Belföld
Külügyi tárca: Tárgyalni kell a szabadkereskedelmi megállapodásról
a parlamentben tartottak panelbeszélgetést a témáról
A bírálatok sokszor a megállapodás majdani hatásairól szólnak, ezeket azonban nem lehet pontosan megbecsülni, a KKM elemzései szerint összességében pozitívak lesznek, de egyelőre nem tudjuk, mikor lép hatályba az egyezmény, és nem tudjuk, mennyire fogják tudni kiaknázni a felek – mondta Nagy Gábor. Ezért egyelőre csak azt lehet leszögezni, hogy van értelme tárgyalni róla – mondta.
Emlékeztetett, hogy a Koreai Köztársasággal kötött hasonló megállapodás eredményeként az EU nettó importőrből nettó exportőrré vált.
Magyarországon minden ötödik munkavállaló jövedelme származik közvetlenül vagy közvetve az exportból – jegyezte meg.
A TTIP aláírását ellenző csoportok – a panelvitát szervező Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace és a Védegylet Egyesület - a konferencia résztvevői között kiosztott kiadványaikban számos ellenérvet sorakoztattak fel az egyezménnyel szemben. Kifogásolták, hogy a megállapodás előjogokat biztosít a nagyvállalatoknak, mert azok a TTIP-ben kijelölt választott bíróságon beperelhetik a szerződésben részes államokat, ha azokban olyan törvényeket hoznak – például az emberi egészség, a fogyasztók vagy a környezet védelmében -, amelyek érintik a befektetéseiket. Példájuk szerint amerikai palagázcégek több millió eurót követelhetnek azoktól az országoktól, ahol megtiltják a megfogalmazásuk szerint a környezetre ártalmas palagáz használatát. A másik ellenérv szerint a nagyvállalatok már egy nagyon korai fázisban beleszólhatnak a szabályozásba, még azelőtt, hogy egy törvénytervezet napvilágot lát. A következő érv, hogy a TTIP eredményeként „felhígulnak” az európai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és munkaügyi szabályok, mert a lazább amerikai szabályozáshoz fogják közelíteni a szigorú európai szabványokat, ahelyett, hogy az amerikai szabályozást igazítanák az európaihoz. Végül kifogásolják azt is, hogy nem elég átlátható a szabadkereskedelmi tárgyalások folyamata, az Európai Bizottság „titokban”, egyedül vezeti őket. Nagy Gábor elmondta: az Európai Bizottság az Európai Tanácstól, vagyis a tagállamoktól kapott mandátum alapján tárgyal, és ez a mandátum nyilvános, elérhető az Európai Bizottság honlapján. Hozzátette, a tárgyalásokon az a cél, hogy az amerikai fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, munkajogi szabályozást közelítsék a szigorúbb európai szabályokhoz, és nem az, hogy Európa lazítson ezeken. Wojtek Talko, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgatóságának kommunikációs igazgatója többek között arról beszélt, hogy a TTIP megszüntet egy sereg technikai, bürokratikus akadályt az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelemben, és az export bővülésén keresztül fellendíti a gazdaságot, új munkahelyeket teremt a kivitelben érintett szektorokban. A lengyel EU-tisztségviselő egyetértett azzal, hogy vannak kockázatok, amelyeket el kell kerülni, de erre vannak a tárgyalások. Arra a sokat hangoztatott érvre, hogy az Egyesült Államokban megtermelt génmódosított növényeket „be fogják csempészni Európába a hátsó ajtón”, kijelentette: ettől egyáltalán nem kell tartani, mert az EU-bizottság mandátuma szerint a TTIP nem módosíthat a jelenleg érvényes európai uniós élelmiszerbiztonsági szabályokon. Szabó Marcell, az ombudsman a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes arra figyelmeztetett: a TTIP „rátelepedhet” a magyar jogrendre. Emlékeztetett, az EU Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodásánál a közösségi jog, az acquis communautaire részévé tették a szerződésnek azon részeit, amelyek közösségi hatáskörbe tartoznak. Vagyis ezeknek a hatályba lépéséhez nem volt szükség tagállami ratifikációra.
Bencsik János (Fidesz), az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke azt mondta, tartani lehet tőle, hogy elsősorban a multinacionális vállalatok profitálnak majd a megállapodásból.
Az Európai Bizottság képviselője elmondta: van egy orvosi műszereket gyártó lengyel középvállalat, amely most bürokratikus akadályok miatt nem tud exportálni az Egyesült Államokba. Az ilyen vállalatoknak is segít az EU-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás – mutatott rá.
Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem környezetgazdaságtan professzora kifejtette: vannak komolyabb gondok azoknál, amelyeket a TTIP meg akar oldani. Ilyen például a világméretű munkaerő-túlkínálat, mégsem tárgyalnak olyan intézmény létrehozásáról, amely ezt megoldaná.
Az egyetemi tanár kifejtette: a tőkés osztálytól a gazdasági hatalom átkerült professzionális menedzserek kezébe, akik kénytelenek mindössze egy évre előre gondolkodni, különben a közgyűlés leváltja őket. Aki fenntartható fejlődésben gondolkozik, annak más az időhorizontja - mondta, javasolva, hogy maximalizálni kellene a nagyvállalatok által elérhető maximális profitot, mert ez egy sereg gondot megoldana.
A konferencián a TTIP ellenzői többször utaltak arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás túlmutat a kereskedelmi-gazdasági kérdéseken, politikai megfontolások is meghúzódnak mögötte.