Belföld
Két hét alatt ötvenezer migráns érkezett Zákányba
November végére bezár a debreceni menekülttábor+VIDEÓ
Péntek hajnalban ezer-ezerkétszáz illegális bevándorló érkezett a zöldhatáron át. Mintegy ezerötszáz migráns pedig 17 óra körül érkezett - jelentette az M1 tudósítója. A migránsokat - köztük szíriaiakat, afgánokat, irakiakat - a határtól most is rendőrök kísérik a vasútállomásra. Az első, mintegy ezerötszáz migráns éppen két héttel ezelőtt, szeptember 18-án délután érkezett Zákányba. Ők a településen át gyalog indultak Nagykanizsa felé. A következő csoportokat már vonattal vitték tovább a nyugati határnál kialakított regisztrációs pontokra.
Bakondi György: Szeptember 15-e óta több mint 90 ezer migráns lépett át a horvát határszakaszon
Szeptember 15-e óta több mint 90 ezer migráns lépte át a horvát határszakaszt - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán péntek este.
Látszik, hogy gyorsult a migránsok mozgása, most öt-hat nap alatt érnek a magyar határra, feltételezhető, hogy embercsempész szervezetek segítik őket - közölte Bakondi György.
Hozzátette: ha a migránsok nem is, az embercsempészek nagy valószínűséggel tisztában vannak a változó jogi helyzettel, és szervező, koordináló tevékenységük gyorsan igazodik a körülményekhez.
Bezár a debreceni menekülttábor
Még pénteken a kormány elé kerül az a javaslat, amely szerint legkésőbb november végéig bezár a debreceni menekülttábor - jelentette be a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a város korábbi polgármestere pénteken, hozzátéve, hogy a területnek egészen más funkciót szánnak.
Debreceni sajtótájékoztatóján Kósa Lajos közölte: csütörtökön egyeztetett Pintér Sándor belügyminiszterrel, és arra a következtetésre jutottak, hogy záros határidőn belül, november végéig be kell zárni a sok gondot okozó menekülttábort.
Három és fél ezer olyan külföldi diák tanul a városban, aki tandíjat fizet, elfogadja és betartja a velük szemben támasztott követelményeket - emelte ki. A táborlakók egy része viszont nem ilyen, életvitelük veszélyezteti a lakókat, valamint a Debreceni Egyetem jó hírnevét, ezért elodázhatatlan a tábor bezárása és teljes felszámolása - fogalmazott.
Kósa Lajos azt mondta, hogy mindenképpen állami tulajdonban marad a terület, a készenléti rendőrség Nyírbátorból való áttelepítését fontolgatják.
Rétvári Bence: A migránsok huszonhétezerszer jártak orvosnál
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint az augusztus 31-éig befogadó intézményekben elhelyezettek 27 435 alkalommal jártak orvosnál - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.
Rétvári Bence a jobbikos Lukács László Györgynek adott válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé, rögzítette, hogy ez az esetszám magában foglalja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által elrendelt szűrővizsgálatokon való részvételt és az egyéb orvosi beavatkozásokat. Ezek költsége meghaladja a 111,5 millió forintot. A BÁH, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összesen mintegy 200 millió forintot fordított a bevándorlók ellátásával összefüggő feladatokra a fenti időszakban.
"Abból indulunk ki, Horvátország regisztrálja a migránsokat"
Magyarország abból indul ki, hogy már regisztrálták azt a migránst, aki Horvátország felől érkezik Magyarországra - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken a TV2 Mokka című műsorában.
Elmondta, az Európai Unió és az Európai Tanács is azt mondja, hogy minden európai jogszabály érvényben van. Mi csak abból tudunk kiindulni, hogy egy szomszédos uniós tagállam betű szerint betartja a törvényeket, magyarán aki Horvátország felől érkezik, az már keresztülment egy regisztrációs eljáráson - érvelt a szóvivő.
Lázár János miniszter azon kijelentését, miszerint a migránsok érkezése szervezett akció Magyarország ellen, Kovács Zoltán úgy magyarázta, hogy e mögött szervezett bűnözői csoportok állnak, illetve Horvátország esetében maga a horvát állam áll, mert "rászállítják" a magyar határra a bevándorlókat.
A kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában arról is beszélt, hogy Magyarországot váratlanul érte a horvátok magatartása. Kovács Zoltán azt mondta, egy szomszédos ország kormányfőjétől nem várták, hogy semmibe veszi az európai szabályokat, jelenleg ugyanis ez történik.
Januártól áttekintve a legnagyobb költség júniusban volt, a BÁH esetében több mint 35,9 millió forint, a OEP-nél 6,6 millió forint.
