Belföld

Kulcskérdés a gondos kiválasztás

A családokból kikerülő, tizenkét évesnél fiatalabb állami gondozott gyerekek túlnyomó többségét nevelőszülőknél helyezik el

A családból kiemelt, tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek 84 százaléka nevelőszülőnél él, a többiek számára kedvezőbb az intézményi elhelyezés súlyos fogyatékosságuk, betegségük miatt vagy más okból.

04o
Az örökbefogadás elengedhetetlen feltétele a nevelőszülői OKJ-s szakvizsga (Fotó: Csudai Sándor)

Magyarországon 23 ezer gyermeket és fiatal felnőttet gondoznak gyermekvédelmi szakellátásban. Több mint nyolcezren élnek gyermek- és lakásotthonokban és 14 ezernél többen nevelőszülőknél – köztük 12 710 a gyermek –, a többiek pedig 18 és 25 év közötti fiatal felnőttek. Körülbelül háromszáz gyermeket ápolást-gondozást nyújtó intézményben helyeznek el – ismertette az Emberi Erőforrá-sok Minisztériuma (Emmi) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tavaly december végi adatait.

Mint arról beszámoltunk, 2014-től minden tizenkét évesnél fiatalabb, családból kiemelt gyermeket nevelőszülőknél kell elhelyezni. Kivételek ez alól azok a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek, akiknek nem találnak az ellátásukra alkalmas nevelőszülőt, illetve azok a testvérek, akiket nem tudnak ugyanahhoz a nevelőszülőhöz elhelyezni, és csak intézményben maradhatnak együtt.

A tárca adatai szerint jelenleg 9968 tizenkét évesnél fiatalabb gyermek van szakellátásban, közülük 8352-ről, azaz 84 százalékukról pedig nevelőszülők gondoskodnak. A jogszabály szerint amikor a gyámhatóság dönt egy gyermek nevelésbe vételéről, arról is gondoskodnia kell, hogy olyan gondozási helyet jelöljön ki számára, ahol a szükségleteinek megfelelően látják el és családi kapcsolatait ápolni tudja. A különféle állami, egyházi, nem állami fenntartású nevelőszülői hálózatokban 2014. szeptember végén 5048 nevelőszülőt foglalkoztattak, akiknél összesen 16 441 gyermeket lehetett elhelyezni. A felmérés idején 2128 férőhely nem volt betöltve.

Az Emmi tájékoztatása szerint ez év januárjától több olyan intézkedés is történt, amelynek célja, hogy a nevelőszülő-jelölt a megfelelő tudással mihamarabb beléphessen az ellátórendszerbe, ugyanakkor választási lehetőséget is kapjon. Foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez a hatvanórás nevelőszülői tanfolyamot vagy az OKJ-s „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” képzési modult kell elvégeznie.

Ugyanakkor vállalnia kell, hogy bizonyos időn belül az OKJ-s nevelőszülő szakképesítést is megszerzi, vagy elvégzi a nevelőszülők számára szervezett – még kidolgozás alatt álló – központi oktatási programot.
További könnyítés, hogy a nevelőszülő nem kerül választás elé, végezhet más keresőtevékenységet is, ha azzal nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek vagy fiatal felnőtt ellátását, továbbá az, hogy ez év szeptemberétől a nevelt gyermeknek is jár az ingyenes étkeztetés és a térítésmentes tankönyv.

Nevelőszülői hálózatainkat igyekszünk folyamatosan bővíteni, illetve pótolni azokat a nevelőszülőket, akik idős koruk vagy a családi körülményeik változása miatt már nem vállalnak ilyen feladatot – tudatta a tárca.
A nevelőszülői hálózatokat működtető intézmények rendszeresen szerveznek toborzásokat és képzéseket. Az Emmi hangsúlyozta: a minőségi ellátásban kulcskérdés a nevelőszülők gondos kiválasztása, olyanoké, akik hivatásuknak érzik a feladatot, és személyiségük, illetve környezetük egyaránt alkalmas a gyermekek nevelésére.

A képzés tartalma és színvonala olyan kell legyen, hogy felkészítse a feladatra őket. Emellett a nevelőszülőknek folyamatosan támogatást kell kapniuk a gyermekek gondozásához, neveléséhez, ugyanakkor az ellátás színvonalát is folyamatosan ellenőrizni kell. Ezt a feladatot a nevelőszülői tanácsadók látják el, a gyermekvédelmi gyámok pedig a gyermekek jogainak érvényesülését kísérik figyelemmel.
A gyermekvédelmi törvény 1997 óta kimondja, a családjukból kiemelt gyermekeket elsősorban nevelőszülőhöz kell elhelyezni, és a gyermekotthoni ellátás csak akkor jöhet szóba, ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőség. A fogyatékos, beteg gyermekek esetében ugyanez a főszabály, de a törvényalkotó azzal is számolt, hogy például egy súlyos, halmozottan fogyatékos, szondával táplált kisgyermek biztonságos ellátása gyermekotthonban vagy ápolást, gondozást biztosító szociális intézményben oldható meg. A speciális szükségletű – például pszichés tüneteket mutató, disszociális, pszichoaktív szerekkel élő – gyermekek, fiatalok számára is igyekeznek nevelőszülőket találni, de a szükségleteihez igazodó speciális ellátás miatt a többségük gyermekotthonban nevelkedik.