Belföld
Költségvetési tervekről vitáztak a képviselők
Szó esett a tejkvótáról is
A fideszes Manninger Jenő szerint a 2016-os költségvetésben az országnak jelentős pluszforrásaik lesznek, amelyek segítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést. Ehhez jönnek még az uniós források, 2020-ig ugyanis tizenkétezer milliárd forint ilyen forrás érkezik Magyarországra - mondta.
A kormánypárti politikus jelezte, hogy jövőre az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra a GDP négy százalékát, több mint ezernégyszáz milliárd forintot költ a büdzsé, aminek részeként több száz millió forint jut szociális, egészségügyi, oktatási fejlesztésekre. Hozzátette: a közlekedési projektekre továbbra is kiemelkedő mértékű támogatás van.
Manninger Jenő azt mondta, 2016-ban a pályázók a korábbinál jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Úgy értékelt: a pénzügyi konszolidáció lezárulta után Magyarország fokozottan fordulhat az európai felzárkózás felé, ebben kitüntetett szerep jut a fejlesztéspolitikának.
A parlamentben vita zajlott a tejkvótáról is. A szocialista Gőgös Zoltán azt mondta, mindenki kezdjen hozzá ahhoz, hogy megszeresse a marhahúst, a marhapörköltet, mert az uniós tejkvóta megszűnése miatt tömegével fognak megjelenni a szarvasmarhák a vágóhidakon. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának szavai szerint a tárca mindent megtesz a tejpiaci helyzet megfelelő kezeléséért. 1,2 milliárd forintért felvásárlást kezdeményez, hogy a tej fölös mennyiségéből kivonjanak a piacról - ismertette. Hozzátette: 55 százalékkal több támogatást kap idén egy tejtermelő gazda, mint korábban. Hozzátette, az elektronikus, közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer (ekáer) sem véletlenül lett bevezetve, mert a tejtermelőket leginkább az áfacsalt termékek behozatala sújtotta.
A szocialista Molnár Zsolt véleménye szerint nem kellő gondossággal tervezte meg a kormány a Terrorelhárítási Központ (TEK), a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség költségvetését. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke felhívta a figyelmet a közel-keleti, az ukrajnai helyzetre, illetve a Balkánra, ahol a magyar határtól százötven-kétszáz kilométerre terroristasejtek vannak. A kedvezőtlen folyamatokat a kormány tetőzte Magyarország Iszlám Állam elleni szerepvállalásával Kurdisztánban - közölte, és úgy értékelte, hogy ezzel aránytalanul megnőtt a kockázat.
Szerinte a kormányzat mintha nem értené a változásokat, nem érzékelte a kockázatokat, egy kormánynak pedig az a feladata, hogy remélje a legjobbat, de a rosszra készüljön. Kérdéseket vett fel a TEK költségvetésének csökkentése - mondta. Hozzátette: noha növekszik az Alkotmányvédelmi Hivatal támogatása, az kizárólag új feladatai, a közszféra átvilágításának köszönhető. Nagy kihívás a missziós tevékenység Kurdisztánban, de nem biztos, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatnak juttatott az százharminckilenc millió többletforrás elegendő lesz - vetette fel.
A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa szerint a kiszámíthatóságot szolgálja, hogy példátlan módon már májusban beterjesztette a költségvetést a kormány. Meglátása szerint a jövő évi büdzsé a családok érdekeit szolgálja. Kiemelte a legfontosabb családokat érintő intézkedéseket, a személyi jövedelemadó kulcsának 1 százalékos csökkentését, a sertéshús áfakulcsának csökkentését, a gyermekétkeztetés kiterjesztését, az ingyenes tankönyveket. Megemlítette azt is, hogy az egészségügy finanszírozására ötven milliárd forinttal többet szánnak, mint idén.
A volt oktatási államtitkár beszélt arról is, hogy szerinte nem magával a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal (Klikkel) van baj, hanem a költségvetési feltételeinek hiányosságával, ezért örvendetes, hogy jövőre megemelik a Klik támogatását. Osztotta az ÁSZ azon véleményét, hogy csak megfelelő strukturális intézkedések mellett lesz elegendő ez a forrás.
A fideszes Vas Imre szerint a kormány a közbiztonságot az egyik legfontosabb területnek tekinti, amely komoly jelentőséget kap a jövő évi költségvetésben is. Úgy értékelt, a jövő évi büdzsé biztosítja a közrend, a közbiztonság folyamatos megerősítésének kormányprogramban foglalt céljait, mert a törvényjavaslat a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében készült. A kormány nagyobb és minőségi teljesítményért, különleges szolgálatokért cserébe megfelelő ellentételezést kíván biztosítani a rendvédelmi ágazat dolgozóinak - mondta, hozzátéve: a célok elérését lehetővé teszi a 2016-os költségvetés, mert több mint 4 milliárd forint többletforrást biztosít a rendőrségnek. A szocialista Harangozó Tamás szerint Vas szavainak nem sok köze van a valóságnak, szerinte ugyanis a költségvetés cserben hagyja a rendőrséget, "egy huncut fillért" sem tartalmaz béremelésre, életpályamodellre. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a szocialista Harangozó Tamás szavaira reagálva azt mondta: több beruházás miatti, egyszeri kiadás jövőre nem már nem jelenik meg a költségvetésben, ezért tapasztalhat kisebb előirányzatokat. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a bejelentett emelések idén és jövőre is megvalósulnak, erre 121, 7 milliárd forint áll rendelkezésre, ezért komolytalannak tartotta, hogy a rendvédelem vesztese lenne a költségvetésnek.
