Kövér László: Magyarország egy erős Európa megteremtésében érdekelt

Módosítást fogadott el a nok-törvényhez a törvényalkotási bizottság
Tizenhét pontból álló, zömében egyértelműsítő, pontosító módosításokat fogadott el az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kedden.
A változtatás a többi közt rögzíti, hogy a közösségszervező köteles folyamatosan fenntartani a törvényben meghatározott tartalék szintjét. Egy változtatás a kiszámítható működés érdekében a rendkívüli befizetések összegét a hátralék 40 százalékában maximalizálja, míg a licitekét annak 60 százalékában.
Egy módosítás kimondja, hogy a közösség a tevékenységét - az előre megjelölt időtartamon túl - addig folytatja, amíg minden tagja ingatlanhoz nem jut.
Az így módosított javaslatról szerdán szavaz a Ház.
Az előterjesztő nevében Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a testület előtt azt mondta: a garanciális szabályok egyértelművé tételével kívántak eleget tenni az államfő által javasoltaknak. Mint mondta, ezt szolgálja a jogi személyek működésének, felelősségének elhatárolása egymástól vagy a 3 százalékos tartalék-fenntartási kötelezettség egyértelműsítése, és a tevékenység fenntartása mindaddig, amíg minden tag lakáshoz nem jut.  
 Az ellenzéki felszólalók ezzel szemben úgy ítélték meg: nem kerültek be maradéktalanul a javaslatba az államfő által kért garanciák.
Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette: "önöket egyáltalán nem hatotta meg az államfő vétója", a megjelölt kifogásoknak ugyanis legalább a felére nem adtak választ. A jogszabályt továbbra is "jogalkotással elkövetett korrupciónak" nevezte. Közölte: a kisbefektetőket továbbra sem védi semmi, a konstrukció szerinte arról szól, hogy "az egyszerű kisember" fizet, míg a jobbmódú korábban, mások pénzéből jut lehetőséghez. Minden állampolgárnak azt tanácsolta, hogy "messziről kerülje el" ezt a befektetési formát. 
Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormányoldali politikusok is pontosan tudják, hogy a közösségek bedőlhetnek, ezért nem állítanak mögé garanciát. Frakciótársa, Lukács László György szintén a garanciákat kérte számon az előterjesztőn, és szerinte az államfő sokkal nagyobb volumenű változtatást tartott volna szükségesnek. Rákérdezett arra is, hogy a betétbiztosítás mennyiben drágítaná a konstrukciót.
Balla György (Fidesz) ugyanakkor az államfői levéllel kapcsolatban arra mutatott rá: működik a fékek és ellensúlyok rendszere. 
Tuzson Bence a felvetésekre úgy reagált: garancia például, hogy a szervező csődje nem érinti a közösség vagyonát. Hangsúlyozta azt is: a források csak állampapírban vagy ingatlanba fektetve tarthatók.
Lukács László György kérdésére az államtitkár úgy felelt: az Országos Betétbiztosítási Alap banki betétek biztosítására jött létre, erre a struktúrára "nehéz lenne ráhúzni", saját biztosítási forma pedig csak nagy számú, több ezer közösség létrejötte esetén lenne képes fedezetet nyújtani. Ezért a rendszerbe kell építeni a biztosítékokat - jelentette ki -, személyi garanciákkal, jegybanki felügyelettel, megfelelő alaptőkével. 
A jogszabályt két hete - kivételes eljárásban - fogadták el a képviselők a kormány javaslatára, ám azt az államfő megfontolásra visszaküldte a Háznak.  

Kövér László kijelentette: Magyarország egy erős Európa megteremtésében érdekelt, nemzeti erőforrásaival kész ehhez hozzájárulni. Nem hagyhatjuk, hogy a terroristák elérjék céljukat! - hangoztatta.
A parlament elnöke megemlékezett a március 25-én elhunyt Pozsgay Imréről is. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte - mutatott rá.
A képviselők egyperces néma felállással adóztak az elhunytak emlékének.
    
