Kvótareferendum: Lehet jelentkezni a külképviseleti szavazásra

A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok automatikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe, nekik nem kell regisztrálniuk, de azoknak, akik a szavazás napján előreláthatólag külföldön tartózkodnak és ott kívánnak élni választójogukkal, a magyarországi lakóhelyük szerinti jegyzőtől kell kérniük felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.

A választópolgárok 76 ország 105 külképviseletén adhatják le voksukat a népszavazáson. A kérelmeket már be lehet nyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon.

A külképviseleti névjegyzékbe vétel szeptember 24-i határideje jogvesztő, vagyis azután már senkit nem lehet abba felvenni. Amikor valakit felvesznek, egyidejűleg feltüntetik a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében, hogy a választópolgár ebben szerepel, a szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán pedig nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.

A választópolgár a külképviseleti névjegyzékbe történt felvételét követően meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, akkor ugyancsak szeptember 24-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.  

 Bár a népszavazás zavarja elsősorban Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét, nem a népszavazásra gondol, amikor a kötelezettségszegési eljárást szóba hozza, hanem arra a következményre, ami a népszavazás után lehetséges - mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, kedd reggel.

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az EB vezetője az osztrák Kurier című napilapnak nemrég úgy nyilatkozott: veszélyt jelent a jogbiztonságra, ha mostantól a Európai Tanács és az Európai Parlament összes határozatáról népszavazásokat rendeznek.

Tóth Norbert arra a kérdésre, hogy a bizottságnak van-e jogalapja a népszavazás miatt kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen, kifejtette: a népszavazás után a magyar Országgyűlésnek „valamit lépnie kell”, vagy módosítja az alaptörvényt, vagy módosít törvényeket, vagy országgyűlési határozatot fogad el vagy ezek kombinációját. Ezek lesznek azok a jogi aktusok, amelyek esetleg összeütközésbe kerülhetnek az Európai Unió alapító szerződéseivel vagy az azokból fakadó kötelezettségekkel, és akkor lehetne elvileg kötelezettségszegési eljárást indítani - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet: maga Jean-Claude Juncker is arról beszélt az interjúban, hogy „időben még nem lezajlott dolgokról beszélünk”. A szakértő szerint az EB elnöke kijelentésével "ijesztgetni próbált”.