Belföld

Két asszony ápolta a katonasírokat

Több mint száz, a második világháborúban elhunyt magyar, német és szovjet katona nyughelyét tisztították meg Aba-Belsőbárándon

Önként, saját erőből tisztította meg százöt, a második világháborúban elhunyt magyar, szovjet és német katona sírját Aba-Belsőbárándon két helyi nyugdíjas. Nyitrai Tiborné és Kalocsa Lászlóné tíz éve kezdte a munkát, s mint mondják, nem volt könnyű az embermagasságú bozótot eltüntetni. A Honvédelmi Minisztérium felkarolta az ügyet, emlékhelyet alakítanak ki a területen.

temeto
Nyitrai Tiborné és Kalocsa Lászlóné a temetőben (Fotó: Magyar Honvédség/Nagy Pál Bence)

Nyitrai Tiborné, az Aba-Belsőbárándon élő nyugdíjas asszony szomszédjával, Kalocsa Lászlónéval éppen tíz esztendeje fogott neki annak a hatalmas munkának, amelynek révén megtisztult százöt, a második világháborúban elhunyt magyar, német és szovjet katona végső nyughelye. „Gondolhatja, mit jelentett két asszonynak az ember nagyságú fák kiirtása, márpedig az első lépés ez volt a sírok feltárásához vezető úton – mondta lapunknak Nyitrai Tiborné. Hozzátette, 1989 előtt a helyi hivatalok dolgozói és az iskolások rendszeresen karbantartották a hantokat, annak ellenére is, hogy ott nem csak az akkor hősnek titulált szovjet katonák pihentek. Az állapotok 1990-től kezdtek romlani, akkortól ugyanis hosszú időn át senki nem tartotta fontosnak a gazolást, a feltörő fácskák kivágását.

Fejér megye ezen része 1944 decemberétől 1945 március végéig volt hadműveleti terület. Az itt és a környéken elesett magyar honvédeket, szovjet és német katonákat a belsőbárándi katolikus sírkertben hantolták el, majd pár évre rá alacsony betonkeretet építettek a halmok köré. Mint Nyitrai Tiborné felidézte, nekik is több hozzátartozójuk pihen a közelben, s egyszerűen nem bírták nyugodt szívvel elnézni a rendezetlenséget. Ráadásul úgy, hogy a hősök neveinek többsége ismert.

Akciójuknak hamar híre ment, így sorra bukkantak fel a még élő leszármazottak. Így például Csikota István rokona, Csikota Antal Királyhegyesről, Nagy Gábor utóda, Varnyú Gábor pedig Óbecséről. Halottak napján a gyertyák számából tudható, mennyien jöttek el – fogalmazott Nyitrai Tiborné. Beszélt arról is, hogy Havasi Imre nyugalmazott ezredes diákokkal érkezett Székesfehérvárról segíteni.

Az önkéntesek néhány esztendeje egy tévéműsorban látták a terület szakértőjét, Maruzs Roland – akkor még – őrnagyot, s úgy gondolták, levelet írnak neki. És bár a hadisírokkal kapcsolatos ügyek a minisztériumból időközben átkerültek a hadtörténeti múzeumba, az ügy nem felejtődött el. Így a közelmúltban Belsőbárándon járt Nagy Pál Bence hadnagy, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Fejér megyei hadisírgondozó szaktisztje. Kiderült, a sírok teljes mértékű felújításával második világháborús katonai emlékhelyet alakítanak ki a területen. Utóbbi része lesz hat, száznyolcvan centiméter magas márványlap, amelyre rávésik a hősök neveit, továbbá felállítanak egy keresztet is. Amennyiben minden a tervek szerint halad, a munkák május végén zárulnak.


Szombathelyen is törődnek a hősökkel

Az első világháborúban hősi halált halt katonák, köztük ötszázkilencvenhat magyar honvéd síremlékét állítják helyre Szombathelyen. A kormány 2016-ban hirdetett meg egy pályázatot, amelynek célja az első világháborús katonasírok rendbetétele, ezen nyert a megyeszékhely és a Vas Megyei Temetkezési Kft. 10,6 millió forintot. A forrásból az év végéig nemcsak a már említett egyéni katonasírokat és tömegsírokat állítják helyre, de felújítják a temetőben álló első világháborús emlékművet is. A kabinet által meghirdetett pályázat keretösszege kétmilliárd forint.