Kormányszóvivő: A rendőrség felkészült a helyzet kezelésére a horvát határnál

Felvételek alapján keres embereket a rendőrség a röszkei zavargás kapcsán 
Angolul, németül és arabul is közzétette felhívását a magyar rendőrség, ebben fényképfelvételeken próbálja azonosítani a röszkei zavargás helyszínén levőket - az erről szóló közleményt péntek délután tette közzé a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája a rendőrség honlapján.
A közleményben azt kérik: aki a felvételeken szereplő személyekkel kapcsolatban információval rendelkezik, vagy őket felismeri, tegyen bejelentést az [email protected] e-mail címen.
Migránsok szerda délután döntötték be az átkelőkaput a Röszke-2 határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította és visszaállította a kerítést.
A magyar rendőrség pénteken egyeztetést folytat a szerb társszervekkel a röszkei autópálya-, illetve a közúti átkelő újranyitásáról - közölte az ezredes. Hozzátette: a magyar fél részéről ennek nincs akadálya, amennyiben a szerb hatóságok szavatolni tudják a közúti közlekedés biztonságát.

Alapjogokért Központ: A kvótarendszer önmagában nem megoldás
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a menekültek elosztását szolgáló kvótarendszer önmagában nem megoldás, egyszerre van szükség a határok megvédésére és a helyben történő segítésre.
Kovács István az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában azt mondta, olyan intézkedések kellenek, amelyek "elapasztják" az emberáradatot.
Hozzátette, hogy amíg ez nem lehetséges, addig a határok védelmét kell megerősíteni, akár a közös határvédelmi ügynökség (Frontex) segítségével, mert vannak olyan országok - például Görögország és Horvátország -, amelyek erre nem képesek.
A stratégiai igazgató közölte, a határvédelmen túl a helyben történő segítésnek is van jelentősége. Ezzel kapcsolatban Törökországot említette, mert például ott vannak a legnagyobb menekülttáborok, ahol kétmillió szír, félmillió iraki és több százezer kurd menekült várja azt, hogy a hazájában rendeződjön a helyzet, és visszatérhessen a szülőföldjére.
Ezek a menekülttáborok többnyire török állami forrásból és ENSZ-támogatással működnek, de ezek is fejlesztésre szorulnak - mondta Kovács István, aki úgy véli, az uniónak prioritásként kell kezelnie ezen táborok támogatását.

Horgosnál néhány százra apadt a migránsok száma
Péntek délelőttre 150-200-ra apadt a migránsok száma a magyar-szerb határ szerb oldalán a röszke-horgosi határátkelők közelében - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
Ugyanakkor egy néhány tucat migránsból álló csoport továbbra is ülősztrájkot tart a Röszke 2-es, vagyis a régi határátkelő bejáratánál. Angol feliratú táblákat tartanak fel, amelyeken ehhez hasonló szövegek olvashatók: "Ez Európa szégyene"; "Mi étel és ital nélkül is itt maradunk".
Miközben csütörtökön még sátrak borították az M5-ös autópályának a szerb és a magyar határpont közötti határcsíkját, péntekre eltűnt onnan a tábor, így várhatóan hamarosan újraindulhat a forgalom az autópályán található határátkelőhelyen.
A röszkei átkelő szerb oldalán kitartó migránsok az MTI tudósítójának azt mondták: ők is csupán arra várnak, hogy buszokkal elszállítsák őket Horvátország felé.
A sztráda mellett a magyar hatóságok által kialakított úgynevezett belépési pontnál, ahol a migránsok beadhatják a menekültkérelmüket, pénteken nem várakozott senki bebocsátásra.

Migrációkutató Intézetet állított fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - közölte az intézmény, jelezve azt is: a humanitárius segítségnyújtás jegyében adománygyűjtő pontokat hoztak létre az ELTE karain. Mint írják, a migráció az egyetem nemzetközi kutatási programjainak is témája lesz, valamint elkészült továbbá egy dokumentum, amelyben az ELTE felajánlja támogatását a válság kezeléséhez és megértéséhez.

Jegyes-Tóth Kriszta kommunikációs igazgató az MTI-vel azt közölte: Mezey Barna, az ELTE rektora kezdeményezte a témában folyó kutatásokat koordináló Migrációkutató Intézet létrehozását.

A rektor emellett kezdeményezte a németországi Humboldt Egyetem rektorának írt levélben, hogy a két intézmény részvételével működő, elismert európai egyetemeket tömörítő CENTRAL hálózat vegye fel tudományos programjába a migráció témáját.

Emellett az ELTE olyan felajánlásokat tett, amelyek rövid távon kezelhetik és enyhíthetik az országra nehezedő nyomást. Ilyen például a négyhetes menekültügyi tolmácsképzés, a menekültekkel foglalkozó szociális munkások, a gyermekvédelem területén dolgozók továbbképzése, a rendőrök, katonák interkulturális képzése, a krízistanácsadás, valamint a jogklinika felélesztése.

Hosszú távon pedig a Közel-Keleten zajló folyamatok jobb megértését célzó kutatások további fejlesztésével és rendezvények szervezésével segíti az ELTE a migrációs válság okainak megértését, és megoldási javaslatok kidolgozását.

Tudatták azt is: az ELTE polgárai közül sokan magánemberként önkéntes munkát végeznek, például az Orientalisztikai Intézet arab, török és iranisztika szakos hallgatói és oktatói tolmácsolást vállalnak.

A tájékoztatás szerint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara civil szervezetekkel együttműködve adománygyűjtő akciót is indított, amelyhez valamennyi kar csatlakozott, összegyetemi szintre emelve ezzel a humanitárius segítségnyújtást.