Belföld
Látványosabb, tagoltabb tankönyvek
Legalább egy osztályzattal jobbra értékelték az új kiadványokat a pedagógusok körében végzett felmérésben részt vevő oktatók
Megkezdődött 2010 után az oktatás átalakítása, s ennek részeként indult el a tankönyvfejlesztési program is, amelynek első szakasza a végéhez közeledik – mondta az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete (EKE-OFI) új tankönyveket bemutató rendezvénysorozatának első, fővárosi állomásán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Tájékoztatása szerint már folyik az uniós és állami forrásból finanszírozott újabb hároméves fejlesztési terv előkészítése.
Az oktatáskutató intézet által 2013-tól végzett taneszközfejlesztési program célja az volt, hogy a családok számára megfizethető árú, valamint ingyenes új generációs taneszközöket hozzanak létre. A folyamat során több száz új tankönyvet és hozzá tartozó segédanyagot – pedagógus-kézikönyveket, megoldókulcsokat – készítettek, és átdolgozták a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, valamint az Apáczai Kiadó taneszközeit is. Az eddigi fejlesztések során a legnagyobb arányban a közismereti tárgyak oktatásánál használt könyvek fejlesztése történt meg, a következő szakaszban a sajátos nevelési igényű és a nemzetiségi tanulók által használt taneszközök, illetve az okostankönyvek, okoseszközök fejlesztésére koncentrálnak. Az innovációs munka eredményeként ezerháromszázhatvanhat kiadvány szerepel a kínálatban, ami jelentősen felülmúlja bármely más kiadó tankönyveinek számát – hangsúlyozta Kaposi József, az EKE-OFI főtanácsadója. Felidézte azt is, hogy az elmúlt években rengeteg tanár és iskola próbálta ki a könyveket, és tapasztalataival, visszajelzéseivel segítette a munkát. A mai diákok gondolkodásához igazodva, több nemzetközi konferencia tapasztalatai alapján a vizualitás sokkal hangsúlyosabb az új taneszközökben – magyarázta a főtanácsadó. Hozzátette, a kisebb arányú főszövegek, pontosabb definíciók, tagoltabb leckék, rövid összefoglalók segítik az oktatás megújítását. Arról is beszélt, hogy tovább folyik a digitális taneszközök, okostankönyvek és alkalmazások fejlesztése, ezeket folyamatosan építik be a rendszerbe. Példaként említette az új történelematlaszt, amelyhez digitális térképeket készítettek. Új elemként jelent meg a Fejlesszünk együtt! program, amelynek keretében pályázat indult az innovatív tanárok részére, akik így bekapcsolódtak a komplex természettudomány tantárgy fejlesztésbe – közölte Kaposi, aki szerint a szakközépiskolákra akkreditált könyvek ezentúl a szakgimnáziumokban is használhatók lesznek. Fontosnak nevezte, hogy az átdolgozott tankönyvek nagy része változatlan áron kapható. A tanárok körében végzett felmérésben részt vevő oktatók legalább egy osztályzattal jobbnak ítélték az új taneszközöket, s ez igazán hiteles értékelés – mutatott rá Kaposi József.
„A kompetenciafejlesztés irányába mozdultunk”
5 perces interjú: Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztályának vezetője
– Mi az elmúlt években fejlesztett új tankönyvek legnagyobb erénye?
– A kiadványok az európai oktatási kultúrára már jellemző módszertani újításokat tartalmaznak, a kidolgozásukat pedig végig komoly szakmai egyeztetés övezte. Az egyes kísérleti tankönyveket rendszerint ötven-ötven pedagógus használta egy egész tanéven át, folyamatosan visszajelzéseket adva a fejlesztőknek, akik ezeket figyelembe véve dolgoztak. A munka eredményeként kettős hatás érvényesül az oktatásban, hiszen míg a jelenlegi Nemzeti alaptanterv, a NAT és a kerettentervek ismeretközpontúak, addig a hozzájuk készült új fejlesztésű taneszközök sokkal inkább a kompetenciafejlesztés irányába mozdultak el.
– Várható az elkészült taneszközök minőségének ellenőrzését célzó, a tanulók körében végzett hatásvizsgálat?
– Elkészült a NAT koncepciója, kezdődik egy új fejlesztési munka, de közben a jelenleg alkalmazott pedagógiai módszerek kutatása is folyik az intézményekben. Ezek eredményeit
a tartalomszabályozási folyamatokba be lehet illeszteni, s a most induló fejlesztések során is alkalmazni tudjuk azokat.
– Mit gondol az új generációs tankönyvek kapcsán elhangzott kritikákról?
– Láthatóan elindult egy hibakereső médiamozgalom. Ebben megfogalmaztak megalapozott bírálatokat, amelyeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden esetben beépített a fejlesztésbe. Emellett azonban olyan kérdéseket is feszegettek, amelyek meghaladják a kritikusok kompetenciáját. Az ideológiai vitákat nem lehet a tankönyvek oldalain megoldani, ezeket máshol kell rendezni.
– Tudna mondani konkrét példát a figyelembe vett bírálatok közül?
– Igen. Az alsó tagozatos nyelvtankönyvekben, egyes feladatoknál értelmezési problémákat okozó metodikai hibákat vettek észre, amelyeket aztán természetesen kijavítottuk.