Látnak lehetőségeket a fiatalok a magyar vidékben

Hatalmas a földvásárlási igény a gazdálkodók részéről, ezért is indította a kormány az állami földek értékesítésével kapcsolatos programot – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tegnap az Echo Televízió Mélymagyar című műsorában. Emlékeztetett: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetről szóló törvény már régóta lehetővé teszi az állami területek értékesítését, az elmúlt években több ezer három hektár alatti parcellát vásárolhattak meg a magyar földművesek. Vásárolni kizárólag földművesek tudnak, ők százháromezren vannak. Ez azért fontos, mert a magyar föld védelmének leghatásosabb eszköze, ha az a hazai gazdálkodók tulajdonában van. Ne a külföldieké, spekulánsoké legyen, hanem azoké a helyben lakó földműveseké, akik abból szeretnének megélni. A fiatalok pedig látnak megélhetést a magyar vidékben. A gazdálkodók elsősorban azokat a területeket szeretnék elsősorban megvásárolni, amelyek a már meglévő táblájuk mellett vannak. Az állam közel négyszázezer hektárt értékesít, ötvenezer ingatlant, amelyből negyvenezer helyrajzi szám három hektár alatti, és csak mintegy háromszáz birtok száz hektár feletti. A miniszter rámutatott: ezek az országban szétszórtan találhatók, ezért képtelenség összefüggő nagybirtokot kiépíteni a programban, emellett a földtörvény meghatározza mind a haszonbérelt, mind a tulajdonban lévő területek méretének a felső határát.

Fazekas Sándor az ellenzéki támadásokkal kapcsolatban emlékeztetett: a baloldal a külföldiek földszerzését támogatná. A mostani kormány politikája a kisgazdaságokra épül, ezért a nagybirtokok aránya az elmúlt években már tíz százalékkal csökkent. A szocialista kormányok idején is voltak árverések, értékesítések, emellett ezer hektáros birtokokat adtak bérbe versenyeztetés nélkül. A miniszter hangsúlyozta: a baloldali oligarcha-korszaknak vége, lejárnak a haszonbérletek, fogy a nagybirtokok területe, ez nagyon sok érdeket sért.

A földtörvény brüsszeli vizsgálatáról Fazekas Sándor elmondta, rendkívül eltérő a tagállamok földszabályozása, a hazai törvény számos elemét külföldi példákból vettük át, azonban sajátosságai is vannak a magyar rendelkezéseknek. Erős pontja a törvénynek a helyben lakás kikötése, valamint a jogi személyekre vonatkozó földvásárlási tilalom. Az Európai Unió intézményeiben azonban erős a szabad kereskedelmi lobbi.

Bayer Zsolt műsorában megismerhettük azt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei házaspárt, akikkel kapcsolatban az ellenzék évek óta azt híreszteli, a föld után járó támogatásokat nem földművesek, hanem műkörmösök kapják, valójában nem is gazdálkodnak, csak felveszik a támogatásokat. A riportfilmben Pásztorné Jánosi Katalin elmondta, valóban elvégzett egy műköröm-építő tanfolyamot amikor gyesen volt, azért, hogy addig is tevékenykedjen, azonban előtte évekkel már megszerezte azt a szükséges képesítést, hogy földműves legyen, bekerüljön a hivatalos nyilvántartásban. Pásztor István pedig arról beszélt, hogy 2004 előtt is állattenyésztéssel foglalkoztak, azonban a faluban elfogytak a legelők, amelyeket az akkori szocialista kormányzat idején olaszoknak adtak haszonbérbe. A külföldi bérlő nem foglalkozott állattartással, azonban felvette a területe után járó támogatást. A házaspár jelenleg szarvasmarha tartással foglalkozik, úgy gondolják, igenis van lehetőség a hazai mezőgazdaságban, amely a boldogulásukat jelenti. A Pásztor család történetével kapcsolatban a miniszter rávilágított: a sajnálatos eset iskolapéldája a baloldal gazdagyűlöletének, és annak a felfogásnak, hogy a magyar gazdálkodón kívül bárkié lehet a termőföld. Emlékeztetett: a baloldal a külföldiek és a nagy cégek kezére játszaná a földet.