Belföld

Középpontban a társadalomfejlesztés

Két új projekt indul Miskolcon

Mintegy tizenkétezer Borsod-Abaúj-Zemplén megyeit - köztük sok gyermeket is - bevonnak abba a két projektbe, amely komplex emberi erőforrás-fejlesztésre irányul, méghozzá társadalmi felzárkóztatással és a gyakorlatorientált szemléletmód terjesztésével. Az életevezetés iskolája, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képzési klaszter nevű programokat szerdán mutatták be Miskolcon.

Az életvezetés iskolája- Borsod megye komplex emberi erőforrás programja csaknem tizenkétezer borsodi embert szólít meg, köztük gyermekeket, mintegy ötezer óvodást és iskoláskorút. A szerdán, a miskolci Megyeházán bemutatott két program testreszabva, a megye sajátosságaihoz és igényeihez igazodva próbálja megvalósítani az emberi erőforrások fejlesztését, a helyiek életminőségének javítását. A hét lépésből álló projekt elsődleges célja a tudásbázis javítása, a szociális gazdaság fejlesztése, a vállalkozások felkészítése, kommunikációs szemléletmód-váltás, valamint az egészséges munkaerő fejlesztése, mindez a lokális társadalom gazdasági szereplőinek, az oktatási intézményeknek és szakmai szervezeteknek széleskörű együttműködésével. A projektnyitó rendezvényen Bánné Dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke hangsúlyozta, „hosszú ideig a gazdasági és a társadalmi problémák állatorvosi lovaként emlegették megyénket, a hasonló komplex programoknak köszönhetően azonban ez változóban van.” Az együttműködést fókuszba helyező program kapcsán az alelnök asszony - a római katolikus pap, irgalmasrendi szerzetes, Kozma Imre atya gondolatait idézve- úgy fogalmazott: „összefogásra vagyunk ítélve”.

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás az EU Fejlesztések Koordinációjáért és Stratégiákért felelős helyettes államtitkár a két projektet magába foglaló fejlesztésről szólva elmondta, azért találja különösen hasznosnak a programokat, mert az a társadalom legszélesebb rétegeit érintő problémákat igyekszik orvosolni. Elmondta: fontos felismerni, hogy „társadalomfejlesztés nélkül nincs gazdaságfejlesztés.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a típusú - elsődlegesen a humánerő-fejlesztést prioritásba helyező – szemlélet hazánkban még kevésbé alkalmazott. A kísérleti program nem titkolt célja a társadalmi kohézió erősítése.
Dr. Deák Csaba a Miskolci Egyetem kancellárja a campust a térség foglalkoztatásának kulcsszereplőjeként határozta meg. „Karriert is adunk, nemcsak diplomát”- idézte a Miskolci Egyetem szlogenjét. És valóban, az adatok azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel maradnak a régióban azok a diákok, akik a helyi egyetemen végeznek. Mindezt számokkal is alátámasztotta, 50 százaléknál többen maradnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Miskolci Egyetemen végzett diákok, és csaknem háromnegyed részük találja meg a számítását Észak-Magyarországon. Hangsúlyozta, a felsőoktatási intézmény a piaci szférával szorosan együttműködik, „jelenleg kilencvennégy vállalati partnere van az egyetemnek, amivel országosan is élen járunk.” Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról szólt, a duális képzési programokat hogyan lehet a megye foglalkoztatásbővítésének szolgálatába állítani. Miképp fogalmazott, a 2013 szeptemberétől elindult képzés egy jó út ahhoz, hogy szakmai tapasztalatokkal vértezzük fel a lokális társadalom szereplőit.

Az életevezetés iskolája, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képzési klaszter nevet viselő programok részleteibe a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Farkas Zoltánné, valamint Kovács Cs. Tamás projektmenedzser avatta be az érdeklődőket.