Belföld
Kifogásolják a hazai állapotokat
Általánosító kritika és elmarasztalás az Európa Tanács szakértői részéről
A nyugati sajtóban rendre felbukkanó általánosságokat is megfogalmaz hazánkkal kapcsolatban a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága, az ECRI által frissen közzétett jelentés. Az MTI beszámolója szerint egyebek mellett megállapítják: a magyarországi menekültbefogadó állomásokon nagyon rosszak a körülmények, durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybevételére. Felidézték, 2013 januárjában kedvezően változott a menekültügyi törvény, és a menekültekkel szemben addig főszabály szerint alkalmazott őrizetbe vételre már csak kivételes jelleggel került sor. Ez növelte a menekültek beáramlását, így a „fogadó létesítmények túlzsúfoltak lettek, a higiénia és a biztonság gyors romlásnak indult”.
A vádakban hemzsegnek az ellentmondások
Megkeresésünkre az Alapjogokért Központ tisztázta: az ECRI, azaz a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság nem az Európa Tanács maga, hanem úgynevezett szakértői testülete. A jelentés csak egy újabb a hazánkkal foglalkozó nemzetközi dokumentumok sorában, amelyek féligazságokon alapulnak és ellentmondásoktól terhesek. Kifogásolják például a „gyűlöletbeszéd” terjedését, mindazonáltal az alaptörvény vonatkozó részét, amely tiltja a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértését, a véleményszabadság korlátozásaként értékelik. Kifogásolják a menekültügyi szabályozást is, noha az uniós irányelveken alapul, sőt olykor a hazai szabályok ezeknél is lazább előírásokat tartalmaznak. Az ECRI vádjai alaptalanok, azok nem vizsgálatokon vagy tanúktól származó bizonyítékokon alapulnak.Az ECRI szerint a kérelmezők huszonkét százalékát fosztják meg személyi szabadságától, a zárt részlegen nem ritka a fizikai és a verbális bántalmazás, néhány létesítményben, ők legalábbis úgy tudják, éhségsztrájkra és tiltakozó megmozdulásra is sor került. Ezért indítványozzák Magyarországnak, hogy csak végső esetben alkalmazza a menekültek őrizetben tartását, és lehetőleg nyitott befogadó állomásokon helyezze el az érkezetteket, különösképpen a családokat.
Aztán következnek a „szokásos” megállapítások. A testület szerint hazánkban a gyűlöletbeszéd nem korlátozódik a szélsőséges pártokra és csoportokra, máshol is előfordul a politikai spektrumon belül, sőt a romákra, zsidókra, melegekre és menedékkérőkre tett becsmérlő kijelentések „közhellyé váltak a közbeszédben”. A média egy része nyíltan rasszista tartalmakat terjeszt, miközben a romaellenes rasszista erőszak az egyik legsúlyosabb magyarországi probléma. Érdemes közbevetni, a hírhedt cigánygyilkosságok 2010 előtt, a szocialista kormányok idején történtek. Az ECRI szerint az utóbbi időben migránsok, menedékkérők lettek rasszista erőszak elszenvedői – bár konkrét esetet nem említ a jelentés.
BÁH: Az ET szakbizottsága nem valós és nem aktuális adatok alapján kritizál
Az ECRI nem valós és nem aktuális adatok alapján kritizálja a magyarországi menekültbefogadó állomások helyzetét - közölte a BÁH, amely közleményében kiemeli: az ECRI nem kormányzati szervezetektől kapott tájékoztatás alapján készített, kedden közzétett jelentésében azt állapította meg, hogy a magyarországi menekültbefogadó állomásokon nagyon rosszak a körülmények, durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybevételére.
A bolgár–török határon létezik a határzár
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a kétperces interjút adott Magyar Hírlapnak:
– Elképzelhető megoldásnak nevezte a napokban felvetődött határzárat, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy ez különböző jogokat sérthet.
– Erre az ismert példákkal tudnék válaszolni: a bolgár–török határon létezik a határzár, Spanyolország szögesdróttal védi két afrikai enklávéját, a G7-es csúcsnak helyet adó kastély köré pedig hét kilométer hosszú és három méter magas szögesdrótot építettek Németországban.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a megoldás fog elterjedni?