LMP: nincs előrelépés az oktatáspolitikában
Ikotity István (LMP) szerint továbbra sincs előrelépés a kormány részéről az oktatáspolitikában. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megszüntetéséről szóló bejelentést újabb kommunikációs fogásnak tartotta. Úgy fest, hogy Habony Árpád döntötte el, hogy megszűnik a Klik - tette hozzá.
Elmondta, vajmi kevés a Klik megszüntetése, ha a települések nem kapják vissza az iskoláikat és nem kapnak a fenntartáshoz pénzt.
Közölte, szerdán a polgári engedetlenséggel élve iskolák százaiban tiltakoznak a pedagógusok, majd felszólította a kormányt, semmilyen retorzió ne érje azokat, akik ezt a békés tiltakozási formát választják.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint már a tárgyalások elején jelezték, hogy továbbra is állami fenntartásban maradnak az iskolák. Óvatosságra intette Ikotity István, mert alaptörvénybe és a sztrájktörvénybe ütközhet a polgári engedetlenségre való felszólítás.
Az államtitkár visszautasított minden olyan törekvést, amely az ifjúság nevelésébe politikai jelszavak mentén beavatkozik.
    
MSZP: Hogy került közpénz a Quaestorba?
Szakács László (MSZP) azt firtatta, hogyan rakhatott a Magyar Nemzeti Kereskedőház közpénzt a Quaestorba. Szóvá tette, hogy a kereskedőháznak ugyan állampapírjai voltak a pénzügyi szolgáltatónál, de azok ellenértékét, 3,8 milliárd forintot készpénzben kapták vissza. Ezt akkor is furcsának tartották, mégis csak hetekkel később tettek feljelentést - jegyezte meg.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerint a kereskedőház teljesen jogszerűen tartotta az állampapírokat a Quaestorban, és úgy kapta azokat vissza, hogy azok értékét visszautalták neki.
Közölte, az ügylet egyetlen magyar állampolgárnak sem okozott hátrányt. 
    
KDNP: A baloldaliak most is demokratikus berendezkedésbe vetett hitetet rombolják
Soltész Miklós (KDNP) a baloldali pártok politikáját bírálta, szerinte ahogy az elmúlt években, most is a demokratikus berendezkedésbe vetett hitetet rombolják. Magatartásukkal megbénítják az államok védekezési képességeit, az egyenlő bánásmód hangoztatásával segítik a bűnözők, a terroristák tevékenységét, segítik Európa megszállását - hangoztatta, majd azt firtatta, támogatni fogják-e a kormány terrorizmus elleni akciótervét.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a brüsszeli tragédia után most már a baloldali pártok sem tagadhatják, hogy világos összefüggés van a korlátlan bevándorlás és terrorveszély között.
Hozzátette: Brüsszel tanulságait le kell vonni, ezért döntöttek a terrorellenes akciótervről a kormány. Értékelése szerint a kabinet nem kér sem kevesebb, sem több eszközt annál, mint ami más uniós tagállamokban a kormányok kezében van.
    
Fidesz: Az Európai Bíróság visszaigazolta a magyar megoldást
Németh Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság március 17-ei, precedensértékű ítéletében kimondta, a dublini egyezmény keretében visszaküldött emberek esetében is vizsgálni lehet, hogy biztonságos harmadik országból érkeztek-e. Szerinte ezzel a bíróság visszaigazolta a magyar megoldást.
Jelezte azt is, hogy áprilisban várható a dublini egyezmény felülvizsgálata, és általánosan elfogadott lehet ez a megoldás.
Völner Pál válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezményt olyan időszakban alkották meg, amikor jóval kisebb bevándorlás volt, és akkor nem készültek fel nem együttműködő népcsoportokra sem.
Reményét fejezte ki, hogy az egyezmény áttekintésekor több olyan elemet sikerül beépíteni, amely a schengeni rendszer megőrzését szolgálja.

