Kövér László: Önmaguk megvédésével a magyarok Európát is védik

Semjén Zsolt: Eddig 850 ezer embert honosított Magyarország
Az elmúlt hat évben több mint 850 ezren éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével vagy kaptak állampolgársági megállapítást - közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az IKSZ nyári táborában tartott sajtótájékoztatón.
A kedvezményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napokban az állampolgársági esküt és 70 ezren kaptak a diaszpórában állampolgársági megállapítást - mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: 23 ezer kérelmet utasítottak el, ami jól mutatja a szigorú államigazgatási figyelmet.
A ciklus végéig meglesz az egymillió új magyar állampolgár - jelentette ki.
Semjén Zsolt a határon túli magyarság képviselőivel megtartott sajtótájékoztatón azt kérte a román állampolgársággal is rendelkező honosított magyar állampolgároktól, hogy vegyenek részt a várhatóan ősszel tartandó romániai választásokon.
Elmondta, a mintegy hárommillió Nyugat-Európában élő és dolgozó román állampolgár levélben szavazhat, az ő távolmaradásuk a voksolástól súlyosan érintheti a magyar érdekképviseletet Romániában.
"Miután akaratunkon kívül világnemzetté váltunk, nem lehet közömbös számunkra, hogy mi történik a körülöttünk lévő országok magyarsága szempontjából" - fogalmazott a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt megismételte, fontos, hogy a honosított magyarok és a - román állampolgársággal rendelkező - magyarországi románok egyaránt leadják majd voksaikat.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, egy sikeres önkormányzati választás után nagyon fontos, hogy megőrizzék az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét, mert a helyhatóságok erejét meg lehet duplázni a mögöttük álló parlamenti frakcióval.
A román kormány által bevezetett levelezéses szavazás regisztrációköteles, ezért az RMDSZ is arra buzdít minden érintettet, hogy a következő hónapokban regisztráljanak a levelezéses szavazásra az interneten - figyelmeztetett Kelemen Hunor. Hozzátette, a szavazás technikai részleteit a magyar kormány segítségével a médián keresztül eljuttatják majd a román állampolgársággal rendelkező magyar emberekhez. 

Ebben a témában számos politikai küzdelem és vita zajlik most Európában, ennek része lesz az október 2-án megtartandó magyarországi népszavazás is - hangsúlyozta a házelnök.
Ha képesek vagyunk az "Istentől adott szállásterületünkön" a kultúránkat megvédeni, akkor azzal nemcsak saját magunkat, hanem az európai civilizációt és kultúrát is megvédjük, amiről a nyugati-európai politikusok egy része már nyíltan lemondott - jelentette ki Kövér László.
A kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke és Kozma Péter megyei kormánymegbízott részvételével megtartott beszélgetésen a házelnök történelmi kitekintésében a több mint száz fiatal előtt úgy fogalmazott, Európa kulturális felbomlási folyamatáról az utóbbi időszakban csak kevesen vettek tudomást, a probléma végkifejletét pedig csak a migrációs válság mutatta meg a maga "brutális, de még egyáltalán nem a legrosszabb" formájában a kontinens számára.
Kifejtette, az európai civilizáció a keresztény-morális tanítások alapján jött létre, ez a gondolkodás pedig a mindennapi normákban, a tisztelet kultúrájában, a büntető törvénykönyvön keresztül a jogrendszerig mindenben benne van. 
Ez azonban egy másik civilizációra is igaz - folytatta Kövér László -, a muszlim hitvilágban ez az összefüggés direktebb és egyértelműbb a benne élőknek, ragaszkodnak a hitviláguk erkölcsi parancsrendszeréhez, és "eszük ágában sincsen erről lemondani".
A házelnök elmondta, egyes felmérések szerint bár az Európába érkezett bevándorlók második-harmadik generációjának nagyobb része beilleszkedett a fogadó - például a német - társadalomba, de többségük még mindig másodrendű embernek érzi magát és inkább követi vallási meggyőződését, annak parancsait, mint betartja a törvényeket.
Kövér László hangsúlyozta, identitásukat és vallási meggyőződésüket tőlük sem lehet elvitatni, mert - mint fogalmazott - ez az ember legmélyebb érzéseit és lelket érinti, amit senkitől sem lehet elvenni. Az ezt valló európai liberális politikai felfogás a keresztény gyökerekhez való tartozást viszont kirekesztő és rejtenivaló tulajdonságként láttatják, ez a gondolkodás lényegében az embert nem egy társadalmi, közösségi lényként, hanem kötelességek és felelősségek nélküli, de jogokkal rendelkező egyénként tüntet fel és állít normaként a társadalom elé - rögzítette.
Minél inkább ez a tendencia uralja Európát, annál biztosabb, hogy a következő generációkra nagyon nehéz idők fognak várni - vázolta fel a jövőképet Kövér László. Az októberi népszavazásra utalva a házelnök reményét fejezte ki, hogy a magyar emberek remélhetőleg abszolút többsége hitet tesz majd amellett, hogy "nekünk van jogunk eldönteni, hogy kivel akarunk e hazában együtt élni".
Hozzátette, mindent meg kell tenni Magyarországon, Európában és a nemzetközi porondon is, hogy a "normalitás jogát" megvédjük.
"Ez a kérdés, válasszatok, rabok legyünk vagy szabadok, muszlimok vagy keresztények, mit akartok?" - tette fel a kérdést zárszóként a közönséghez Kövér László.