Közép-európai összefogás a Libanonban élő menekültekért

A közép-kelet-európai katolikus püspöki konferenciák közös segítségnyújtásának világos célja a lakóhelyük közelében menekülttáborokban élő, a hazatérésben reménykedő üldözött keresztények támogatása - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.
A magyar, a cseh, a horvát, a lengyel és a szlovák katolikus püspöki konferenciák hétfőn írták alá azt a megállapodást, melynek értelmében 450 ezer euróval támogatják a libanoni karitászt.
Hozzátette: a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyári gyűjtése szintén azt a célt szolgálja, hogy visszatérhessenek otthonaikba azok, akiket korábban elüldöztek onnan.
Erdő Péter elmondta, a mostani adomány nem gyűjtés eredménye, a püspöki konferenciák a katasztrófalapjukból ajánlották fel a támogatást. Hozzátette: az akció azért is fontos, mert bár évek óta rendszeresen tanácskoznak a régió egyházi vezetői, most először tesznek valamit közösen a rászorulókért.
Paul Karam, a Libanoni Karitász vezetője kiemelte: a keresztények nem vendégek a Közel-Keleten, hanem tulajdonosai ennek a földnek, hiszen sok ma jelenlévő vallásnál jóval korábban jelen voltak. Fontos, hogy ma is érezzék, szabadon gyakorolhatják vallásukat, és tudják, küldetésük van szülőföldjükön. A közel-keleti keresztények küldetése ugyanis nem az, hogy Európába jöjjenek, hanem hogy ott maradjanak, és tanúságot tegyenek Jézusról. Jézus a Közel-Keleten született és nem az Egyesült Államokban vagy Európában. Tudta, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, mégis ragaszkodott ahhoz, hogy ott szülessen meg. Ez pedig ma is reményt adhat a térségben élő keresztényeknek - mondta a Libanoni Karitász vezetője.

A bíboros elmondta: a régió országainak püspöki konferenciái 2004 óta rendszeresen találkoznak egymással, hogy a hasonló lelkipásztori kihívásaikra közösen keressenek választ. A közös segítségnyújtás ötlete a közel-keleti keresztényeknek októberi megbeszélésükön vetődött fel.

Paul Karam, a Libanoni Karitász vezetője a segítséget megköszönve elmondta, hogy a támogatásból elsősorban egészségügyi szolgáltatásokat, valamint lakhatást és élelmet biztosítanak majd a menekülteknek és azoknak a helyi lakosoknak, akik a menekültválság miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Emellett szeretnének esti iskolai oktatást szervezni a menekülttáborokban élő gyerekeknek.

Kitért arra, hogy a 4-4,5 millió lakosú Libanonba az elmúlt években 1 millió 800 ezer menekült érkezett Szíriából és 140 ezer Irakból. Emellett ötven éve az országban él 500 ezer palesztin menekült és 400 ezer külföldi munkavállaló is. Libanon gazdaságának ez óriási terhet jelent, folyamatosan nő a munkanélküliség és romlik a közbiztonság - mondta. 

A gyerekek nem járnak iskolába, hiszen az oktatási intézmények Libanon lakosságára lettek méretezve, ezért a külföldről érkező gyerekeket délután igyekeznek oktatni. A gyerekek azonban iskola helyett koldulnak vagy más módon igyekeznek pénzt szerezni a családjuknak - tette hozzá a libanoni karitász vezetője. 

Veres András, az MKPK elnöke arról beszélt: a 2015-ös családszinódusra a közel-keleti országokból érkező püspökök arra kérték európai társaikat, hogy ne hívják Európába a közel-keleti keresztényeket, hanem helyben vagy az otthonukhoz közeli országban segítsék őket, ahonnan még hazatérhetnek a háború után. Az MKPK azóta számos segítségnyújtó akcióval, gyűjtéssel, iskolaépítéssel igyekszik segíteni, a mostani akció közös "karácsonyi gesztus" a Libanonban élő menekülteknek. 

Jan Graubner érsek, a cseh püspöki konferencia alelnöke, Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke és Fabijan Svalina, a horvát karitász vezetője szintén arról számolt be, hogy országos gyűjtéseket szerveztek a közel-keleti keresztények megsegítésére, lerombolt települések újjáépítését finanszírozták, kórházakat, iskolákat támogattak. Emellett rendszeresen meghívják előadni a közel-keleti egyházak vezetőit, lefordítják könyveiket, hogy minél szélesebb körben megismertessék a közel-keleti keresztények helyzetét. 

Hozzátették: amit adni tudnak, az semmi ahhoz képest, amire szükség van, hiszen dollármilliók kellenének Szíria újjáépítéséhez. Mégis, a segítségnyújtással "jelezzük ezeknek az embereknek, hogy nincsenek egyedül a bajban" - mondták.