Kövér László: A szabadság saját értékeink és érdekeink szerint megszervezni életünket

Kövér László hangsúlyozta, hogy a magyar szabadság legfőbb biztosítékát mindig a független, önrendelkező és cselekvőképes magyar állam jelentette, ezért harcolt az évszázadok során Bocskai és Rákóczi, ezért küzdöttek az 1848-49-es forradalomban, amely már nemcsak az állami függetlenségből, de az igazságosság és jogegyenlőség eszményéből is valóságot teremtett.
1848 azóta is világos irányt jelöl ki a számunkra: hűségesek maradni önmagunkhoz - mondta.

Az Országgyűlés elnöke közölte: a 20. század közepén, a második világháború után megszületett a mi történelmi időnk Európája, amelynek egyik fele szovjet megszállás alatt elveszítette szabadságát, a másik felének pedig össze kellett fognia, hogy megőrizze azt.
A mai Európai Unió alapítói ismerték a nemzetek jelentőségét és a keresztény kultúra erejét - tette hozzá.

Kövér László azt mondta, hogy a 21. században is vállalni kell a küzdelmet az Istenért, a hazáért és a családért.

"Amikor bárki nemzeti államunk feladására, nemzeti összetartozásunk megtagadására, keresztény hitünk elvetésére, családi kötelékeink elvágására biztat, az tulajdonképpen idegen zsarnokság elfogadására, az önmagunkkal való hűtlenségre akar rábírni bennünket" - jelentette ki.

Rétvári: Büszke nemzet a magyar
Mi egy büszke nemzet vagyunk, nem szeretünk birodalmi alattvalók lenni - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára csütörtökön Szobon.

A március 16-i nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezésen a térség KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Európa történetében a nemzetek mindig a szabadságot jelentik, a nemzetek tudták kivívni az emberek szabadságát akkor, amikor a saját függetlenségüket is garantálták. Hozzátette, hogy a birodalmak voltak viszont azok, amelyek veszélyeztették az emberek szabadságát azzal, hogy a nemzetek függetlenségét legyűrték. 

A parlamenti államtitkár az 1848-49-es eseményeket felidézve arról beszélt: a forradalom kivívta az emberek szabadságjogait, a nemzet pedig szabadságharcot vívott a függetlenségéért. 

Hozzátette, hogy nem megalkuvók vagyunk, hanem szabadságszeretők, akik nem tűrik az elnyomást és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést részesítik előnyben.

Rétvári Bence szólt arról, hogy a magyarok nem tűrik, ha birodalmi törekvések akarják a nemzet jogosítványait lopakodva vagy fenyegetve elvonni. "Nem engedünk tehát a 48-ból, de nem kérünk a 49-ből sem, nem kérünk a fenyegetésből és nem kérünk a retorziókból, amelyek megtörni szeretnék az országot" - fogalmazott az államtitkár. 

Hozzátette, hogy várjuk viszont, amikor 1867-hez hasonlóan eljön újra az a pillanat, amikor a mai viszonyok között is egyenrangú félként tekintenek a Lajtán inneni emberekre a Lajtán túli emberek. 1867-re rájött az uralkodó is, hogy nem lehet megtorlással, elnyomással uralkodni a magyarságon, hanem egyenrangú félként kell kezelni az országot - emlékeztetett. 

Az államtitkár hangsúlyozta: a rendszerváltáskor még azt hitte Magyarország, hogy ha csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor egyenrangú felek kiegyenlített közösségéhez kapcsolódik, de mostanában olyan érzései lehetnek az országnak, mintha csak a parancsok végrehajtása lenne a feladat. "Máshol gondolják ki, hogy nekünk mi kéne, hogy legyen a jövőnk" - tette hozzá Rétvári Bence.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a 20. század történetében Közép-Európa sokszor beáldozható volt, előbb odavetették a szovjeteknek, később pedig a nagy multinacionális vállaltoknak, amelyek felvásárolták a piacokat és kihasználták az embereket, olcsó munkaerőként tekintettek rájuk. 