– Ha Európa rövid időn belül nem talál választ a menekültproblémára, akkor egyre több állam választhatja ezt a megoldást. Az északolasz tartományok jelezték, hogy nem tudnak több illegális bevándorlót befogadni, és megvonják a támogatást azoktól az önkormányzatoktól, amelyek ezt megteszik. Olaszország az unióhoz fordult segélyért és fegyveres beavatkozást sürget az emberkereskedőkkel szemben. Tavaly 170 ezer menekült érkezett Olaszországba, idén már ötvenezer. Líbiában félmillióan várják, hogy feljussanak egy hajóra.
– Lehet, hogy egyszer csak Európa lezárja a határait?
– Azt nem tudja, mert több ponton „lyukas”, de az egyes államok dönthetnek így.
– A magyar kormány megfelelő súllyal kezeli a kérdést?
– Mindenképpen. Emlékeztetnék arra, hogy a tavaly hazánkba érkezőknek csak két százaléka volt politikai menekült, míg a többi 98 százalék gazdasági bevándorló. A magyar társadalom ráadásul a menekültek befogadása ellen foglalt állást.
– Korábban azt mondta, hogy a szerbekkel komolyabb együttműködést kellene kialakítani a helyzet megoldása érdekében.
– Ez elkerülhetetlen. A szerbek szabadon hagyták a határaikat, tisztázni kell velük, hogy amennyiben az Európai Unió tagjai akarnak lenni, akkor jobban kell védeniük a határt.
A BÁH a jelentésre reagálva közölte: az Európai Unió más tagállamaiban is tapasztalható volt a menedékkérők számának nagyarányú növekedése, ami cáfolja a jelentés azon állítását, hogy Magyarországnak a menedékkérőkkel szemben alkalmazott őrizeti gyakorlata következtében nőtt volna meg jelentősen 2012-ről 2013-ra a menekültek beáramlása.
Az idegenrendészeti őrizettől merőben eltérő menekültügyi őrizet jogintézményét 2013. július 1-jével vezették be, e két jogintézmény "összemosása" téves következtetéseket eredményezhet - olvasható a BÁH válaszában.
A BÁH szerint hibás megközelítés, hogy a jelentés a menekültügyi őrizet vonatkozásában a korábbi években más szervezetek által tett, nem időszerű megállapításokból messzemenő következtetéseket von le, mint például az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2012-es jelentésében az idegenrendészeti őrizetről megfogalmazottakra történő hivatkozás.
"A jelentés így nem valós és aktuális adatokkal operál, és azok alapján tesz kritikai megállapításokat például az őrizetben tartózkodó menedékkérők bántalmazása vonatkozásában" - állapította meg a BÁH. Hozzátették: a jelentés bevezetője szerint a dokumentum a 2012. november és 2014. november közötti időszakban bekövetkezett változásokat, fejlődést mutatja be, ugyanakkor erre vonatkozó tartalom a jelentés szövegében nem található.
A Bevándorlási Hivatal kiemeli: a különböző jellegű őrizeteknél a BÁH messzemenően figyelemmel van az őrizetben lévők jogaira. A fogva tartással kapcsolatos kérelmet, kifogást, panaszt, közérdekű bejelentést, valamint az emberi jogok védelmét ellátó szervezethez címzett levelet soron kívül kell továbbítani a címzettekhez, így az ügyfeleknek lehetőségük van az őket ért esetleges jogsértés orvoslását kérni.
A befogadó intézményekben dolgozó szociális munkásoknak, pszichológusoknak, orvosoknak arról kell gondoskodniuk, hogy az ott elszállásolt külföldiek élethez és emberi méltósághoz fűződő jogai ne szenvedjenek csorbát - írta a BÁH, amely emlékeztet: a tavalyi adatok alapján a menedékkérők elenyésző százaléka, 11 százaléka volt őrizetben. A menekültügyi őrizetet legfeljebb 6 hónapra lehet elrendelni, tavaly az átlagos őrizetben töltött idő egyedülállók esetében 29 nap, míg családok esetében 11 nap volt. Emellett a menekültügyi óvadékot is sok embernél alkalmazták.
