Belföld
Latorcai Csaba: Emlékezni és emlékeztetni kell
"Az emlékezéssel megelőzhetőek az újabb tragédiák"
Latorcai Csaba közölte: ez az esemény egyszerre üzeni az összefogást, hogy együtt emlékezzünk minden jóakaratú emberrel a sérelmet szenvedettekre, a szolidaritást, hiszen a világ számos táján ma is kísértenek a holokauszt szenvedései, üldöztetései, továbbá azt, hogy "elutasítunk minden kirekesztő eszmét, az antiszemitizmus és gyűlöletkeltés minden formáját, és a jog eszközével veszünk ezekért elégtételt a zéró tolerancia jegyében", de az emlékezés jelentette lelki-szellemi újjáépítést is. "Mutassunk példát, és a magunk mikrovilágában forduljunk a nélkülözést elszenvedő embertársaink felé" - hívott fel a vallási, faji vagy nemzetiségi hovatartozásuk miatt kirekesztett százezrekre utalva a helyettes államtitkár.
Hozzátette: az oktatás és a nevelés döntően meghatározza a jövő nemzedékeinek értékrendjét és értékmeghatározását.
"A mártírtok és a vészkorszak embermentői a legnemesebb példát állítják elénk: az igaz értékek vezérelte cselekvés példáját, azt, hogy a legnagyobb gonoszság vagy pusztító közöny közepette is csak a szeretet parancsát követve érdemes élni" - fogalmazott Latorcai Csaba, ezt a parancsot ma is követendőnek nevezve.
Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere arról beszélt: a kerület története összeforrott a hazai zsidóságéval, hiszen 1926-ban Angyalföldön a lakosság 8 százalékát, Újlipótvárosban 80 százalékát ők tették ki. Kiemelte, a tavalyi holokauszt-évforduló mellett azért is fontos ez a megemlékezés, mert "folyamatosan ordas eszmék vannak napirenden".
"A szabadság és a demokrácia híveinek az a feladatuk, hogy fellépjenek a veszélyt jelentő, avítt, agresszív vezérelvűséggel szemben" - jelentette ki Tóth József, hozzátéve, minden tisztességes embernek, demokratának tudnia kell, "hogy a nyilas ügy nem zsidó ügy; minden magyar ügye", mert a mozgalom gyilkos támadás volt minden magyar és keresztény érték és a humánum ellen.
Fontosnak nevezte a hetven évvel ezelőtt történtek felidézését azért is, mert a vészkorszak története kapcsán mindinkább feledésbe merülnek az egykori védett házak, amelyek közül sok ebben a városrészben áll.
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke elmondta: a magyar kormány, a kerületi önkormányzat és a Mazsök által indított projekt keretében azon a 22 háztömbön helyeztek el egy-egy emléktáblát, amelyben annak idején a külföldi államok által kibocsátott védlevelekkel rendelkező több tízezer ember élhette túl a vészkorszakot.
Azt mondta, a nemzetközi gettó "egy mákszemnyivel több esélyt jelentett a túlélésre két Duna-parti sortűz között".