Az államtitkár által mellékelt táblázat szerint egy szűrővizsgálat költsége negatív eredmények esetén több mint hatezer forint, ha további elemzésekre van szükség, az már több mint 39 ezer forintba kerül.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a fokozott bevándorlási hullám járványveszélyt jelent. A kormány minden szükséges intézkedést megtesz a közegészségügyi-járványügyi biztonság és a migránsok egészségügyi ellátása érdekében - írta.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után a szűréseket a déli határszakaszon kialakított tranzitzónákban, Röszkén és Tompán végezték el. Ott a migránsok első orvosi ellátása, a fertőző betegségek kiszűrése, egészségi panaszok kivizsgálása és szükség szerinti kezelése történt meg, illetve történik.
A parlamenti államtitkár kitért arra is, hogy bevándorlók körében igen alacsony az együttműködési készség, de aki együttműködik a hatóságokkal, az - az előírásoknak megfelelően - minden segítséget megkap.
V. Németh Zsolt: Határozott az illegális migráció elleni fellépés
Minden olyan fellépés, amely akadályozza, gyengíti az illegális migrációval szembeni határozott fellépést, árt Magyarországnak - jelentette ki pénteken V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként tartott sajtótájékoztatóján Körmenden.
V. Német Zsolt a sajtótájékoztatón egyértelműsítette: sem Körmenden, sem Szentgotthárdon nem létesült menekülttábor, átmeneti jellegű regisztrációs pontok működnek. Szavai szerint ezek a későbbiekben sem válhatnak nagyobb létszámú menekült csoportok ellátására szolgáló befogadó állomásokká, az infrastruktúra szerinte arra nem alkalmas és nem is tehető alkalmassá.
A kormánypárti politikus szerint azok az aggodalmak, amelyek megjelentek Körmend és Szentgotthárd közrendjének felborulásával kapcsolatban, megalapozatlanok voltak. Szerinte nagyon érett módon állt hozzá a helyzethez mindkét város lakossága, ezért is nem volt szavai szerint a meghirdetett tüntetéseknek támogatottsága, sőt a legutóbbi, szavai szerint "groteszk módon" a rossz időjárásra való hivatkozással el is maradt.
Emlékeztetett arra, hogy a térségen eddig 14 ezer migráns vonult végig, a körmendiek és a szentgotthárdiak pedig az egyes ember szorult helyzetét megértve, a karitatív szervezetek támogatásán túl, maguk is ásványvízzel és gyümölcsökkel kínálták, segítették őket.
Kiemelte: eközben a rendőrök szervezett, szakszerű munkájának köszönhetően sikerült megőrizni a közrendet és közbiztonságot, nem történtek bűncselekmények és az eddig levonult migráns hullám a térégben élőknek nem okozott nagyobb kellemetlenségeket.
A kormánypárti politikus szerint a Jobbik a migrációt illetően "kétszínű politikát folytat": miközben szavaiban bevándorlásellenes politikát folytat, cselekedeteivel az illegális migráció ellen folytatott küzdelmet és a migrációs helyzetet határozottan kezelő kormányzati munkát igyekszik gyengíteni, ezzel pedig végső az Iszlám Állam törekvéseit támogatja.
Hangsúlyozta: azzal, hogy Jobbik az ország több településén így Körmenden és Szentgotthárdon is tüntetéseket szervezett az illegális migráció ellen, mondván "sehol sem akarnak migránsokat látni", "vigyék azokat máshová", nem a lakosságot, hanem kizárólag a radikális ellenzéki párt érdekeit, politikai haszonszerzését szolgálják.
Hölvényi: A közel-keleti kihívásokra helyben kell választ adni
A közel-keleti kihívásokra helyben kell választ adni, máskülönben Európa nem lesz képes megbirkózni a következményekkel - hangoztatta Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti (EP-) képviselő egy koppenhágai konferencián, irodájának csütörtöki tájékoztatása szerint.
A European Ideas Network (EIN) Intézet koppenhágai kétnapos konferenciájának fő témája a Biztonság és politikai stabilitás. Hölvényi György vezette azt a beszélgetést egyiptomi, francia és német szakértők részvételével, melyben az arab tavasz után kialakult új politikai helyzetről, illetve a szélsőséges iszlamista csoportok megerősödésének okairól értekeztek a résztvevők.
Hölvényi György felhívta a figyelmet a közel-keleti konfliktusok miatt Európa felé megindult páratlan migrációs nyomás okaira is.
"A gyorsuló népességnövekedés és a szegénység együttes hatása az instabilitás egyik legfontosabb kiváltó oka, és hasonló hirtelen lakosságnövekedésre lehet számítani a fejlődő világ népes országaiban, mint például Bangladesben és Nigériában is" - figyelmeztetett a kereszténydemokrata képviselő.
