Kilencvenhat törvényt fogadott el a parlament a tavaszi ülésszakon

A parlament február 15-étől a korábbi ciklusok hasonló időszakához mérve kevesebb, 9 ülést tartott, amelyek átlagosan minden korábbinál tovább, négy napig zajlottak. A képviselők így elvileg összesen 13 napot és 16 órát töltöttek az ülésteremben, ami még mindig 30 százalékkal meghaladja a 2008-ban mért adatot, ugyanakkor 40 százalékkal elmarad a négy évvel ezelőtti értéktől.

Ezzel párhuzamosan szintén mintegy 40 százalékkal marad el a 2012-es adatoktól az elfogadott új törvények száma. A Ház a második Orbán-kormány félidejében 19 új törvényt hozott, a harmadikban pedig csak 12-t, eggyel többet mint 2008 azonos időszakában. 

A már meglévő jogszabályok módosításában nincs ekkora különbség a jelenlegi és az előző ciklus között: a törvényhozás négy éve az első félévben 84, idén 68 jogszabályt írt át, ami majdnem háromszor több mint nyolc éve.
A törvényhozási statisztika része egy-egy nemzetközi szerződés elfogadása vagy módosítása is. A parlament 2016-ban eddig 16 ilyen egyezményt ratifikált, 2012-ben 27-et, az azt megelőző ciklusban pedig 13-at.
Az országgyűlési határozati javaslatok száma meredeken csökkenő tendenciát mutat. Míg 2008 tavaszán 80 ilyen javaslatot is elfogadtak, addig négy évvel később mindössze 58 hasonló előterjesztésről döntöttek, az idén pedig már csak 11-ről. Ezek egyike az egyetlen olyan elfogadott indítvány, amely kizárólag az ellenzéktől érkezett: a parlamentből távozó LMP-s Schiffer András javaslatára fogadtak el egy, a készülőben lévő euroatlanti szabadkereskedelmi megállapodást korlátozó döntést.

A fejlesztési miniszter javaslatára fogadták el a legtöbb törvényt
A nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára fogadta el a legtöbb törvényt az Országgyűlés tavasszal, Seszták Miklóst a Miniszterelnökséget vezető Lázár János és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterek követik a megszavazott indítványok rangsorában.
Az idei év első felében elfogadott 96 törvényjavaslat közül 74-et a kormány kezdeményezett, 21-at kormánypárti képviselők, bizottsági előterjesztés pedig ezúttal nem emelkedett törvényerőre. Mindez azt jelenti, hogy a megszavazott törvényjavaslatok 77 százalékát jegyzi a kabinet, szemben a 2012-es hasonló időszak 70 százalékával és a még négy évvel korábbi tavaszi ülésszak 88 százalékával.
A fejlesztési miniszter kezdeményezésére idén tavasszal 16 indítványt fogadtak el, ami több mint kétszerese az ősszel jóváhagyott hét előterjesztésének. Seszták Miklós javasolta idén egyebek mellett azt a módosítást, amely betilthatóvá tette az Uberhez hasonló közösségi személyszállítást végző cégeket.
A Miniszterelnökség vezetőjének 14 javaslatát fogadták el az elmúlt fél évben, hárommal többet, mint azt megelőzően. Lázár János kezdeményezte a legtöbb új jogszabályt, köztük azt, amely átalakítja az állami tisztviselők jogállását és bérezését.
Az ősszel 17 előterjesztéssel legaktívabbnak számító nemzetgazdasági miniszter ezúttal a harmadik helyet fogalja el 13 javaslattal. Az idén is Varga Mihály nevéhez fűződik a következő évi költségvetés, valamint az azzal összefüggő adóváltoztatások elfogadása, de a nemzetgazdasági tárcavezető terjesztette be Lázár Jánossal közösen a vasárnapi zárvatartást eltörlő javaslatot is.
A további kormánytagok közül a belügyminiszter nyolc, a külgazdasági és külügyminiszter hét, az emberi erőforrások minisztere öt, a honvédelmi miniszter három, míg a földművelésügyi tárca és a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetői két-két indítványt jegyeznek.
A tavaszi ülésszakban egy olyan törvényt fogadtak el, amelyet kormányoldali és ellenzéki képviselők közösen nyújtottak be, ez az 1956 utáni elítélések semmiségét érintő változtatásról szól és 2014 óta a harmadik olyan törvény, amelyet ellenzéki képviselők is jegyeznek.