„Kvótacsend” van Európában a terror miatt

Az Iszlám Állam Magyarországot potenciális célpontként jelölte meg, innentől kezdve a kormánynak fokozott a felelőssége abban, hogy minden magyar honfitársunk biztonságát garantálni tudjuk. Komolyan vesszük a fenyegetést, nem becsüljük alá – mondta tegnap Lázár János az Iszlám Állam által nemrég közzétett fenyegető közlemény kapcsán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, a brüsszeli támadásnak harminckét áldozata volt, két magyar is megsebesült. Kifejtette, a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendőrség és a honvédség közreműködésével, más uniós tagállamokhoz hasonlóan, velük együttműködve garantálja Magyarország és Európa biztonságát.

A kormány meggyőződése, hogy a polgárok megvédése érdekében a rendőrség és a honvédség számára minden olyan eszközt biztosítani kell, amely az uniós tagállamokban is rendelkezésre áll. Ezért dolgozták ki a terrorellenes akciótervet, ennek keretében huszonhárom törvény módosítására tesznek javaslatot. A cél, hogy megerősítsék a rendőrséget, és technikailag felkészültté tegyék a titkosszolgálatokat. A honvédség feladatai kapcsán módosítanák az alaptörvényt is. „Remélem, hogy az ellenzék érzi a téma súlyát, és támogatni fogja az akciótervet. A kabinet kész mérlegelni a felvetéseiket” – mondta Lázár János.

A miniszter ismét hangsúlyozta, szoros az összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. Arról is szólt, hogy a kormány kitart amellett, hogy népszavazást kell tartani az kötelező kvóta elutasításáról, bár most a terrorcselekmények miatt „kvótacsend” honol az unióban. De szerinte egyértelmű, hogy ha az unió és Törökország megállapodása mechanizmussá válik, akkor újra napirendre kerülnek a kvóták. „A szegedieket is meg kellene kérdezni erről” – mondta, Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének szavaira reagálva. Schulz egy nyilatkozatában arról beszélt, a baloldali vezetésű Szeged bármennyi migránst befogadna.

„Nemrég még az volt a terv, hogy egy órára az egész országnak le kell állnia és mindenkinek támogatnia kell a pedagógusok tiltakozását… Semmiképpen nem becsülném le a szerdai tiltakozást, ez hiba lenne a kormány részéről, annak ellenére, hogy a több ezer magyar iskolából csak százban volt valós megmozdulás. Szerintünk kudarc volt a munkabeszüntetés, de komolyan vesszük azt” – fogalmazott Lázár János a Tanítanék Mozgalom szerdai akciójáról. Mint mondta, tiszteletben tartják a „civilek” véleményét, de helytelenítik, hogy a politikát beviszik az iskolákba. A tüntetés szervezői is érthettek ebből a kudarcból, láthatták, hogy az iskolákban dolgozók fontosabbnak tartják a tárgyalásokat a tiltakozásnál, ezt bizonyítja, hogy az oktatási intézmények kilencven százaléka távol tartotta magát a munkabeszüntetéstől – folytatta a miniszter. Hangsúlyozta, a kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra, a pedagóguskar, a szakszervezetek és az oktatási szakemberek részvételével megtartott Köznevelési Kerekasztalhoz várják az elégedetlenkedőket. Ezek az egyeztetések hatékonyak, emellett a Pedagógusok Szakszervezetének javaslatai közül tizennyolcban már megállapodás körvonalazódik.

Lázár János leszögezte, még nincs kormánydöntés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megszüntetéséről, minden konkrét lépésről csak azután lehet beszélni, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban beszámol majd a kabinetnek a Köznevelési Kerekasztal munkájáról.

Hangsúlyos kijelentések
- A több ezer magyar iskolából csupán százban volt érdemi és valós tiltakozás
- A kormány még nem tárgyalta a Köznevelési Kerekasztal javaslatait a Klikről, de biztos, hogy a magyar állam nem fog lemondani iskolafenntartói jogáról
- Fokozott felelőssége a kormánynak minden magyar biztonságát garantálni
- Minél erősebb a bevándorlás nyomása, annál erősebb a terrorizmus veszélye

---

Röviden. Két lépcsőben alakítják át a magyar államkincstárat

- Az idei év júniusa és 2017 júniusa jelöli ki a Magyar Államkincstár (MÁK) átalakítását. Ez a szervezet lesz az állam központi kifizetőhivatala, az egészségpénztári és nyugdíj-biztosítási pénzek kifizetése is a kompetenciája lesz. Orbán Viktor miniszterelnök elképzelése szerint a stratégia és a szakpolitika marad a minisztériumoknál, a végrehajtási szint a kormányhivatalokhoz és a MÁK-hoz kerül. Lázár hozzátette, a szervezetnél lesznek személycserék is.

- Az Alkotmánybíróság (AB) a Kormányinfóval egy időben közölte, hogy alkotmányellenes a jegybanktörvény módosítása, viszont elutasította az államfő postatörvénnyel kapcsolatos indítványát. Lázár úgy reagált, ha az AB indoklása ad rá lehetőséget, akkor a parlamentnek meg kell vizsgálnia, lehet-e alkotmányosan rendezni a jegybanki kérdést. A postatörvényes határozatot nagy sikernek nevezte, mert az AB ezzel azt jelezte, az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog.

- A miniszter kifejtette, 2007 és 2013 között nyolcezer-kétszázmilliárd fejlesztési forrást kapott az ország, ez az árfolyam-különbözet miatt négyszázmilliárddal emelkedett, jövő nyárig tart az elszámolás. Hat vitás ügyben összesen kétszázegymilliárdos tételt kell tisztázni. Az unió a teljes keretösszeg két százalékánál normálisnak tartja a vitát, ezt az arányt egyik projekt sem éri el.

- A kormány nem vizsgálja felül a vasárnapi pihenőnapos döntését, minden statisztika azt mutatja, hazánkban jóval az uniós szint felett nőtt a kiskereskedelmi forgalom és több ezer új munkahely jött létre – hangzott el.

- Szerinte a Soros György által finanszírozott szervezetek korrupciós vádjai légből kapottak, Sorosnak érdemes volna belátni, hogy nem működik az általa fenntartott hazai szervezetrendszer, és ki kellene vonulnia hazánkból.

- Lázár János szerint lesz harmadik körük a földárveréseknek. A miniszter leszögezte, az állam ilyen drágán még soha nem adott el földeket.

- Nem veszi át az állam a közétkeztetést, mert az az államé – mondta lapunk kérdésére a tárcavezető. Kifejtette, az állam egy nap egy-másfél millió embernek biztosítja az ingyenes étkezést, ha az adófizetők fizetik a számlát, akkor az állam jól teszi, ha központilag szervezi meg a feladatot.

- A Városliget ügyéről azt mondta, nem a zöldterületek növelése és a fejlesztések ellen kellene most tiltakozni, hanem korábban kellett volna a romos állapotok, a park közepén lévő parkoló és a Kós Károly sétány autóforgalma miatt.