Belföld

Kósa Lajos: Hárompárti egyetértés alakult ki az alkotmánybíró-jelöltekről

Sulyok Tamás lehet az Alkotmánybíróság új elnöke - Trócsányi László: Pártokon felül állnak az új jelöltek +VIDEÓ

Megegyezett a Fidesz, a KDNP és az LMP az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó bírói helyeire a jelöltekről: a frakciók Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik - jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A testület elnöke Sulyok Tamás lehet.

 Kósa-Gulyás-NagyBalázs576x356Gulyás Gergely és Kósa Lajos - Fotó: Nagy Balázs/Magyar Hírlap

Marosi Ildikó a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Alkotmányjogi Tanszéket vezeti, Szabó Marcel pedig a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes - ismertette a jelölteket a tájékoztatón Gulyás Gergely, az Ab tagjait jelölő parlamenti bizottság fideszes alelnöke.

Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab - jelenleg elnöki jogkört gyakorló - elnökhelyettesét javasolja az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke - tudatta az Országgyűlés Sajtóirodája.

A három frakció közös jelöltjeiről - akik elfogadták a felkérést - várhatóan kedden szavaz az Országgyűlés. Előtte, hétfőn az igazságügyi bizottság meghallgatja őket. A jelöltek mindannyian eleget tesznek a törvényi feltételeknek - közölte Gulyás Gergely.

Kósa Lajos azt is mondta, próbáltak az MSZP-vel és a Jobbikkal is egyeztetni, ám a szocialisták "elzárkóztak", a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni.
A Fidesz frakcióvezetőjét kérdezték arról is, hogy a Jobbik az óraátállítás eltörlését kezdeményezte. Erről azt mondta, a gazdasági bizottság csak arról döntött - kormánypárti támogatással -, hogy a jobbikos indítványt tárgyalásra alkalmasnak tartja, és hozzájárult, hogy az Országgyűlés valamikor napirendjére tűzze. Annyit megjegyzett, hogy a magyarok egy jelentős része nem ért egyet az óraátállítással.

„Megkérdőjelezhetetlenek az új jelöltek”
Az új alkotmánybíró-jelöltek szakmai szempontból megkérdőjelezhetetlenek - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön az M1 aktuális csatornán. "Azt gondolom, hogy az előéletük, jogi, szakmai pályafutásuk okán ezek az emberek ténylegesen megkérdőjelezhetetlenek, tehát nincs olyan szakmai érv (...), ami ellenük szólna" - hangsúlyozta.

Trócsányi László: Pártokon felül állnak az új jelöltek

Az Alkotmánybíróság (Ab) négy betöltetlen helyére jelölt szakemberek pártokon felül állnak, függetlenek - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek adott telefonos interjúban. Trócsányi László azt mondta, nagyon örül, hogy megegyezett a Fidesz, a KDNP, valamint az LMP, és így ismét teljes létszámmal dolgozhat az Ab, amelyet az alkotmányvédelem legjelentősebb szervének nevezett, fontos hatáskörökkel. A miniszter közölte: bízik benne, hogy az Országgyűlés jövő kedden megválasztja a testület elnökét és négy új tagját, mert ez pártok felett álló ügy. Nemzetközileg is értékelhető lesz, ha az Alkotmánybíróság újra teljes létszámmal működik majd - tette hozzá. Az Ab új jelöltjei különböző irányokat testesítenek meg, azonban mindegyikük személye garancia a teljes függetlenségre és a magas színvonalú döntéshozatalra - szögezte le Trócsányi László.

Marosi Ildikó a bírósági vonalat erősíti: korábban az Ab főtanácsadójaként dolgozott, most a Kúria bírája. "Alapvetően mindig is normakontrollal foglalkozott", ami azért fontos, mert a testület munkájában nagy jelentőséggel bírnak az alkotmányjogi panaszok - ismertette az igazságügyi miniszter.

Szabó Marcelről, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesről szólva Trócsányi László azt emelte ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanszékvezetője nemzetközileg elismert jogász, akinek személye kifejezi, mennyire fontos a környezet, az élővilág, a génmentes mezőgazdaság, valamint a vizek védelme. Az alaptörvény nagy hangsúlyt helyez a jövő nemzedékéért vállalt felelősségre - jegyezte meg.

Schanda Balázs, a PPKE korábbi dékánja több nyelven beszél, a klasszikus alkotmányjog komoly szakértője, kutatásainak központjában az alkotmányos értékek állnak. Trócsányi László úgy fogalmazott, Schanda Balázs is "tökéletes választás".

A negyedik jelölt, Horváth Attila szintén kötődik a PPKE-hez, az egyetem professzora. Jogtörténészként kifejezésre juttatja a jelentőségét a történeti alkotmánynak, amelynek vívmányait értékelni kell: azokkal összhangban szükséges kezelni a hatályos alaptörvényt és a jelenlegi döntéseket - hangoztatta a miniszter.