Szerinte a demográfiai okok mellett a vallási szélsőségek váratlanul gyors társadalmi térnyerése az instabilitás másik alapvető tényezője. A Közel-Keleten belül maga az iszlám világ is jelentős kihívásokkal néz szembe, hiszen a radikalizálódás veszélyt jelent az iszlám vallás hagyományos tanaira és értékrendjére is - mutatott rá a magyar EP-képviselő.
BÁH: Csökken a benyújtott menedékjogi kérelmek száma
Az elmúlt időszakban, úgy tűnik, egyre kevesebben nyújtottak be menedékjogi kérelmet, csütörtökön 81 ilyen kérelmet regisztráltak a hatóságok - mondta Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorfolyamában.
A kérelmek közül 14-et a röszkei tranzitzónában lévők, a többit a szerb határszakaszon, elsősorban a Szeged térségében átjöttek nyújtották be - mondta Kiss Attila, hozzátéve: január elsejétől csütörtök éjfélig összesen 175 ezer 942 menedékjogi kérelmet regisztráltak a menekültügyi hatóságok. A BÁH főigazgató-helyettese kitért arra is, hogy a határzár tiltott átlépése miatt a bíróságok által elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében 273 ember került idegenrendészeti őrizetbe, csak csütörtökön 16 ilyen eljárást indított az idegenrendészeti hatóság.
Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: januártól csütörtök éjfélig összesen 295 ezer 262 illegális migránssal szemben intézkedtek a hatóságok. Csak csütörtökön a magyar-szerb határszakaszon 110, míg a magyar-horvát határszakaszon 3534 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök - közölte a szóvivő, hozzátéve: elsősorban idegenrendészeti okból, de határzár tiltott átlépése és határzár-megrongálás miatt is volt dolguk a rendőröknek.
Az ORFK szóvivője kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy csütörtökön magyar kezdeményezésre Letenyén találkozott a magyar és a horvát rendőrség vezetője. Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány kollégájával, Vlado Dominic horvát rendőr főigazgatóval munkamegbeszélésen tekintette át az illegális bevándorlással kapcsolatos helyzetet. Csiszér-Kovács Viktória úgy fogalmazott: "rendkívül konstruktív légkörben zajlott a beszélgetés".
Visszavonták a zalai határokon a horgászati tilalmat
Visszavonták a szlovén és a horvát határ mellett csütörtökön, a migrációs helyzet kezelése indokával elrendelt horgászati és halászati tilalmat - tudatta a Zala Megyei Kormányhivatal földművelésügyi és erdőgazdálkodási főosztálya pénteken délelőtt.
A megyei kormányhivatal péntek 10 órai hatállyal visszavonta a migrációs válsághelyzet kezelésével indokolt, csütörtök kora délutántól elrendelt általános halászati és horgászati tilalmat a zalai horvát és szlovén határszakaszon. Mint írták: a honvédelmi tárca kezdeményezésére vonták vissza a tilalmat, mert a migrációs helyzettel kapcsolatban a határ menti tevékenység ezt már nem indokolja.
Az érintett területen működő horgászati és halászati egyesületeknek eljuttatott határozat szerint csütörtökön 14 órakor lépett életbe az általános horgászati és halászati tilalom, amely a határoknál lévő folyókra és a betorkolló vízfolyások 500 méteres szakaszára volt érvényes. Az indoklás szerint a válsághelyzet kezelése miatt a megye határszakaszain folyamatos a rendőri és honvédségi jelenlét, a munkájukat pedig az érintett területen zavarhatták volna a horgászok és a halászok.
HM-államtitkár: számos felajánlást kap a honvédség
Számos önkéntes felajánlással segítik a magyar határokon szolgálatot teljesítő katonák és a Magyar Honvédség munkáját - mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában.
Vargha Tamás felidézte, hogy mióta a sorkatonai szolgálat megszűnt Magyarországon, némileg "megszűnt a kapcsolat" a katonák és a civilek között, most viszont - mint kiemelte - "a magyar emberek és a katonák egymásra találtak". Vargha Tamás elmondta, hogy a határokon dolgozó katonáknak sokan csokoládét, apróbb ajándékokat küldenek, de leveleket is írnak. A helyben élők is örömmel köszöntik a katonákat.
Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője kitért arra is, hogy több önkormányzat is jelentkezett segítséggel. Székesfehérvár például 10 millió forintot ajánlott fel, hogy segítse a határon szolgáló katonák életét. Ebből az összegből olyan mobil és wifi-eszközöket vásárolnak majd, amelyekkel a katonák tudják tartani a kapcsolatot családjukkal.
