Kovács Zoltán: Brüsszel a bevándorlás miatt támadja Magyarországot

 Kósa: Timmermans elkötelezett a migráció mellett
Az európai bizottsági tagok közül személyesen Frans Timmermans az egyik legelkötelezettebb a migrációs ügy mellett, Soros Györgyöt pedig korábban az egyik legjobb barátjának nevezte - mondta a Fidesz frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján. Kósa Lajos arra reagált, hogy a brüsszeli bizottság alelnöke szerdán közölte: a testület fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében.
Frans Timmermansnak az az álláspontja, hogy a migrációt nem megállítani kell, hanem "hadd jöjjenek a migránsok Európába" - fogalmazott Kósa Lajos.
A Fidesz-frakció vezetője nyílt titoknak nevezte, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament baloldali része teljes mellszélességgel a migráció támogatása, ösztönzése mellett van. A magyar kormánynak és a Fidesz-frakciónak ezzel szöges ellentétben az az álláspontja, hogy be kell tartani az EU jogszabályait, a nemzetközi egyezményeket, amelyek világosan kimondják: egy menekültnek az első biztonságos országban kell menedékjogi kérelmet beterjesztenie és megvárnia az elbírálását - fejtette ki.
Kijelentette: Magyarország a déli határainak védelmével - és ezzel az illegális bevándorlás megakadályozásával - a schengeni egyezménynek tesz eleget.
"Ez a migráció, amellyel szembenézünk, veszélyezteti a kultúránkat, a biztonságunkat, és hosszú távon az európai normákat, civilizációs hagyományokat kezdheti ki" - mondta a politikus, hozzátéve, hogy az Európába érkezők többsége nem menekült, hanem gazdasági okokból akar idejönni.
A frakcióvezető szerint a magyar kormányt érő támadások mindegyike - bár "a legkülönbözőbb köntösben jelentkeznek" - végső soron a migrációs konfliktusra vezethető vissza, Magyarország ugyanis rámutatott: megvédhetők a határok, a dublini és a schengeni egyezmény pedig betartható.
Az említett különféle támadásokra példaként hozta a felsőoktatási törvény módosításának kérdését, amellyel kapcsolatban jelezte: egy olyan jogszabálynál vetette fel Frans Timmermans az európai szabályoknak való megfelelést, amelyet az alapszerződés sem uniós, hanem nemzeti hatáskörbe sorol. Közölte ugyanakkor, hogy Magyarország kész a párbeszédre.
Fontosnak nevezte viszont az európai bizottsági alelnök nyilatkozatának azon részét, amely szerint az uniós alapértékek nincsenek veszélyben Magyarországon.

Kovács Zoltán azt mondta, az év második felében dűlőre kell jutni a migráció kérdésben, ezért próbálják Magyarországot arra kényszeríteni, hogy intézkedéseit vonja vissza. Magyarország készen áll a tárgyalásokra, de a migráció kérdésében kialakított álláspontjából nem enged - jelentette ki a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán reagált Frans Timmermansnak a felsőoktatási törvény módosításáról és a civil szervezeteket érintő törvényről tett kijelentéseire is.

Előbbiről azt mondta, a jogalkotási szakasz lezárult, jogszabályt felfüggeszteni nem lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincs megoldás. Tárgyalni kell, a miniszterelnök pedig kinevezte Altusz Kristófot erre a feladatra - tette hozzá. A kormány szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek a törvényben, amelynek célkitűzése, hogy minden Magyarországon működő egyetemre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak - közölte a szóvivő, hozzátéve, a "Soros-egyetem rektora és a Soros-szervezetek tudatosan félrevezetik a közvéleményt".

Kovács Zoltán arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok szerint alkotmányos szinten nincs lehetőség kormányközi megállapodásra azt mondta, a törvény szövegében benne van, hogy bármely tagállam szintjén is lehet megállapodást kötni. Úgy fogalmazott, a törvény módosításának semmilyen kapcsolata nincs a tanszabadsággal és az egyetemi autonómiával, szabályozási kérdésről van szó.

A civil törvénnyel kapcsolatban azt mondta, a bevándorlást aktívan támogató szervezetek egyértelműen komoly külföldi finanszírozásban részesülnek, tehát külföldi befolyás alatt vannak, és erről minden magyar állampolgárnak tudnia kell. 

Az átláthatóság megteremtését célzó javaslatot a Fidesz-frakció benyújtotta, a kormány pedig támogatja - fűzte hozzá.
Kovács Zoltán megjegyezte, a törvény alapját egy az Egyesült Államokban 1930 évek óta létező úgynevezett FARA (Foreign Agents Registration Act - külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény) törvény adja, a magyar szabályozás azonban sok elemében enyhébb az amerikainál.

Kósa Lajost megkérdezték arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár CEU-ügyben tett nyilatkozata a licencszerződésekről meghátrálásnak számít-e. Erre a frakcióvezető azt válaszolta: "egyáltalán nem". A kormányoldalnak mindig is az volt az álláspontja, hogy ha valaki hajlandó megfelelni a magyar jogi feltételeknek, akkor természetesen működhet Magyarországon - mondta, hozzátéve: Palkovics László lényegében szó szerint idézte a törvényi kötelezettségeket. Ha az Egyesült Államokban regisztrált CEU-nak valóban van amerikai oktatási tevékenysége, és van államközi megegyezés, akkor semmi akadálya annak, hogy ez a konstrukció működjön - közölte, úgy fogalmazva: "semmifajta kiskapuról nincs szó".