Hoffmann Rózsa rámutatott: a Klik létezése óta nem fordult elő olyan helyzet, hogy egy-egy iskola, kollégium működésképtelenné vált volna, összeomlott volna, a rendszer mindig biztosította azokat "a kiegészítő csatornákat", amelyek áthidalták a nehézségeket. A politikus reményét fejezte ki, hogy 2016-ban a működésbeli panaszok - a késedelmes számlakifizetések, elhúzódó bürokratikus intézkedések - megszűnnek.
A jobbikos Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője a gyermekvédelmi rendszer költségvetésének megemelése mellett érvelt. Értékelése szerint ez a rendszer megroppant, nagy bajban van. Szavai szerint körülbelül nyolcezer súlyosan bántalmazott, elhanyagolt gyerekkel foglalkoznak a nyolcvanezer forintot kereső szociális gondozók.
Az EP-képviselő gyermekek bántalmazásáról szóló bírósági ítéletekből idézett, helyenként vulgáris kifejezéseket tartalmazó részletekkel. Az elnöklő Jakab István figyelmeztette is emiatt, felhívva a figyelmet arra, hogy a parlamenti közvetítést sokan hallgatják. Morvai Krisztina úgy válaszolt, nem öncélúan olvassa fel az ítéleteket, és az a kisgyerek, aki ezeket nap mint nap hallja, nem teheti meg, hogy azt mondja, a szülők hagyják abba.
A fideszes Font Sándor arról beszélt, hogy a mezőgazdaság a foglalkoztatást területen segíthetne a nemzetgazdaságnak, ezért a kézimunka-igényes szektor támogatására van szükség.
Az LMP-s Ikotity István emlékeztetett, hogy az oktatásból való pénzkivonást a szocialista-liberális
A költségvetési javaslat tárgyalásában vita alakult ki a kormányoldal és az LMP között a jövő évi tervezett környezetvédelmi forrásokról. A fideszes Manninger Jenő arról beszélt, hogy az előző időszakoz képes több pénz jut a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szakmai feladatokra. Emellett természetvédelmi pályázatokat támogatnak, természetvédelmi fejlesztések indulnak, erősítik a természetvédelmi őrszolgálatot, és megvan a forrás a levegőminőség-javítási programra is. Az LMP frakcióvezetője viszont arról beszélt, hogy a kormány megfelezi a környezetvédelmi kasszát, 300 milliárd forintot vonna el. Felszólalásában emellett azt szorgalmazta, hogy növeljék a korrupcióellenes küzdelemben feladattal bíró szervek, a számvevőszék és az ügyészség költségvetését.
Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára a környezetvédelmi pénzekkel kapcsolatos LMP-s szavakra válaszolva közölte: a kifogásolt összeg a kormányhivatali büdzsében található, mert odakerülnek agrár-háttérintézmények.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Schiffer András nem ismeri a költségvetést, ezért átadott neki belőle egy példányt.kormányok kezdték el, de ennek mértéke 2010 után nőtt meg, amikor a korábbi hat százalék körüli GDP-arányos ráfordítás 2013-ra öt százalék közelébe zuhant, ami több száz milliárd forintos pénzkivonást jelent. Ikotity István szerint beigazolódni látszik, hogy az oktatási kiadásokat a kormányzat egy nagyon alacsony szinten akarja tartani. A felsőoktatási kiadásokat a stagnálás jellemzi, a tavalyi 152 milliárd oktatási támogatás idén egymilliárd forinttal nő, ez messze elmarad a 2010 előtti 190-200 milliárd forintos ráfordítástól - emelte ki. Az egészségügyről beszélve azt mondta, ezen a területen sem történt túl nagy előrelépés. Az LMP szerint jövőre egy "tűzoltásnak elegendő", de azonnali béremelést kell nyújtani, utána pedig úgy kell emelni a fizetéseket, hogy az itthon tartsa a dolgozókat.
A DK-s Varju László, független képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jövő évre javasolt költségvetést, mert "az sem megélhetést, sem biztonságot" nem nyújt hatmillió ember számára. Cinikusnak tartja, hogy a kormány áfacsökkentésről beszél, amikor Magyarországon a világ legmagasabb áfáját kell megfizetni. A költségvetési javaslat elfogadhatatlan, ezért módosító javaslatokat sincs értelme benyújtani - összegzett a képviselő, aki azt kérte, vonják vissza az indítványt.
A kereszténydemokrata Simicskó István arról beszélt, hogy a költségvetés tekintettel volt a sportszakma prioritásaira és kellő forrást rendelt hozzá. Hármas célként jelölte meg, hogy lehetőség szerint minden gyermek sportoljon, minél több nemzetközi versenyt hozzanak Magyarországra és színvonalas sportlétesítmények jöjjenek létre. A kormánypárti politikus méltatta, hogy a legtöbb olimpiai érmet szerző hat fővárosi klub támogatását tovább növelik, és 2 milliárd forinttal emelkedik a magyar sportolók elismerésére rendelkezésre álló keret. Üdvözölte a fogyatékosok sportolására, a szabadidősportra, a diáksportra és a sport népszerűsítésére szánt előirányzatokat is, és jelezte, hogy külön forrást terveztek a riói olimpia és paralimpia sportolóinak elismerésére.
A jobbikos Dúró Dóra bírálta, hogy csökkent az állam szerepvállalása a felsőoktatás finanszírozásában és rossz iránynak nevezte, hogy a következő 15 évben nem növelhetők jelentős mértékben ezek a források. Szóvá tette azt is, hogy nem újul meg a felsőoktatási életpályamodell, az egyetemek pedig a magasabb piaci fizetések miatt nem tudják ott tartani a legkiválóbbakat.