Amerikai érdek is lehet Európa meggyengítése a menekülthullámmal
Földi László titkosszolgálati szakértő rövid interjút adott a Magyar Hírlapnak a téma kapcsán:
– Túl a humanitárius megközelítésen, mennyire biztonságpolitikai kérdés a bevándorlás?
– Nemcsak hazánk, de egész Európa szempontjából az. Nincs idő egy újabb generáción át kísérletezni a bevándorlók identitásválsága nyomán kialakuló együttélési nehézségek eddig sikertelen megoldásával. Mi határország vagyunk, és hamarosan kettős nyomás alá kerülhetünk, ha a belső tagállamok elkezdik visszaszorítani a náluk próbálkozó migránsokat. Túl a szocializációs ellentéten, az ebből is fakadó, sajnálatos terrorcselekményeken, egyéb okokból sem lehet engedni az immár népvándorlássá fajuló migrációs tendencia folytatását.
– Mik ezek az „egyéb okok”?
– Korántsem összeesküvés-elmélet, hogy külső politikai erők érdeke lehet a menekültügyi nyomás fokozása Európán, amely ezáltal tovább gyengülhet a nemzetközi porondon.
– Vagyis rivális nagyhatalmak gerjeszthetik a folyamatot? Melyek?
– Amerika vagy Kína, nekik biztosan érdekük a kontinens legyengítése. És még valami: az unióba érkezők előbb-utóbb mindenképp radikalizálódnak, hiszen tapasztalják, hogy Európában sem tudnak igazán boldogulni, és így hajlamosak részt venni a politikai destabilizációt szorgalmazó helyi ellenzékek tevékenységében, súlyos válságokat is okozva ezzel. Ez is jelentős biztonsági kockázat.
– Elfogadható lehet a Fidesz javaslata a déli határzárral kapcsolatban?
– A 2012 előtti szabályozás visszaállítása a minimum. Bár a hivatalos indoklást, az uniós kényszert ismerem, mégsem értem, miért kellett feladni az akkori rendszert. Aki illegálisan átlépi a határt, rögtön bűncselekményt követ el, vagyis azonnal szankcionálható. Ahonnan a menekült érkezik, például Szíriából, ott biztosan ez a rend, de például az Egyesült Államokban is. Sőt ott még a repülőtérről is visszafordítják a turistát, ha nem stimmel valami a vízumával.
A menekültügyi őrizettel kapcsolatban egész évben folyamatos bírósági és ügyészségi kontroll érvényesült, az ügyészi ellenőrzések nem tártak fel hiányosságokat, illetve jogsértéseket. Ez a tény önmagában cáfolja jelentésnek azt a megállapítását, amelyet a jogi segítségnyújtással, valamint más civil szervezetekkel való kapcsolattartás korlátozásával összefüggésben tettek - olvasható a BÁH válaszában.
A hivatal kifogásolja a jelentésnek azt az állítását is, hogy a menekültügyi őrizet elrendelése esetleges és önkényes lenne. Mint írták, a menekültügyi őrizetet minden esetben a menedékkérő személyes körülményeinek figyelembevételével rendelik el. A hatóság a menekültügyi eljárás időtartama alatt folyamatosan vizsgálja az őrizet fenntartásának szükségességét, és amennyiben megállapítható, hogy a kérelmező elérhetősége más módon is biztosítható, a menekültügyi őrizetet megszüntetik.
Az őrizetbe vételről rendelkező határozataiban a BÁH minden esetben a kérelmező egyedi helyzetét vizsgálva dönt. Olyan tényezők, mint a jelentésben említett "táborok telítettsége", vagy a kérelmező állampolgársága nem befolyásoló tényezők - hangsúlyozták.
Megjegyezték: a kérelmezőket, nemzetközi védelemben részesített embereket ért atrocitásokról, az őket ért bántalmazásokról általánosságban nyilatkozik a jelentés. Minden olyan esetben, amikor bűncselekmény valósul meg, az illetékes hatóság megindítja a szükséges eljárásokat, kivétel nélkül minden ügyet kivizsgálnak.
Kifogásolják a hazai állapotokatÁltalánosító kritika és elmarasztalás az Európa Tanács szakértői részéről - Konkrét...