Jobbik: Már bűnpártolás, ami az ORÖ-nál zajlik
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a cigányintegrációs szerződések körüli problémákat vetette fel. Azon véleményének adott hangot, hogy a magyar cigányság, illetve az integráció legnagyobb ellensége a kormánypártok által "garázdálkodni hagyott cigány politikai elit". Szerinte az, amit a kormány művel már nem lojalitás, hanem a bűnpártolás.
Az ellenzéki politikus szerint a kormány azért hagyja néhány embernek, hogy százmilliós nagyságrendű adóforintokkal visszaéljen, mert ettől várja a cigány szavazatokat. Nem az a feladata Farkas Flórián miniszterelnöki biztosnak, hogy ezt a társadalmi csoportot a kormánypártok mellett elvigye a szavazófülkébe, cserébe szemet hunynak afelett, amit ő művel? - firtatta. Hozzátette: az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) át is lehetne nevezni "olcsó roma voksok önkormányzatára".
A képviselő javasolta az ORÖ összes ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, a pályázatok leállítását, a felelősök megbüntetését, illetve parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a Jobbik csak kétféle módon tud nézni a cigányságra: olcsó voksként, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas csoportként. Ezt a kormány elutasítja - szögezte le.
Felhívta arra a figyelmet, hogy a minisztérium elállt az ORÖ-val kötött, foglalkoztatási szövetkezet létrehozására vonatkozó szerződéstől. Elmondta, a kormány felelőssége a célok kitűzésig tartott, az jó és hasznos cél volt, a megvalósítás során pedig folyamatosak voltak az ellenőrzések.
Hozzátette: a projekt biztató jelekkel indult, de azt nem tartották fent, ezért minden előleget visszakérnek.

MSZP: Hogyan oldják meg a kiemelt fejlesztések után Zuglóban a parkolást? 
Tóth Csaba a zuglói kormányzati beruházásokról érdeklődött. Mint rámutatott: a kerületben közel 125 ezren élnek, és két kiemelt kormányzati projekt helyszíne. Az egyik, az új Puskás stadion, ahol már bontják a régi épületeket.  A képviselő felvetette, hogy az új stadionnál szükség lenne új parkolókra is, de erre nem gondoltak.
Kitért a másik beruházásra, a Liget projektre is, ahol a jövőben évi mintegy 1,5 millió látogatóval számolnak. Megközelíteni azonban most is alig lehet, a parkolás itt sem megoldott - jegyezte meg. Azt kérdezte: mit kívánnak tenni, hogy a kiemelt helyszíneket egyáltalán meg tudják majd közelíteni, s a több száz milliárdos projekteknél mennyit szánnak a probléma megoldására.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: a Puskás stadion világszínvonalú létesítmény lesz, és fontosnak tartják a közlekedési helyzet megoldását is. 
A trendek napjainkban a tömegközlekedéssel való megközelítés felé mutatnak, és ennek fejlesztésére a kormány kiemelt figyelmet fordít - mondta. 
A Városliget fejlesztését szintén kiemelten kezelik, a közlekedés fejlesztését külön munkacsoport készíti elő. Rámutatott: a tömegközlekedési hálózat a fejlesztések után ki tudják szolgálni a megnövekedett látogatói létszámot. A Városligetnél a Róbert Károly krt. közelében új vasúti megállóhely létesül, az M3-as bevezetőjénél valódi p+r parkolót alakítanak ki, és a ligetnél három helyen mélygarázs lesz, valamint megoldják a turistabuszok parkolását is. Összesen 15 milliárdot fordítanak a fejlesztésekre - jelezte. 
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 112 igen, 36 nem mellett elfogadta.