A HM parlamenti államtitkárát kérdezték arról is, hogy sajtóinformációk szerint Felcsúti Zsolt milliárdos több ingatlant ajánlott fel ideiglenesen a Magyar Honvédségnek. Vargha Tamás elmondta: a vállalkozó több ezer hektár területen nagy ingatlanokat ajánlott fel, ezeket elfogadták. A HM parlamenti államtitkára hozzátette, hogy számos más vállalkozó ajánlott még segítséget, például a katonák munkájához szükséges speciális gépeket.
Index: A kerítés lezárása diplomáciai és technikai okokból csúszik
Bár már több időpont is elhangzott a348 kilométer hosszú horvát-magyar zöldhatár lezárására, a kerítés "élesítése" egyelőre technikai és diplomáciai okokból is csúszik. Az Index információi szerint a szerb határ hosszának dupláját kitevő horvát szakaszon egyelőre csak a gyoda, vagyis a drótkerítés készült el. A nehezebb terepviszonyok miatt a gyoda telepítése sem ment zökkenőmentesen, és a raktáron lévő készlet kifogyása, valamint vásárlási nehézségek is hátráltatták a munkát.
A portál kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja: a háromméteres kerítés nélkül azért nem akarták lezárni a határt, mert attól tartanak, hogy a horvát hatóságok szándékosan kihasználnák a gyenge, könnyebben átjárható pontokat, és 50-100 fős csoportokban megpróbálnák ott átdobni a menekülteket. Az Index forrása azt állította: horvát felderítők folyamatosan figyelik és fényképezik a magyar építkezést.
Az ENSZ New York-i közgyűlése miatt a héten eddig nem ülésezett a kormány, ezt Orbán Viktor hazautazását követően, pénteken délután pótolják. Az ülésen a belügy és HM beszámolói alapján döntenek majd a határzár életbeléptetésének időpontjáról.
Máthé Áron: A határzárat a schengeni egyezmény érdekében hozták létre
Fals analógiának tartja a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke a határzárat a vasfüggönyhöz hasonlítani.
Máthé Áron a Magyar Idők pénteki számában megjelent interjúban azt mondta: a vasfüggönyt azért emelte a kommunista világbirodalom annak idején, hogy körbezárja a szovjet blokk országait, míg a határzárat a mai kormány azért állította fel, hogy a schengeni egyezmény, az európai belső határok átjárhatósága fennmaradjon.
Hozzátette: a vasfüggöny rabságban tartott emberek kifelé irányuló mozgását akadályozta, a mostani kerítés viszont az illetéktelen behatolóktól védi az országot.
Az alelnök a vészkorszakkal való kufárkodásnak, annak egyfajta cinikus leértékelésének tartja, hogy napjaink eseményeit azokhoz az időkhöz hasonlítják.
Embercsempészésért egy év börtönre ítéltek egy nőt Kecskeméten
Gyorsított eljárásban egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kecskeméti Járásbíróság csütörtökön, nem jogerősen egy 37 éves orosházi nőt, aki öt szír migránst szállított az autójában az M5-ös autópályán - tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.
Schmidt Gábor közölte: a bíróság az ügyészség indítványával egyetértve bűnösnek mondta ki a nőt minősített embercsempészés bűntettében.
Az orosházi nő szeptember 6-án hajnalban autójával a szerb-magyar határ közelébe utazott. Ott felvett a járműbe öt szír migránst, akikről tudta, hogy illegálisan lépték át a határt. A migránsokkal elindult Budapest felé, a gépkocsit azonban a kecskeméti rendőrök megállították az M5-ös autópályán.
Az elfogott embercsempészt a járási ügyészség több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt állította bíróság elé.
Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.
Harmincöt ítélet született két nap alatt határzár tiltott átlépése miatt
Harmincöt ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság csütörtökön és pénteken - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője pénteken az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság huszonkét vádlottat egy, tizenkettőt két évre kiutasított Magyarország területéről, egy embert pedig megrovásban részesített. Két esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyésznek.
A vádlottak többsége szíriai és afgán állampolgárnak vallott magát, de voltak, akik albán, koszovói és iraki személyi adatokat közöltek.
A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre.
Az ítéletek többsége jogerős. Egy ügyben a vádlott és védője fellebbezett, egy másikban az ügyész három nap gondolkodási időt kért. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által anyanyelvükre lefordított ítélet írásbeli kézbesítését.
Csütörtökön több mint 3600 migránst fogtak el
Csütörtökön 3667 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata pénteken a police.hu oldalon.
Szerdán az illegális határátlépők száma még meghaladta a 4200-at.