Belföld
Kövér: Recsken mutatkozik meg a kommunizmus igazi arca
"A recski bűnök akkor teljesednek be, ha elfelejtjük őket"
Az Országgyűlés elnöke erről szombaton beszélt, amikor Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke társaságában felavatta az 1950 és 1953 működött recski munkatábor helyén kialakított történelmi emlékhelyet megjelölő faragott kőtáblát, sztélét szombaton.
"A recski bűnök akkor teljesednek be, ha elfelejtjük őket" - emelte ki a házelnök, aki szerint az emlékezés nemcsak a múltbéli áldozatok iránti tiszteletet, hanem a jövő iránti felelősséget is jelenti.
A "magyar Gulágnak" is nevezett recski munkatáborban 1950 és 1953 között mintegy ezerötszázan raboskodtak. Recsk egyike az országszerte található 47 történelmi emlékhelynek, ezek egységes megjelölésére hivatott sztélék felállításáról a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik.Kövér László emlékeztetett, hogy Recsk megsemmisítő tábor volt, egy nemzetgyilkossági kísérlet helyszíne, ahol senkinek az életével nem kellett elszámolni. A nemzet közös börtöne és közös temetője volt - tette hozzá, majd a gondolatot továbbfűzve kiemelte, hogy1956 igazsága a recski pokolban született meg: "1956-ban ugyan nem győzhetett ez az igazság, de elpusztíthatatlannak bizonyult. Recsk olyan hely, amelyet mindenkinek meg kell ismernie" - mutatott rá a házelnök.