Jobbik: Hogyan valósult meg munkahelyteremtés a letelepítési államkötvénnyel?
Staudt Gábor arról beszélt, hogy Rogán Antal ötlete alapján 2012-ben alkották meg a letelepedési  államkötvényt, amit kezdettől körüllengett a korrupció gyanúja. A gyakorlat azonban a legvadabb képzeletet is felülmúlta, a kötvények értékesítésével offshore hátterű cégeket bíztak meg, amelyeket többek között Kajmán-szigeteken, Szingapúrban, Máltán és Cipruson jegyeztek be.     
Kitért arra is, hogy a közvetítő cégek bevétele a 100 milliárdot közelíti, ami 25-30 százalékos összesített jutalékot jelent. Megjegyezte: olyan sajtóelemzések jelentek meg, amelyek szerint személyes szálak vannak "a közvetítő cégek valamint Rogán Antal és Habony Árpád között".
Azt kérdezte, a munkahelyteremtés hogyan valósul meg , miért offshore cégeket bíztak meg az értékesítéssel, s mennyi jutalék landolt náluk? - sorolta kérdéseit.  
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára rámutatott: a letelepedési kötvény pénzt hoz az országba, és egyetlen fillér közpénzt sem visz el, szemben " a Kovács Béla-programmal", aki pénzt hozott ugyan a Jobbiknak, de azt nem tudni, ezért mit kértek cserébe.  
Kitért arra is: a nemzetközi gyakorlat az, hogy minden ország közvetítőkre bízza az értékesítést, s az árakat a piac határozza meg.    
Miért nem faggatják az egyik jobbikos képviselőt, aki több olyan céget hozott létre, amelyeket aztán cégtemetőkben fantomizáltak, jelentős meg nem fizetett adóhátralékkal. Ilyen körülmények között az átláthatósággal összefüggő jobbikos felvetések hiteltelenek - jegyezte meg. 
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 38 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP a közszolgálati életpálya-modellről és béremelési ígéretekről 
Schmuck Erzsébet szerint joggal érzik magukat becsapva a közszolgálati dolgozók, a beígért életpálya megint nem fog úgy megvalósulni, ahogy arra a kormány ígéretet tett. Kitért arra, hogy tavaly márciusban kész tényként arról beszélt Lázár János miniszter, hogy idén júliustól életbe lép az egységes közszolgálati életpálya és kormánytisztviselők nettó 30 százalékos keresetnövekedéssel számolhatnak. Emellett az is elhangzott, hogy mivel a legalacsonyabb jövedelmű, beosztású járási, vagy kormányhivatali dolgozók bérének rendezése nem tűr halasztást, még az életpálya előtt, az év első felében 50 százalékos béremelést adnak 27 ezer kormánytisztviselőnek, akik most a létminimum alatt keresnek. Januárban aztán közölték a közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentését, s háttérintézmények bezárását helyezték kilátásba. Miért nem jelent semmit az adott szó, mi lesz az ígéretekkel? - firtatta.
Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány rövidesen megtárgyalja az állami tisztviselői karról szóló törvényjavaslatot, s várhatóan április második felében a parlament elé terjeszti. Hozzátette: jövő kedden a közszolgálati érdekegyeztető fórum rendelkezésére bocsátják a javaslatot vita céljából. Kitért arra is, hogy az állami tisztviselői karnak nem része az önkormányzati tisztviselői kar. Hozzátette: a járási hivatalokban dolgozóknál meg kell kezdeni az állami tisztviselői karba való beléptetést, s várhatóan 2018 január 1-vel minden állami tisztviselőt be tudnak léptetni ebbe a rendszerbe. Jelezte: a költségvetés július 1-től 25 milliárdot engedélyez a most belépő, terheket viselő, az ügyfelek ügyeit intéző alacsony keresetű dolgozók béremelésére. Ez mintegy 50 százalékot jelent majd végzettség és munkakör alapján. A tisztviselőkön nyugvót terhek is folyamatosan nőnek ugyanakkor, terveik szerint a következő évben mintegy kétezer ügyet lehet intézni a járási hivataloknál. 
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 114 igen, 33 nem, és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta. 