Trócsányi László kitért Sulyok Tamás alkotmánybíróra, a testület jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesére is, akit Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ab következő elnökének javasolt csütörtökön. A tárcavezető szavai szerint az egyetemi, valamint ügyvédi háttérrel szintén rendelkező jogász már eddig is bizonyította felkészültségét, és a testület teljes támogatását bírja.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül.
Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11 fősre, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-jétől kezdődően a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

LMP: a kormánytól független bírók kerülhetnek a testületbe
Az LMP társelnöke szerint a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.

Hadházy Ákos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelentős aggályok merültek fel az Ab jövőbeli munkája miatt.

Idén a 15-ből négy bírónak járt le a megbízatása - emlékeztetett. Elmondta, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján "a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét".
Indoklásként elmondta, lelassult a testület működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna. 
Azon vélemények is hangot adott, hogy ha az Ab a következő hónapokban a nyilvánosság ellen hoz döntéseket, azzal akár 10-20 évre is ellehetetleníti a korrupció felderítésében résztvevő újságírók, politikusok munkáját.

 A Jobbik sérelmezte, hogy a kormánypártok nem egyeztettek a Jobbikkal a kérdésről, és szóvá tette, hogy az LMP a háttérben "lepaktált" a Fidesszel. "Hogy ennek milyen ára van, vagy mit kapott cserébe az LMP, az most még nem tudjuk, ezt majd nekik kell megmagyarázniuk" - jegyezte meg az ellenzéki párt szóvivője, aki tudatta azt is, hogy a megnevezett jelöltekről a Jobbik még nem alakította ki álláspontját.Hadházy Ákos tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak a kormánynak jó, de remélik, a négy új bíró megválasztásával nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek.
Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, de a tárgyalások "megszűntek". Hozzátette: ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket.

Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. 
A jelöltek kiválasztásának szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt.
Közölte, nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát. 
Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az LMP 15 jelöltet tudott volna elfogadni, de nem kívánta közölni, ki volt az, akit mindenképpen szerettek volna jelöltként látni. Mind a négy jelöltet elfogadhatónak, nagytekintélyű szakembernek tartják - közölte.
Hadházy Ákos az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe venni - mondta.

MSZP: Puccsszerű a választás
Az MSZP szerint puccsszerű a keddre tervezett alkotmánybíró-választás, azon a szocialisták nem is vesznek részt, és sajnálják, hogy az LMP ehhez a nevét adja.

Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatón elmondta, a házbizottság csütörtöki ülésén a Fidesz azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés kedden válassza meg a 15 fős testületből hiányzó alkotmánybírókat.
Ezt a puccsszerű eljárást az MSZP elfogadhatatlannak tartja, és nem vesz részt a voksoláson - mondta.
Véleménye szerint a Fidesz be akarja venni az Alkotmánybíróságot is, ehhez demokratikus ellenzéki párt nem asszisztálhat. Elmondta, korábban jelezték, nem vesznek részt olyan egyeztetéseken, amelyeknek egyetlen célja, a Fidesz többségének biztosítása.
Hozzátette: őszintén sajnálják, hogy a Lehet Más a Politika ehhez a puccsszerű alkotmánybíró-választáshoz a nevét és a szavazatait adja.
Burány Sándor közölte, nem gondolják, hogy egyetlen kiváló jelölt pozícióhoz való juttatása megéri, hogy cserébe az egész intézményrendszert elfoglalja a Fidesz. 
"Egyetlen alkotmánybíró nem csinál nyarat" - jegyezte meg.
Elmondta, korábban jelezték, nem vesznek részt olyan egyeztetéseken, amelyeknek egyetlen célja, a Fidesz többségének biztosítása.
Az LMP ma bebizonyította, hogy titokban a Fidesz kottájából játszik - hangoztatta.

DK: Kollaboráns az LMP

Kollaboránsnak tartja az LMP-t a DK, amiért megegyezett a kormánypártokkal az alkotmánybíró-jelöltekről.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke közleményében azt írta: az Alkotmánybíróság (Ab) éppen azért nem látja el feladatát, mert a testületben "többségében fideszes pártkatonák" ülnek független szakemberek helyett. Ennek fenntartásában segít most az LMP azzal, hogy "megszavazza a Fidesz új alkotmánybíró-jelöltjeit" - fogalmazott.
A DK szerint "az a párt, amely részt vesz az orbáni önkény fenntartásában, nem különutas, hanem kollaboráns".
Akik "Tusnádfürdőn odaülnek Orbán mellé", majd egyetértenek a kormánnyal az "álnépszavazási" kérdésében, és még az Ab "megszállva tartásában" is segédkeznek, azokat a DK a továbbiakban nem tudja ellenzékieknek tekinteni - írta Molnár Csaba.

Objektum doboz

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom