Belföld
Kutatási program indult 1956 alaposabb feltárására
Schmidt Mária: sok alapkutatás befejeződött, de sokat nem tudunk még
Földváryné Kiss Réka kifejtette: erre azért is szükség van, mert egyre kevesebben élnek közöttünk, akik részesei, személyes szemtanúi voltak az eseményeknek, így egyre kevésbé marad meg az emléke is az érintetteknek.
Úgy vélte, 1956 "sokarcú" volt, hiszen egyaránt részesei voltak a vidéki forradalmárok, a fegyveres harcosok a barikádokon vagy a reformkommunista értelmiségiek. A szabadságharcot követő megtorlásnak pedig részesei voltak bírák, ügyészek, népbírák, de fontosak azok a jogászok is, akik visszautasították, hogy részt vegyenek ebben, és mindkét mintát be kell mutatni személyes sorsokon keresztül - mutatott rá. Hozzátette: különböző magatartásformák voltak 1956 után.
A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy a megtorlás során kivégzettekről azért vannak eltérő számadatok, mert voltak, akiket "köztörvényesítettek", vagyis nem politikai okokból ítéltek el tevékenységük miatt. Politikai okokból egészen biztosan 225-229 embert végeztek ki.
Ugyanakkor sokakat öt-tíz év börtönbüntetésre ítéltek, ami szintén meghatározta ezen emberek, sőt családjaik sorsát, ugyanis például a gyermekeik sokszor emiatt nem tanulhattak tovább - emlékeztetett.
Földváryné Kiss Réka arról is beszélt, hogy bár 1963 a nagy amnesztia kezdeteként él a köztudatban, ez nem egyenlő felek közötti kiegyezés volt, hanem "egy megtorló hatalom a szovjet hadsereggel a háta mögött és egy megtorolt társadalom" volt a két fél. Nem teljes amnesztiáról van szó, hiszen a hetvenes évekig börtönben maradtak a barikádharcosok, és sok ügy volt később is, amely összefüggésbe hozható 1956-tal - magyarázta.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke végül közölte: meg kell nevezni a bűnösöket, és ha máig megáll a büntetőjogi felelősség, le kell folytatni a szükséges eljárást, de legalább ilyen fontos feladat megismertetni a fiatalokkal 1956-ot.
Szakértő: '56-ban a magyar szellemi élet java emigrált
Az 1956-os forradalom alatt és után a magyar szellemi élet java emigrált - mondta Hámori Péter társadalomtörténész az M1 aktuális csatornán péntek reggel. A történészek mai napig vitatkoznak arról, hogy hányan és kik hagyták el akkor Magyarországot. Akik itthon maradtak, gazdálkodók voltak, mert földjük volt, és munkások, mert állásuk volt, azonban sok egyetemista és egyetemet végzett ember elhagyta az országot - mondta a szakértő. Hámori Péter beszélt arról is, hogy a magyar 56-os eseményeket a romániai magyarok "szívrepesve" figyelték, de sok román is, és sokan azért kezdtek el közülük magyarul tanulni, hogy a Magyar Rádió híradásait hallgassák, megértsék, hiszen a román rádió szinte semmit nem közölt az akkori magyar történésekről. Mint mondta, óriási bátorságot adott a romániai magyaroknak a forradalom, a "megszabadulás" ígéretét kínálta.
Schmidt Mária: sok alapkutatás befejeződött, de sokat nem tudunk még
Nagyon sok alapkutatás befejeződött 1956-tal kapcsolatban, sok mindent tudunk, azonban vannak még kutatnivaló anyagok - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Schmidt Mária - aki az 1956-os forradalom jövő évi jubileumi emlékéve koordinálásáért felelős kormánybiztos is - elmondta, az emlékév egyik feladata lesz, hogy nagyobb súllyal ösztönözze "azt a kutatómunkát, amely előttünk áll". Példaként azon pereknek az egyenkénti, részletes áttanulmányozását említette, amelyeket az '56-os ügyekkel kapcsolatban még nem kutattak: kik azok, akik tettesek voltak - bíróként, ügyészként, rendőrtisztként, feljelentőként.
Az emlékévnek a büszkeségről, a magyarságról, a szabadságról, a hazaszeretetről és a nemzeti függetlenségről kell szólnia - mondta Schmidt Mária.