, hogy szoros összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között. Minél erősebb a bevándorlás és az iszlám nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye - jelentette ki titkosszolgálati információkra hivatkozva. Kiemelt feladatként jelölte meg a határátlépési pontokhoz érkezők szigorú ellenőrzését és a határok védelmét, s elmondta azt is, hogy több mint kétezer katona segíti a rendőrök munkáját. 

Kvótacssend van az EU-ban
Hangsúlyozta azt is: noha jelenleg "kvótacsend" van az unióban a terrorveszély miatt, amikor az EU-török megállapodás mechanizmussá válik, akkor a kvótákat is megpróbálják működésbe hozni. Megerősítette, hogy a kormány kitart az ügyben a népszavazási kezdeményezése mellett.

A tárcavezető arról is beszámolt: mintegy ezer önkormányzat foglalta határozatba, hogy támogatja a kormány kvótaellenes törekvéseit. Szegedre utalva ugyanakkor felvetette, hogy hány olyan település van, amely Brüsszellel tárgyal és be akarja fogadni a migránsokat. Korrekt lenne, ha erről a szegedieket is megkérdeznék - jegyezte meg.

A minisztert kérdezték a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont létrehozásáról is. A lépést azzal indokolta, hogy a lehetőségét is szeretnék kizárni annak, hogy akár csak egy fél mondat is elvesszen a szolgálatok között, mert ezt senki nem engedheti meg magának.

A rendvédelmi szervekkel kapcsolatos elsődleges feladatként hivatkozott arra, hogy a rendőrség képes legyen minden ember biztonságát garantálni, s ehhez minden eszköze meglegyen. Kitért arra is, hogy a titkosszolgálatoknál 2001 óta nem volt érdemi fejlesztés, ezért elkerülhetetlen, hogy nagyvonalú és jelentős beszerzések legyenek, s az uniós átlagnak megfelelő minőségű technikai eszközök álljanak rendelkezésre.
Az amerikai hadsereg Európában állomozó erőinek főparancsnoksága szerdán azt jelentette be, hogy páncélos dandárt telepít Kelet-Európába az Egyesült Államok. Az ezt firtató kérdésre a miniszter közölte: Magyarországra nem érkezett hivatalos megkeresés ezzel összefüggésben.

Lázár szerint kudarc volt a szerdai tiltakozás
Helytelennek tartja a kormány, hogy beviszik a politikát az iskolákba, ennek ellenére nem becsüli le a Tanítanék mozgalom felhívására tartott szerdai tiltakozást, tiszteletben tartja az abban részt vevők véleményét, és érzékeli, hogy vannak az oktatásügyben problémák - emelte ki Lázár, aki szerint ugyanakkor az előző napi megmozdulás kudarcba fulladt, a pedagógusok és a diákok is fontosabbnak tartják a tiltakozásnál a tárgyalást. 

A tárcavezető szerint a megmozdulás kudarcba fulladt, mert "a 3200 magyar iskolából mintegy 100-ban volt érdemi és valós tiltakozás". "Más kormányok a tegnapi nap után kinevetnék a tiltakozókat, a mi kormányunk azonban komolyan veszi" - fogalmazott. Úgy értékelte: az előző napi szerdai akcióból kiderült, hogy a pedagógusok és a diákok fontosabbnak tartják a tiltakozásnál a tárgyalást.

Nincs döntés a Klikről
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetését firtató kérdésre Lázár János azt mondta: a kormány egyelőre semmiben nem döntött, mert még nem tárgyalta meg a köznevelési kerekasztal javaslatait. Azt azonban világossá tette, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról.

A közétkeztetés esetleges átalakításával kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy reagált: "nem vesszük át a közétkeztetést, mert a miénk". A kormány arról tárgyalt - közölte -, hogy a magyar állam a megrendelői oldalon "egységesen kíván fellépni".

A földárverések csütörtökön záruló második körében 47 ezer hektárnyi földet értékesítettek és várhatóan sor kerül az árverések harmadik körére - mondta.  A családok otthonteremtési kedvezményéről (csok) közölte, hogy eddig 24 ezren érdeklődtek a csok iránt, 2 ezer család pedig már meg is kapta a támogatást.

A kormány lezártnak tekinti a vasárnapi boltzár kérdést
A miniszter kijelentette: a kormány lezártnak tekinti a vasárnapi pihenőnap kérdését, a választóknak kell eldönteni, hogy kívánják-e felülvizsgáltatni azt. Lázár ugyanakkor jelezte: a statisztikák cáfolják a kereskedők aggodalmát, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis folyamatosan és egyre jobban növekszik. Az emberek 3-4 százalékkal költenek többet a vasárnapi boltzár óta - fejtette ki.
Visszautasította azt is, hogy csökkent volna a munkahelyek száma. Ez nem igaz, több ezer új munkahely jött létre - mondta a tárcavezető.

Átalakul a Magyar Államkincstár
A kormány két lépésben átalakítja a Magyar Államkincstárat (MÁK), ezt követően a szervezet végez minden állami kifizetést - tudatta Lázár János, aki 2016 nyarát, illetve 2017 nyarát jelölte meg a változások határidejeként, és közölte: minden más kifizető ügynökség megszűnik. A MÁK fizet ki minden egészségpénztári vagy nyugdíjbiztosítási pénzt, a szakpolitikai feladatok pedig maradnak a tárcáknál - mondta Lázár János, aki azt is tudatta: a szervezetnél személyi változások is várhatók.

A postatörvény siker, az MNB-törvényt vizsgálni kell
Az Ab csütörtökön mondta ki: alkotmányellenes a jegybanktörvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása. A testület elutasította ugyanakkor az államfő postatörvénnyel kapcsolatos, hasonló jellegű indítványát. Lázár János közölte: a postatörvény módosításáról szóló döntés siker, ami azt jelenti, hogy vannak olyan állami cégtulajdonban lévő üzleti információk, amelyeknél az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog. Az MNB-ről szóló törvény alkotmányellenesnek nyilvánított módosításáról úgy nyilatkozott, hogy a parlamentnek meg kell vizsgálnia a kérdés rendezésének lehetőségét alkotmányos keretek között.

Liget projekt, Podmaniczyk Park
Nagyjából 20 hektárral növekedik meg a Liget a Nyugati pályaudvarhoz tervezett zöldfelülettel, és ötezer pluszfát jelent a projekt – mondta el Lázár János. A Nyugati kiváltására nincs megoldás, a Délit viszont Kelenföld ki tudná váltani, de erről még nincs döntés, válaszolta Lázár János lapunk kérdésére.