Fidesz: Kinek az érdekeit képviselik a szocialisták földügyekben?
Csenger Zalán Zsolt az kérdezte, kinek az érdekeit képviselik a szocialisták földügyekben?
Felidézte a földárveréseket ért bírálatokat, és azt mondta, az ellenzék mindig korrupciót kiált a földműveseket földhöz juttató intézkedésekkel összefüggésben. 
Nem csoda, hogy volt szocialista képviselők, magukból kikelve tiltakoztak - mondta és felidézte, hogy választókörzetében Solymáron és Nagykovácsiban évtizedek óta húzódik a Rozmaring kft. ügye. Gőgös Zoltánt államtitkárként nem zavarta, hogy 1985 óta a természetvédelmi területeket szocialista körhöz köthetők birtokolják.
Nagy István államtitkár kiemelte: a Rozmaring kft. befejezetlen föld privatizációja nem az eljáró hatóságok mulasztásának következménye, a vonatkozó másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. A tárca minden eszközzel támogatja a rendszerváltás utáni földprivatizációs ügyek lezárását - jelezte. Hozzátette: nem véletlen, hogy az MSZP nem támogatta, hogy a haszonbérleti díjakat felül lehesse vizsgálni és a piaci viszonyokhoz igazítani. 
Hangsúlyozta: a mostani rendszer átlátható, a Földet a gazdáknak program a nyilvánosság előtt zajlik.     
A képviselő a választ elfogadta.
    
MSZP: Káosz az agrártámogatások kifizetésében 
Legény Zsolt (MSZP) szerint a Miniszterelnökség és a földművelésügyi tárca harca a vidékfejlesztési hivatalért káoszt teremt a magyar mezőgazdaságban, nehéz helyzetbe hozva a gazdákat, akik közül sokan még nem jutottak a pénzükhöz. 
Mi a fontosabb: a miniszter személyes pozíciója, vagy az, hogy rend legyen? - tette fel a kérdést az agrártárca államtitkárának. 
Nagy István úgy felelt: 2015-től nemcsak a támogatás nőtt, hanem a jogcímek száma és a felmerült feladat is. Új jogszabályt, kifizetési és ellenőrzési rendszert kellett alkotni - hangsúlyozta. Szólt arról az európai bizottsági pénzügyi kimutatásról, amely szerint Magyarország a legeredményesebb harmadban végzett a támogatások terén. 
Kijelentette: februárig sosem fizették még ki a gazdákat 100 százalékban. 
A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban megszavazta azt 111 igen szavazattal, 31 nem ellenében. 

Jobbik: Mindennapossá vált a kormány közeli emberek "botrányos földszerzése"
Szilágyi György (Jobbik) azt mondta: kormány közeli emberek botrányos földszerzése mindennapossá vált. Említést tett a miniszterelnök vejének családjáról valamint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterről is, akik szerinte nagy kiterjedésű birtokokra tettek szert. Ezek a Talentis program megvalósulása - és a földek egy részének ipari területté minősítése - esetén 100 milliárd forintos profitot hozhatnak. 
Felszólította a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárát: tisztázza, mikor, milyen forrásokból finanszírozta eddig a kormány a Talentis programot.
Dömötör Csaba rögzítette: a kormány nem avatkozik bele magyar magáncégek egymás közötti tranzakcióiba, de támogat minden olyan kezdeményezést, amely értéket teremt és munkahelyeket hoz létre. A sikeres innovatív vállalkozások javítják az ország versenyképességét - szögezte le -, hozzátéve: a törvények garantálják az átláthatóságot.
Szerinte azonban ez az átláthatóság a Jobbikról nem mondható el: a párt költségvetési forrásainak harmada olyan cégcsoporthoz áramlott, amely egy rejtélyes üzletemberhez köthető.
A képviselő nem fogadta el a választ, a képviselők viszont igen: 111 igen szavazattal, 35 nem ellenében, egy tartózkodás mellett.