Kiemelte: ez a helyzet most megszűnt és Közép-Európa többé nem beáldozható, hanem egyenrangú fél. Azt mondta, hogy mindenkit elfogadnak partnerként, aki három szót ki mer mondani: család, nemzet és keresztény kultúra. 

Hidvéghi: A szabadságért újra meg újra meg kell harcolni

Az elmúlt harminc évben úgy gondoltuk, a nemzetek Európájában élve biztonságban vagyunk, ám úgy tűnik, tévedtünk: mára nyilvánvalóvá vált, hogy a szabadságért újra meg újra meg kell harcolnunk - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott karcagi megemlékezésen.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: birodalmak és diktatúrák elnyomásában eltöltött évszázadok után Magyarország alig három évtizede szabad ország, "még mindig csak ízlelgetjük a nemzeti függetlenséget, amiről évszázadokon át próbáltak leszoktatni bennünket".

Azt gondolhattuk, hogy a mi generációnk már konfliktusok nélkül élvezheti ezt az örökséget. Úgy gondoltuk, a nemzetek Európájában élve biztonságban vagyunk, ám úgy tűnik, tévedtünk, mert új birodalom terjeszkedik a kontinensen, amelynek célja, hogy eltörölve a nemzetek önrendelkezését létrehozza az európai egyesült államokat - fogalmazott. 

Kocsis: Ma is megvédhetjük Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől

A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük "1848 monumentális épületét", Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől.

"Megküzdhetünk azokkal, akik engedelmes, identitás nélküli, nemzeti létükben szétzilált, birodalmi központ alá rendelt egyesült európai népséget akarnak" - fogalmazott Kocsis Máté csütörtökön Budapesten, a józsefvárosi önkormányzatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett ünnepségén.

A kerület korábbi polgármestere szerint 1848 az újkori magyar szabadság alapkőletételének ünnepe, a haza nagyjai pedig akként építették ezt az országot, hogy semmilyen birodalom ne tudja porig rombolni.    Hozzátette: 1848-ban Magyarország Európa számos népével együtt elsők között hirdette: a nemzetek függetlenségét nem valamely birodalom biztosítja, hanem a nemzetek Európája.

Kocsis Máté elmondta, a magyar nemzet önállóságát sokszor érte támadás, a magyarok zsigereiben van, hogy a szabadságot nem adják ingyen, mindig meg kell küzdeni érte. 

Európai testvérnépeink elhihetik nekünk a török, a Habsburg, a náci és a szovjet uralom után, hogy az első pillanatban megérezzük, ha egy birodalom célkeresztjébe kerül a függetlenségünk - közölte.

Hozzátette: ha egy birodalom túlereje kisebb-nagyobb darabokban el is hordja Magyarország szuverenitását, a magyarok előbb-utóbb úgyis visszaszerzik azt. A fideszes politikus szerint a magyarok 1848-ban is elérték, hogy fegyverek és erőszak nélkül, pusztán a szavak, a bátorság és a közös akarat erejével, Európa rájuk figyeljen.

Manapság ugyan nem csörögnek kardok és nem ropognak fegyverek, mégis csatazajt hallani, nem dördülnek birodalmi ágyúk, de röpködnek jelentések és ultimátumok - mondta Kocsis Máté. Kioktatnak demokráciából azok, akik nem hajlandók elfogadni a magyar választók akaratát, büntetéssel fenyegetőznek, mert meg akarjuk őrizni Európa értékeit, szokásait és kultúráját - hangoztatta.

Kocsis Máté közölte, lehet, hogy Magyarország ismét első azok között, akik megérezték "egy birodalmi törekvés célkeresztjét az európai nemzetek szuverenitásán".

Sára Botond (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere arról beszélt, hogy az 1848-as szabadságharcosok mindenüket feláldozták Magyarországért, jelszavuk a haza és haladás volt. Ez ma így hangzik: Isten, haza, család - tette hozzá.